Homo sapiens elődei
- mindenevő életmód
- eszközeik közvetlenül a természetből vették, vagy csak minimális átalakítást hajtottak rajtuk végre
- ásás, kaparás
őskőkorszak – Paleolitikum felső szakasza:
- kialakul a húsevő, vadászó életforma →
- Ez új eszközöket fog kiváltani ( íj, nyíl, lándzsa, parittya, halhorog, tű), ezekt már nem lehet a természetből nyerni →
- Másfajta életforma alakul ki, „gazdálkodó”. A vándorló életforma lesz még mindig a jellemző, de ez bizonyos kultikus, misztikus helyekre való visszavándorlással egészül ki.
A társadalom alapvető egysége a törzs, ami fél tucat családot jelent. Jellemző a vándorló életmód.
Kialakulnak az elfogadott társadalmi viselkedési formák, vérfertőzés tilalma(incestus) Kezdetleges csere (nők kicserélése közösségen belül)
Nem mérlegelt reciprocitás = a végzett tevékenység és az ellenszolgáltatás nem függött össze.
Ennek az időszaknak a végére (10-12 ezer évvel ezelőtt) a föld lakható részei benépesültek (trópusi, szubtrópusi rész) 10-20 millió a föld népessége. A barlangrajzokból kapunk információkat. Az átlagos életkor 20 év volt.
Jégkorszak levonulása:
Megváltoznak a földrajzi és éghajlati feltételek, másfajta körülmények közé kerül az ekkor élő ember. Egyes állatfajok eltűnnek (mamut), némelyek helyet változtatnak (rénszarvasok).
Új kőkorszak – neolitikum
- Bonyolultabb, kifinomultabb kőeszközök használata jelenik meg, pattintás helyett a csiszolás, törés technikáját alkalmazzák.
- Vadászat mellett kialakul a letelepedett, földművelő életforma (i.e.6000 körül), ez egy kényszerhelyzetet jelent, az adott hely erőforrásaiból kell megélni
- Sor kerül az eszközök tökéletesítésére, kapás kultúra ( ásóbot, primitív sarló, kapa)
- Növények, állatok háziasítása ( juh, kecske, búza, árpa)
Letelepedett földművelő életforma területe a „termékeny félhold”. Földközi tenger Keleti, Észak-keleti területe, Tigris és az Eufrátesz folyó (hordalékos talaj). (Itt alakul ki később a sumér birodalom.)
- i. e. 3000-4000 kezdetleges eke, új haszonállatok (ló, szarvasmarha), új növények (lencse, borsó) kenyérsütés, gabona erjesztés – mézsör,
- kőedényeket agyagedények váltják fel
- ruházkodásban a lenvászon, majd a gyapjú
A letelepedett életforma →másfajta munkamegosztást ( nemek, kor szerint)
→ mérlegelt reciprocitás: elvégzett teljesítmény és az ellenszolgáltatás kapcsolatban van
Jellemző társadalmi egység az újkőkori parasztfalu, (10-50 család, 50-300 fő):
- legfontosabb erőforrás a föld és az állat közös tulajdonban van
- termelőeszközök és a fegyverek magántulajdonban vannak
- társadalmi hierarchia nincs, a falu vezetőit személyes képességeik alapján választják
Kialakulnak a kezdetleges városok ( Úr, Uruk, Jerikó), ezek kereskedelmi lerakatok voltak, a fémek hiánya miatt kereskednek a többi népekkel.
Sumér birodalom i.e. 4500 körül:
Tigris és az Eufrátesz vidékén alakul ki, kihasználva a jó, hordalékos földeket, a folyók kedvező hatását. Történelem első nagy civilizációja.
Újítások gazdálkodási szempontból:
- bonyolult csatornázási és öntözéses rendszer kerül kiépítésre, amit nagyszámú fegyelmezett munkásdokkal, kellett építetni
- hierarchikus berendezkedésű, az irányításban a papok és a katonák vezető szerepet kaptak, az ide tartozást bizonyos csoporthoz tartozás határozza meg és nem az egyéni képesség
- redisztribúció – újraelosztás: bizonyos terményeket, kifizetéseket központosítottak, ezeket új célok érdekében áramoltatják vissza a közösség részére
- templom központú gazdaság, a föld a templomé, a megtermelt termények és iparcikkek ezek raktáraiba kerülnek, ezekből lehet a külkereskedelem és a redisztribúció keretében felhasználni.
- rendszerbe foglalják a mértékegységeket, nyilvántartás a bevételek és a kiadások nyomon követése miatt → írás feltalálása
- Kevés volt a kő és a réz, ezért fejlett kereskedelmet folytattak, kereskedelem legfontosabb helyszíne a Földközi tenger lesz, mert a tengeri kereskedelem olcsó és gazdaságos, szárazföldi kereskedelem szűk termékcsoportokra korlátozódik.
Föníciaiak:
Hivatásos hajósok, közvetítő szerepet töltenek be a kereskedelemben, Mezopotámia és Egyiptom között, „Fáraók ügynökei”
Görögök és föníciaiak a Földközi tenger partvidékén nagyszámú gyarmatot, kolóniát hoznak létre. Ezek létrehozásának gazdasági magyarázata:
- kedvezőtlen földrajzi viszonyok, ezek által ellátják az anyaországot gabonával
- felvevő piacot jelentettek a görög iparosok számára
- fölösleges népesség levezetése _ új városok
- politikai ellenfeleket is száműzni lehetett