1.1 Közgazdaságtan tárgya:
A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, ahogyan az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket.
Közgazdaságtan szerepe:
Szerepéről 2 eltérő álláspont alakult ki:-
Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan:
A gazdaságtudomány feladata az, hogy leírja a gazdasági eseményeket. A pozitivista közgazdászt csak a tények érdeklik: tagadja, hogy előzetes feltevéseket alkalmazna, modelleket sem alkot. Szerinte a közgazdász dolga az események rögzítése, az egyediség bemutatása. - Normatív közgazdaságtan:
A normatív közgazdaságtan elismeri az előzetes feltevéseit, nyíltan vállalja elveit és értékeit, keresi a gazdasági jelenségek mögött megbúvó összefüggéseket.
1.2 Közgazdaságtan módszerei:
A közgazdaságtan képes előre jelezni a fennálló állapotok következményeit. A közgazdász felmérve a lehetőségeket, az elmélet alapján előre jelezheti az eseményeket, és akkor feltárhatóak a következmények is.
A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségek időnként csapdába ejtik az elemzőket.
A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel, ezek közül 3-at érdemes kiemelni:
A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségek időnként csapdába ejtik az elemzőket.
A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel, ezek közül 3-at érdemes kiemelni:
- A gazdaságban nem kivételes eset, hogy a következmény időben megelőzi az okot.
- A másik hiba az összetétel csapdájából adódik. Ez abból a hibás szemléletből származik, hogy miszerint ami érvényes a részletekre, az érvényes az egészre is. Vagyis ami igaz az egyes gazdasági szereplőre, az nem mindig igaz az egész gazdaságra.
- A felismert összefüggésekből adódó következtetéssel ellentétes irányú esemény következik be.
Módszertani alapfogalmak:
Változók:
A gazdasági modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modellt, megmagyarázzuk a modell működését és meghatározzuk különböző állapotait.
Endogén változók: alakulását modell belső működése határozza meg.
Exogén változók: a modell külső adottságai, változásuk nem a modell működésétől függ.
A stock változók (állományi változók): egy adott időpontra vonatkozó értékek. Pld: vagyon – hiszen egy adott időpontra vonatkozhat.
A flow változók (folyamat változók): egy időszakra vonatkozó értékek. Pld: megtakarítás, jövedelem
Endogén változók: alakulását modell belső működése határozza meg.
Exogén változók: a modell külső adottságai, változásuk nem a modell működésétől függ.
A stock változók (állományi változók): egy adott időpontra vonatkozó értékek. Pld: vagyon – hiszen egy adott időpontra vonatkozhat.
A flow változók (folyamat változók): egy időszakra vonatkozó értékek. Pld: megtakarítás, jövedelem
Egyensúly:
Egy összefüggés két oldala megegyezik egymással. Ezt az egyensúly-fogalmat az esetek többségében egy adott állapotra értelmezhetjük.
Ha több tényezőből álló, összetett kapcsolatokat tartalmazó rendszer bizonyos állapotát akarjuk az egyensúly fogalmával jellemezni, akkor az egyensúly egy olyan állapot, amikor a különböző hatóerők ellensúlyozzák egymást. Egyensúlyi helyzetben a rendszer minden szereplője elégedett helyzetével, senkinek sem érdeke, hogy a rendszer kimozduljon ebből az állapotból.
Az egyensúly lehet labilis vagy stabil. Labilis az egyensúly, ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyi állapotból, és akkor a rendszer belső erőinek működéseképpen a rendszer távolodik az egyensúlytól. Stabil egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha a külső erő hatására kilendül a rendszer az egyensúlyi állapotból, de ekkor a saját belső automatizmusai az egyensúly felé fogják terelni.
Ha több tényezőből álló, összetett kapcsolatokat tartalmazó rendszer bizonyos állapotát akarjuk az egyensúly fogalmával jellemezni, akkor az egyensúly egy olyan állapot, amikor a különböző hatóerők ellensúlyozzák egymást. Egyensúlyi helyzetben a rendszer minden szereplője elégedett helyzetével, senkinek sem érdeke, hogy a rendszer kimozduljon ebből az állapotból.
Az egyensúly lehet labilis vagy stabil. Labilis az egyensúly, ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyi állapotból, és akkor a rendszer belső erőinek működéseképpen a rendszer távolodik az egyensúlytól. Stabil egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha a külső erő hatására kilendül a rendszer az egyensúlyi állapotból, de ekkor a saját belső automatizmusai az egyensúly felé fogják terelni.
Statika:
Olyan közgazdasági fogalom, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat. Módszerét általában az egyensúlyi állapotok jellemzésére alkalmazzuk.
Komparatív statika:
A statika egyik változata, amikor két különböző helyzetet hasonlítunk össze. Azt elemezzük, hogy valamely feltétel megváltozása milyen új helyzetet eredményez és miben különbözik a korábbitól.
Dinamika:
Az események időbeli lefolyására koncentrál: az egyik eseményt mennyi idő múlva követi a másik és a két időpont között milyen más változások lehetségesek.
1.3 A közgazdaságtan három alapkérdése:
Mit? Milyen javakat termeljenek és milyen mennyiségben?
Hogyan? Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal, erőforrás-kombinációkkal állítsák elő a kiválasztott
javakat és szolgáltatásokat?
javakat és szolgáltatásokat?
Kinek? Hogyan osszák el a megtermelt javakat a társadalom tagjai között?