Fontos alapelvek:

Kiemelkedő a szervezetek feladatai közül:

A MUNKAERőPIACI SZERVEZETEK

A FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE:

Az Érdekegyeztető Tanács keretében működik a Munkaerőpiaci Bizottság. Tagjai a munkaerőpiac 3 nagy oldalát képviselik: kormány, munkaadók, munkavállalók. Ez a bizottság dönt a Szolidaritási Alap megmaradt pénzeszközeinek felhasználásáról, illetve érdekegyeztető fórumként működik, amelynek keretében meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait.

Az Érdekegyeztető Tanács másik fontos testülete az Országos Képzési Tanács, a képzési programok, a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok tevékenységének országos szintű szervezője és koordinátora.

Az érdekegyeztetés regionális szintjét a megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács jelenti.

A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerén belül aktív és passzív eszközöket különböztetünk meg.
Aktív eszközöknek azokat tekintjük, amelyek a munkaerőpiac állapotának módosításával tevőlegesen segítik a feszültségek feloldását. Ezen belül megkülönböztetünk, un. Preventív eszközöket, amelyek a munkanélküliség létrejöttének, kialakulásának megelőzését szolgálják, illetve követő eszközöket, amelyek a keletkezett feszültség mielőbbi feloldását, az újbóli elhelyezkedést segítik elő. A foglalkoztatáspolitika tehát irányulhat a munkaerő-kereslet növelésére, a munkaerő-kínálat csökkentésére, vagy a mobilitás elősegítésére.

A passzív eszközök alkalmazásával a munkaerőpiac állapota, a foglalkoztatási helyzet nem változik, de ezek az eszközök lehetővé teszik a munkanélküliek számára ennek az állapotnak az elviselését, vagy legalábbis enyhítik annak hátrányos következményeit.
Külön eszközcsoportnak tekinthetjük a munkaerő piaci intézmények működtetését, illetve azokat a speciális előírásokat, amelyek a munkaerő piaci szereplők számára írnak elő meghatározott kötelezettségeket.

Az aktív eszközök funkciója és ebből adódó jelentősége az is, hogy érdemleges, tartós megoldást kíván adni a munkaerő piaci feszültségekre. Ezek az eszközök elsősorban a munkahely teremtésére és az elkerülhető munkahely megszüntetés támogatására irányulnak.
Az aktív eszközök kellő kiterjedésű és eredményes alkalmazhatóságának ugyanakkor részben belső társadalom és gazdaságpolitikai döntési, részben külső gazdasági, környezeti feltételei is vannak:

A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább kényszerűségből, kötelességszerűen vállalt és alkalmazott eszközei. Ezekkel az eszközökkel a foglalkoztatáspolitika nem jut közelebb a munkaerő piaci egyensúly megteremtéséhez. Ugyanakkor mégis feltétlen szükségesek ezek az eszközök is, mert a munka nélkül maradottak, az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről mindenképpen gondoskodni kell. Feszültség forrás a passzív eszközöknél, hogy munka nélküli jövedelemkiáramlást jelentenek, aminek terheit az aktív szférának kell viselnie. Itt tehát szembekerül egymással a megélhetés biztosítása, mint társadalompolitikai feladat, és az ellátás, ami a gazdaságot terheli anélkül, hogy tartós munkaerő piaci foglalkoztatást biztosítana. Ezt a gondoskodást a munkaerőpiac azok számára tartja fenn, akik a munkaerőpiacról való kilépés és az újbóli belépés átmeneti fázisában vannak.  Ezt az ellátást természetesen csak meghatározott ideig tudja biztosítani. A foglalkoztatás passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme a szociálpolitikai ellátás.

PASSZÍV ESZKÖZÖK:

Munkanélküli járadék” helyébe az „Álláskeresési járadék” lép életbe

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

Nyugdíj előtti munkanélküli segély” helyébe az „Álláskeresési segély” lép életbe

Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha

Költség térítés szabályai:

Az álláskereső részére az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. 

Álláskereső: az a személy, aki

Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. A 7. pontban meghatározott álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.”

Nem változtak meg a jogszabályban a következők: 

Álláskeresést ösztönző juttatások általános szabályai:

Álláskeresést ösztönző juttatásra az jogosult,

Pályakezdő munkanélküliek ellátása:

Pályakezdő fiatal:

A huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START- kártyával rendelkező személy;”
START-kártya kiváltására az jogosult, aki

A Pályakezdő diplomás munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása:

A programban diplomás pályakezdőnek minősül az, aki:

A támogatás igénylésének módja és helye:
Támogatást az a munkaadó igényelhet, aki munkaerőigényét bejelentette a Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségén és a támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás kezdete előtt az illetékes kirendeltségen benyújtotta.

