Bankrendszer felépítése
MNB szervezeti felépítése
Bankok szervezeti felépítése
Devizagazdálkodás fogalma, érvényes jogi szabályozása
Devizagazdálkodás fogalma:
Módszerek, intézkedések, előirányzatok és tiltások összessége, melynek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkezo ország belso pénzforgalma nemzetközi pénzforgalomhoz
kapcsolódik.
Cél: fizetési mérlegegyensúly fenntartása, ország fizetoeszközének értékmegorzése.
Az állam szerepe intenzívebb eszközei specializáltabbak .A nemzetgazdasági érdekek folyamatos
érvényre juttatása csak aktív irányítással és szoros ellenorzéssel valósítható meg. Devizahatóságként
az MNB funkcionál, jogkörét a devizajogszabályok határozzák meg. Köteles havonta tájékoztatni a
pénzügyminisztert az arany és devizatartalékokról ezen túl beszámolási kötelezettséggel az
országgyulésnek tartozik. A legfobb devizatörvény a 2001. évi 58-as törvény.
MNB. mint devizahatóság
Monetáris politikáját és a megvalósítás eszközeit önállóan alakítja.
EszközöH
,f -betétgyujtés,
J..-hitelnyújtás pl.: hitelintézet muködése veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását,
3-értékpapír vétel és eladás az állam megbízásából,
~-értékpapír kibocsátás,
s--árfolyam és kamat meghatározása, befolyásolása,
~ -különbözo pénzügyi intézmények befektetési szolgáltatása, tevékenységek szabályozása.
Hatáskörében kormányrendeletet, törvényt alkothat. A szabályozást közösen végzi a PSZÁF-fel. A
konnány megbízásából ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat. Az MNB
mögött álló intézményi háttér biztosítja, hogy az MNB: a monetáris politika muködését, a nemzetközi
fizetoeszköz belso vásárlóerejének védelmét, nemzetgazdaság pénzügyi stabilitásának megorzését
szolgálja. Ez által elosegíti a kormány gazdaságpolitikájának megvalósulását.
Devizagazdálkodás tipusai
J. Kötött: kötelezo szabályok vannak érvényben az ország különbözo egységei részére. Nem
konvertibilis valutájú országokban alkalmazzák.
Alapveto szabályként érvényesül: a kapott devizát vételre kötelezo felajánlani a központi
devizaárfol yamon átszámított ellenértékért, elmulasztását szankcionálj ák.
-centralizált: az ország teljes devizaforgaimát, tartalékait és hiteleit a jegybank kezeli
-decentralizált: más pénzintézetek is felhatalmazást kapnak az ilyen jellegu muveletekre.
A tartósan passzív fizetési mérlegu országokra jellemzo.
2. Szabad: piaci mechanizmusok érvényesülnek, nyílt piaci muveletekkel szabályoznak. Muködése
konvertibilitás fokozatai szerint zajlik. Minél teljesebb a konvertibilitás, annál inkább érvényesül a
szabadság.
1. Külso konvertibilitás,
2. Belso konvertibilitás,
3. Teljes tokemuveletekre is kiterjed a konvertibilitás.
Banki kihelyezések alapveto motivációi
Akihelyezések megválasztásakor általában háromféle motiváció vezérli a banKot:
~-likviditási motiváció
Lbefektetési motiváció
?rkamatj övedelem- motiváió.
ro'
Likviditási motiváció
A bank úgy biztosítja likviditását, hogy kihelyezései egy részét likvid fonnában tarja. A megszerzett
források egy részét a bank mindig azonnal elérheto fonnában a saját jegybanki számláján tarja. Ez az,
ami megjelenik a mérlegben pénzeszközként. A bankközi piacon rendkívül nagy a forgalom, az itt
megjeleno partnerek jól ismerik egymást, ezért általában biztosítékot sem kémek egymástól a hitel
kihelyezéskor. Ezek rövid néhány naposak, hozamuk sem magas. Felesleges pénzeszközei egy másik
részét a bank gyorsan és kis veszteséggel eladható értékpapírokba fekteti. Fedezetül szolgál a
jegybaktóI vagy más banktól felvett hitelhez. A likvid fonnában történo kihelyezés során a bank
partnerekkel kerül kapcsolatba, akiknek átmenetileg szintén nagy összegu pénzhiánya vagy
pénztöbblete van. A likviditási motivációra alapozott kihelyezéseken a bank kamatrése nem túl nagy,
kamat jövedelme azonban számottevo, kockázata minimális.
Befektetési motiváció
A bankok rövidebb, illetve hitel jellegu kihelyezések mellett mindig rendelkeznek hosszú idore szóló,
tartós pénzügyi és nem pénzügyi befektetés ekkel is. Célja, hogy a törvényben korlátozott
tevékenységeit bovítse, vagy a befektetési piaci értéknövekedéstol remél hasznot. A bank tartós
befektetés céljából a következo fonnákban tarthatja saját vagy idegen forrásait:
ti -a bank muködésével kapcsolatos ingatlan: irodaépület, fiók
.1.-nem a bank muködésével kapcsolatos, spekulációs célból vagy hitelügylet fedezeteként bankban
maradt ingatlan
5 -bank tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozásban szerzett részesedés
o -minden egyéb vállalkozásba szerzett részesedés
A befektetések kockázatos kihelyezésnek minosülnek. A kihelyezésekben a másik fél általában olyan
vállalat, amely forrásait részvény vagy üzletrész fonnájában kívánja növelni.
Kamat jövedelem motiváció
A legerosebb. A bank abból él, hogy az általa fizetett kamatoknál magasabb kamatért igyekszik
másoknak kihelyezni. A bank kihelyezései révén válik kockázatos üzemmé. A kockázatok közül a
legsúlyosabb a vissza nem fizetés kockázata. Minden esetben számolni kell vele, pl.: befektetés
értékén veszti, vállalat csodbe jut, ingatlan piaci értéke zuhanni kezd, a bank tehát nem képes eredeti
befektetett tokéjét sem visszanyerni. Csak minél több infonnáció megszerzésévellehet ellensúlyozni,
melynek révén a bank igyekszik kerülni a kockázatos ügyfeleket. E kockázatok minimalizálása
érekében a bank megvizsgálja a hitelfelvevot és különféle biztosítékait. A késedelmes, nem idoben
történo kamatfizetés, toketörlesztés is kockázatos. Elképzelheto, hogy a bank lemond a kamatról,
hogy legalább a toke visszafizetésére reménye legyen. Különösen nagy jelentosége van a pontos
fizetésnek, a bank éppen likviditása érdekében fektetett be rövid távra. Az ilyen kihelyezések azért is
kockázatosak, mert a partnerek nem kémek egymástól biztosítékot, ezért nagyon fontos a jó
kapcsolat.