Közgazdaságtan fogalma:
Annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg (hogyan?) a szűkösen rendelkezésre álló alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy velük különböző árukat (mit?) termeljenek, majd ezeket elosztják a társadalom különböző tagjai és csoportjai között (kinek?) jelenbeni és jövőbeni fogyasztás céljára (mikor?), úgy, hogy eközben növeljék az egyének és a társadalom gazdagságát.
Közgazdaságtan az embereknek az ún. újratermelési körfolyamatban (lépései: termelés, elosztás, fogyasztás, → termelés számára küld információt) felmerülő döntési alternatíváival és e döntések társadalmi következményeivel foglakozik.
Közgazdaságtan:
- problémaorientált megközelítése:
Hiány és választás tudománya: gazdaságban az erőforrások szűkösebbek mint a szükségletek. Pl.: magánember erőforrása a jövedelem, ezzel szemben mindig van olyan igény, amire nincs erőforrása, a nagyvállalatoknál is.
Az erőforrás és az igény nincs összhangban, választani kell→ nem vesz meg mindent→ konfliktus (valakinek a termékét veszi meg, valamire van igény stb.)
- módszerorientált megközelítés:
Középpontjába a különböző törvényeket, elméleteket, összefüggéseket állítja. Az a közgazdaságtan dolga, hogy múltbéli tapasztalatok, események, információk segítségével megkönnyítse jelenbeli döntéseinket, megismerhetőbbé tegye a bizonytalan jövőt.
Közgazdaságtan tudománnyá válása:
- Ókor: (Platon, Arisztotelész) csereelmélet, pénzelmélet
- Középkor: a tudomány képviselői egyházi személyek, ők gazdasági kérdésekben ellentétbe kerültek, egyház elleni az adószedés, nincs jelentős közgazdasági fejlődés
- Merkantinista gazdaságpolitika: XV.-XVI.század első jelentős fejlődés
- Az ország külkereskedelmét állítja középpontba, aktív külkereskedelmi mérleg (pozitív) több a külföldre kivitt áru, mint a behozott. Az ország gazdagsága a beáramlott nemesfém mennyiségétől függ.
- Modern közgazdaságtudomány megjelenése: Adam Smith (skót, 1723-1790)
- ő emeli tudományos rangra a közgazdaságtant, művei a mai napig elfogadottak. Könyvei:
- 1759. Erkölcsi érzelmek tana
- 1776. Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálata
- Olyan témákról alkot véleményt ami a mai napig aktuális
- ország gazdagságának jelentős fokmérője az ott élők életszínvonala
- gazdaság fejlődésének valódi kiváltója az egyén feltaláló és újító kedve, az egyéni motiváció
- munkamegosztás kérdése ( vállalton belül, országok közt, nemzetközi)
- állam gazdasági szerepe „láthatatlan kéz” elmélete
Nem válik még önálló tudománnyá a közgazdaságtan, bár a közgazdászok szerették volna. Három nagy tudományt ismernek el a középkorban ( teológia, orvostudomány, jogtudomány)
Önálló egyetemi kurzust 1903-ban a Chambrigi egyetemen hirdetik meg.
Elméleti és gyakorlati közgazdaságtan köt a politika tölti be a kapcsolatot.
Közgazdaságtan nyelve a modellek nyelve: a valóságot leegyszerűsítve, elvonatkoztatva jelenik meg, logikai, matematikai alapokon állnak.
Világgazdasági vállság után (1930-as évek) a közgazdásznak gazdasági szerepe lesz, egyszerre kell közgazdásznak és matematikusnak is lennie. (Keynes)
Közgazdaságtan sok területről gyűjti össze azokat az információkat amiből építkezik, talán ezért is vált későn önálló tudománnyá.
A közgazdasági tudományok helye a tudományok rendszerében:
Tudományok három alapvető csoportosítási elve alapján a közgazdasági tudományok helye.
- Kutatásuk tárgya szerint:
- Élettelen és élő természettel foglalkozó természettudományok (fizika, kémia, biológia)
- Társadalmi lét különböző jelenségcsoportjaival foglalkozó társadalomtudományok, itt találjuk a közgazdasági tudományokat, mint a gazdálkodás általános törvényeivel foglalkozó tudományt.
- Igazolás – bizonyítás – módja szerint:
- Logikai vagy apriorisztikus (tapasztalást, tényeket megelőző) tudományok, melyek az elvont
gondolkodás szintjén állítanak fel ok okozati összefüggéseket és tárnak fel tudományos
törvényeket ( matematika, elméleti fizika, filozófia) - Tapasztalati, empirikus tudományok, melyek a természeti vagy társadalmi valóság, a tények vizsgálatából, elemzéséből vonnak le általánosítható tudományos tételeket, ezek helyességét ismét ellenőrzik, azaz vertifikálják a gyakorlatban. Ide tartoznak a közgazdasági tudományok.
- Logikai vagy apriorisztikus (tapasztalást, tényeket megelőző) tudományok, melyek az elvont
- Feladatuk szerint:
- Elméleti tudományok, melyek általánosítható következtetéseket, tudományos törvényeket von le. (biológia, elméleti fizika) Ide soroljuk a közgazdasági tudományok elméleti tudományának két területét a mikroökonómiát és a makroökonómiát.
- Alkalmazott tudományok, melyek az elméleti tudományok által feltárt általános törvényszerűségeket alkalmazzák, érvényességüket vizsgálják a maguk területén. Az elméleti közgazdaságtan alkalmazott tudományai:
- Funkcionális gazdaságtanok: pénzügy, számvitel, gazdaságstatisztika, munka gazdaságtana, gazdaságtörténet, piackutatás(marketing), vezetéstudomány (menedzsment)
- Ágazati gazdaságtanok: ipargazdaságtan, agrár közgazdaságtan, belkereskedelem, külkereskedelem stb.
Pozitív és normatív közgazdaságtan:
Egy közgazdasági szakcikkről, egy szakkönyvről eldönthető, hogy a mondanivalója a pozitív vagy a normatív közgazdaságtan körébe sorolható-e.
Pozitív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha a társadalmi-gazdasági jelenségek leírásával, az akár pozitív akár negatív gazdasági jelenségek okainak feltárásával foglalkozik.
Pl.: infláció vagy munkanélküliség okainak feltárása
Normatív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha egy munka az előzőn túlmegy és a negatív jelenségek kiküszöbölésével vagy pozitív gazdasági jelenségek felerősítésével foglalkozik.
Pl.: infláció mértékének csökkentésével, vagy a gazdasági növekedés fokozásával