A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők stb.
A vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése során az elemzés 3 fő irányt,
• a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség – az adósságállomány
• a rövid lejáratú fizető és hitelképesség – a likviditás – és
• a pénzáramok – a cash flow
alakulásának vizsgálatát érinti.
Az adósságállományra vonatkozó mutatók
Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tarozásokat értjük. Ennek több irányú elemzése is elképzelhető. Az adósságállományt egyrészt a tartó, állandó tőkeelemek összegével célszerű összehasonlítani, másrészt az adósság szolgálat fedezettségét kell vizsgálni.
Adósságállomány aránya = {adósságállomány / (adósságállomány + saját tőke) } × 100
A saját tőke aránya = {saját tőke / (adósságállomány + saját tőke) } × 100
Adósságszolgálati fedezeti mutató = (adózott eredmény + écs + hosszú lej. köt. kamatai) /
hátrasorolt és hosszú lejáratú köt. esedékes törlesztés részlete + kamatai
Ez a mutató arra vonatkozóan ad jelzést, hogy a vállalkozás következő üzleti évben esedékes adósságszolgálata fedezett-e az erre fordítható forrásokból.
Adósságállomány fedezettsége = (saját tőke / adósságállomány) × 100
A mutató az adósságállomány saját tőke általi fedezettségét mutatja, az adósságállomány és a saját tőke szinkronját vagy éppen annak hiányát fejezi ki.
Az eladósodottság foka = (kötelezettségek / eszközök összesen) × 100
Ebben az összehasonlításban kimutatható, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással.
Likviditási mutatók
A likviditás elemzése a likvid eszközök és arövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti, számítható több fokozatban is.
A likvid eszközök értelmezésének eltérése miatt több mutató számítása is célszerű, az egyik esetben a teljes forgóeszköz-állományt figyelembe véve, míg a másik esetben a készleteket figyelmen kívül hagyva.
Likviditási mutató I. = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási mutató II. = forgóeszközök – készletek / rövid lejáratú kötelezettségek
A mutatók értékelése megfelelő fizetési fegyelem esetén könnyebb, ilyen esetben az I. mutató biztonságos értéke minimálisan 1,3, a hitelintézetek az adósminősítéskor az 1,8 feletti értéket pontozzák kiemelkedően. A bázishoz történő viszonyítás biztonságosabb információkat ad a pénzügyi helyzet alakulásáról.
Az azonnali likviditásra kapunk választ, ha a számlálóban csupán a pénzeszközöket és a látraszóló értékpapírokat vesszük figyelembe.
A likviditási helyzet vizsgálatának a mutatószámok mellett gyakran alkalmazott eszköze a likviditási mérleg. Ez egy olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a pénzzé tehetőségük sorrendjében, a forrásukat a rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja.
Így eszköz oldalon a pénzeszközöktől haladunk a leghosszabb távon pénzzé tehető eszközök felé, a forrásoldalon pedig a legrövidebb távon forrásként megjelenő kötelezettségektől a legtartósabb forrás felé.
A likviditási mérleg összeállítható a fordulónappal elkészített mérleg adataiból, de ez az összehasonlítás elvégezhető az évközi „nyersmérlegekből” is.
A pénzáramok (cash flow) alakulása
A pénzügyi helyzet elemzésének harmadik fontos területe a cash flow alakulásának vizsgálata. A cash flow nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető:
Cash flow = Cash in-flow – Cash out-flow
, azaz a cash flow érétke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.
A cash flow-kimutatás hasznosítása:
- a vállalkozás vezetése számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a
vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatását
a pénzeszközök állományára
- a hitelezők és a befektetők a cash flow-kimutatásból információt kaphatnak a vállalkozás
kötelezettség-teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan
A cash flow-kimutatás összeállítása során a tevékenységek általában három fő csoportba sorolhatók, és ennek megfelelően vizsgálhatóvá válik, hogy ezen tevékenységcsoportok, illetve műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira.
A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás
operatív működési (üzleti) tevékenysége
befektetési (beruházási) tevékenysége és
pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége
befolyásolják a cash flow alakulását.
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására:
o bevétel oldalon itt megjelenik mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből származik valamint azon bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel rései
o kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások
a bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok,
adók, illetékek is
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására:
o bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek
o a kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlás alkotják
A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására:
a tevékenység ezen része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges
visszafizetését, továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos
pénzmozgásokat foglalja magában.
A cash flow-kimutatás összeállításának legnehezebb feladata az operatív cash flow meghatározása.
