{autotoc}

Cash flow lényege

A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow kimutatás viszont csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak.

A vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be, mely pénügyi előrejelzést jelent és a pénzügyi terv része.

Tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokat.

A vállalkozások gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők stb.

A vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése során elemzésünk három fő irányt érint:

• a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség - az adósságállomány,
• a rövid lejáratú fizető- és hitelképesség - a likviditás,
• a pénzáramok - a cash flow -

alakulásának vizsgálatát.

A cash flow általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető:

cash flow = cash in-flow - cash out-flow,

azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.

Cash flow-kimutatás hasznosítása

A vállalkozás vezetői részéről

A vállalkozás vezetése számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás.
A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fizetendő osztalék mértékének meghatározását is.

A hitelezők és befektetők részéről

A cash flow-kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás külső finanszírozási források bevonására vonatkozó esetleges igényét. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára.

A cash flow-kimutatás összeállítása során a tevékenységeket általában három fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy ezek a tevékenységcsoportok, illetve műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira.
A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategórizálás szerint a vállalkozás

• operatív működési (üzleti) tevékenysége,
• befektetési (beruházási) tevékenysége és
• pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége

befolyásolják a cash flow alakulását.

Cash flow befolyásoló elemek

A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására

Bevételi oldalon megjelenik az összes olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből - termék, illetve áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból - származik, valamint azok a bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel részei (kapott kötbér, késedelmi kamat stb.).

Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglévő vagyonrészek után kapott osztalék, valamint a kamatbevételek összege is.

A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.

A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására

Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek. Itt jelenik meg - mint egy pénzügyi befektetés hozama - a kapott osztalék, a részesedés is.

A kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások alkotják.

A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására

A tevékenységnek ez a része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (a saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában.

Operatív cash flow meghatározására a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Direkt módszer

A módszer alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat (és csak azokat), amelyek a pénzállományt csökkentik.

Indirekt módszer

Az előző módszernél elterjedtebb a hatályos számviteli szabályozás által is megkívánt, mondhatni általánosan alkalmazott módszer.

Lényege, hogy a kiindulási alapnak valamely számviteli eredmény-kategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.

A pénzforgalmat nem érintő, az eredmény meghatározásánál figyelembe vett, azonban pénzkiáramlással mégsem járó, legismertebb üzemi jellegű ráfordításokra példa:

• értékcsökkenési leírás
• elszámolt értékvesztések
• céltartalék képzés stb.

A leglényegesebb, pénzforgalmat nem érintő eredménynövelő tényezők: a visszaírt értékvesztés, az előző évi céltartalékok feloldása stb.

A vállalkozások pénzáramlásainak elemzése során, a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keressük a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei megy gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt.

Az elemzés során több - a cash flow-kimutatásból számítható - mutatószámot is alkalmazhatunk

Adósságfedezeti-, adósságszolgálati-, és kamatfedezeti mutatók

• Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek
• Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete
• Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai

Az első két mutató a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képességének jellemzésére szolgál, amíg a harmadik arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó pénzeszköz elegendő forrást biztosít-e a kamatfizetésekre.

Befektetésfinanszírozási mutató

• Bruttó (operatív) cash flow / Befektetési pénzszükséglet

A mutató igen fontos jelzőszám arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes saját működési pénzforrásból finanszírozni, illetve milyen nagyságú külső forrásbevonás szükséges.

Jövedelmezőségi mutatók

• Bruttó (operatív) cash flow / Értékesítés nettó árbevétele
• Bruttó (operatív) cash flow / Saját tőke

Cash flow felépítése

adózott eredmény

+ écs leírás

B° CASH-FLOW

- működéssel kapcsolatos felhasználások

+ működésből származó források

N° (operatív) CASH-FLOW

- befektetési terv cash-flowja

- a finanszírozási terv cash-flowja

+ osztalékfizetés

CASH-FLOW EGYENLEG

Működéssel kapcsolatos felhasználás

• vásárolt készletek változása
• saját termelésű készletek változása
• vevő követelések változása
• váltókövetelések változása
• egyéb követelések változása
• aktív időbeli elhatárolások változása

Működésből származó források

• céltartalék változás
• szállítóállomány változás
• váltótartozások változása
• tartós passzívák változása
• egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása
• passzív időbeli elhatárolások változása

Befektetési terv cash flow

• immateriális javak változása
• tárgyi eszközök változása
• beruházások változása
• a beruházási szállítók változása ( - )
• a befektetett pénzügyi eszközök változása
• értékpapír állomány változása

Finanszírozási tevékenység cash flow

• hosszú lejáratú hitelek változása
• egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása
• rövid lejáratú hitel változás
• saját tőke pénzmozgással járó változása