Erre a hazai és nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki:
- direkt módszer alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból le kell vonni mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik
- az indirekt módszer az előző módszernél elterjedtebb a hatályos számviteli szabályozás által is megkívánt, mondhatni általánosan alkalmazott módszer
Az operatív tevékenység cash flow-ja a következő leegyszerűsített séma alapján határozható meg az indirekt módszer segítségével:
Adózás előtti eredmény
+ pénzforgalmat nem érintő ráfordítások (veszteségek)
- pénzforgalmat nem érintő bevételek (nyereségek)
= korrigált adózás előtti eredmény (bruttó cash flow)
+ - a forgóeszköz- és rövidlejáratú kötelezettség számlák változásai (növekménye,
csökkenése)
= OPERATÍV CASH FLOW
A pénzforgalmat nem érintő legismertebb üzemi jellegű ráfordítások, amelyeket az eredmény meghatározásánál figyelembe kell venni, azonban pénzkiáramlással nem járnak, az értékcsökkenési leírás és az elszámolt értékvesztések.
A leglényegesebb, pénzforgalmat nem érintő eredménynövelő tényezők: a visszaírt értékvesztés, a könyv szerinti érték feletti áron történő befektetett eszköz-értékesítés és a céltartalék-képzés csökkentése.
Általános szabályt alkalmazunk ezen tételeknél, amelynek értelmében a cash flow-kimutatás realitásának biztosításához:
eszközszámla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő
eszközszámla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő
forrásszámla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő
forrásszámla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő
Ahhoz, hogy a lehetséges halmozódásokat elkerülhessük, igen körültekintően kell az egyes sorok összegét meghatározni.
Ilyen halmozódáshoz vezethet pl.:
- a kapott osztalék figyelembevétele az adózás előtti eredményben, majd a befektetési cash flow bevétel oldalán
- az értékvesztés és értékvesztés-visszaírás figyelembevétele önálló tételként, majd a forgóeszközök állományváltozásának meghatározása során vagy
- a végleges pénzeszköz-átadás és –átvétel figyelembevétele az adózás előtti eredményben, majd a finanszírozási cash flow elemeként
Cash flow-kimutatás
I. szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás
+- adózás előtti eredmény
+ elszámolt amortizáció
+ elszámolt értékvesztés és visszaírás
+- céltartalék-képzés és felhasználás különbözete
+- befektetett eszközök értékesítésének eredménye
+- szállítói kötelezettség változása
+- egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása
+- passzív időbeli elhatárolások változása
+- vevőkövetelések változása
+- forgóeszközök változása
+- aktív időbeli elhatárolások változása
- fizetett, fizetendő adó (nyereség után)
- fizetett, fizetendő osztalék részesedés
II. befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás
- befektetett eszközök beszerzése
+ befektetett eszközök eladása
+ kapott osztalék
III. pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás
+ részvénykibocsátás tőkebevonás bevétele
+ kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele
+ hitel és kölcsön felvétele
+ hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, beváltása
+- véglegesen kapott pénzeszköz
- részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)
- kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése
- hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése
- hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
- véglegesen adott pénzeszköz
+- alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek váltzása
IV. pénzeszközök változása +-
Gyakran találkozhatunk a számviteli szabályozás által nem nevesített ún. bruttó cash flow kategóriával. Ennek tartama legegyszerűbben az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenési leírás összegeként definiálható.
A vállalkozások pénzáramainak elemzése során a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keressük a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt.
Adósságfedezeti-, adósságszolgálati- és kamatfedezeti mutatók
Bruttó (operatív) cash flow / hosszú lejáratú kötelezettségek
Bruttó (operatív) cash flow / hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete
A vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képességének jellemzésére szolgál.
Bruttó (operatív) cash flow / hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai
Arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó pénzeszköz elegendő forrást biztosít-e a kamatfizetésekre.
Befektetés-finanszírozási mutató
Operatív cash flow / befektetési pénzszükséglet
A mutató igen fontos jelzőszám arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes saját működési pénzforrásból finanszírozni, illetve milyen nagyságú külső forrásbevonás szükséges.
Jövedelmezőségi mutatók
Operatív cash flow / értékesítés nettó árbevétele
Operatív cash flow / saját tőke
A mutatók számításával vizsgálható, hogy egységnyi árbevétel realizálása, illetve egységnyi tőkelekötés mekkora pénzjövedelmet eredményezett.