A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása két jelentős központi alapból történik:

AKTÍV ESZKÖZÖK:

I. képzések elősegítése:

Sokszínű foglalkozáspolitikai eszköz. Azáltal, hogy a munkaképes korúak 1 részét az iskolában tartja, csökkenti a munkaerő kínálatot. Másrészt segít áthidalni a kereslet és a kínálat közötti szakmai meg nem felelést, lehetővé teszi a potenciálisan veszélyeztetetteknek a munkahely megtartását. Támogatható a képzés annak,

II. a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése:

Azoknak szól, akik munkanélküliek, de vállalkozóvá válásukkal remélhetőleg biztosítani tudják saját megélhetésüket, sőt mások számára is foglalkoztatási lehetőséget biztosíthatnak. A vállalkozóvá válás esetén kérheti:

III. a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások:

A mobilitást segítik elő. Gyakorlatilag nem jönnek létre új munkahelyek, de a szabad munkahelyek betöltésénél a foglalkoztatáspolitika az eddig már hosszabb ideig munkanélküliek alkalmazását preferálja. Az a munkaadó, aki legalább 6 hónapja munkanélkülivé vált személyt tartósan foglalkoztatja és a vállalást megelőző 6 hónapban nem hajtot végre hasonló munkakörben létszámleépítést, kötelezettséget vállal arra, hogy hasonló munkakörben az azt követő 3 hónapban nem bocsát el senkit, kérheti a kifizetendő munkabér és vagy az ezt terhelő járulékok max. 50%-ának átvállalását, legfeljebb 1 éves időtartamra. A munkába járással kapcsolatos utazási ktg-térítésnek, ill. ktg-nek, a munkaadót és a munkavállalót terhelő része a Foglalkoztatási Alapból max. 1 éves időtartamra részben, vagy egészen megtéríthető.
A foglalkoztatási törvény ide sorolja a közhasznú munkát is.
Ez már munkahely teremtést jelent, de inkább csak rövid időre és kifejezetten a non-profit szférában. Ezzel is a tartós munkanélküliség megszakítása a cél. Aki munkanélkülit közhasznú munka keretében foglalkoztat, kérheti a foglalkoztatásból eredő ktg-ei 70%-ának megtérítését.
A szociális trv. 1 újabb munkahely- teremtési formát is meghatároz az un. Közösségi munkavégzést.
A foglalkoztatás időtartama max. havi 40 óra. A közösségi munkát végző munkanélkülit díjazás illeti meg. Mértéke nem lehet kevesebb, mint a minimálbér és a jövedelempótló támogatás különbségének időarányos része. A díjazás 50%-át a Foglalkoztatási Alapból a munkaügyi kp. megtéríti az önkormányzat számára.

IV. a munkateremtés támogatása:

Pályázat alapján elnyerhető támogatás olyan progaramok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerő-piacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását. A pályázati feltételeket a megyei Munkaügyi Tanácsok határozzák meg. Az elnyerhető összeg csak kiegészítő forrást jelent.

V. a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása:

A foglalkoztatáspolitika azért vállalja át a vállalati terhek egy részét, hogy ezzel kiváltsa a vállalat létszámcsökkentési törekvését. Ha a munkaadó a teljes munkaidőben alkalmazottakat részmunkaidőben foglalkoztatja, úgy, hogy a unkaidő-csökkenés a teljes munkaidő egyharmadát eléri, kérheti a munkavállalók kieső munkaidőre járó személyi alapbére max. 50%-ának megtérítését, legfeljebb 1 évre.

VI. korengedményes nyugdíj átvállalása:

Az öregedési nyugdíjkorhatár elérése előtti nyugdíjba vonulás humánus és célszerű eszköz azokban az esetekben, ha aza idősebb munkavállalót a vállalat már nem kívánja foglalkoztatni, ugyanakkor az adott személynek már kevés esély lenne ara, hogy máshol munkát találjon. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időre viszont a vállalatnak kel megfizetnie a társadalombiztosítás felé a nyugdíj összegét. A munkaadó ugyanakkor a Foglalkoztatási Alapból kérheti a korengedményes nyugdíj őt terhelő összegének

VII. az intenzív álláskeresés támogatása:

Az a munkanélküli, aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, intenzív álláskeresés támogatásban részesül. A kereséssel és a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségeinek megtérítését kérheti a támogatással. A támogatás 1 éven belül a 3 hónapot nem haladhatja meg. Havi összege max. a munkanélküli járadék alsó határának 30%-a. + a rövid időtartamú álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerülő szállás-és étkezési költség, mely max. a munkanélküli járadék alsó határának 50%-a.

VIII. az önfoglalkoztatás támogatása:

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható annak, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki munkanélküli vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesül.
A támogatás visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás, mértéke 3 millió forintig terjedhet. A támogatást a megyei munkaügyi központ által meghirdetett pályázat alapján, az abban megjelölt időpontig és feltétellel lehet benyújtani.

IX. a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása:

A támogatás a regisztrált munkanélküliek mielőbbi munkába helyezését segíti elő. Mértéke: a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, és a munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben, vagy egészben történő átvállalása. Maximum 200 napra. A munkaadó kérheti:
-    helyközi utazási költség-térítés, csoportos személyszállítás, lakhatási hozzájárulás támogatás költségeinek megtérítéséhez kiegészítő támogatást.

X. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása:

A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkaadó a munkavállalót legalább 12 hónapra foglalkoztatja. A rehabilitációs foglalkoztatás támogatásba bevonható munkanélküli:
- akinek a munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.
A támogatás maximum 18 hónapra szól.

XI. a pályakezdők foglalkoztatási támogatása:

Mértéke: kötelező legkisebb havi munkabér felét 270 napig téríti meg a munkaügyi központ. A munkanélkülit 90 napig tartó tovább foglalkoztatási kötelezettség terheli. A szakképzettség megszerzését követő 90 napon belül munkaviszonyt kell létesíteni a támogatást kért munkaadónál, megfelelő munkakörben. A pályakezdő munkanélkülinek gyakorlati helyen való elhelyezkedését képzettségük, szakmai felkészültségük javítását segíti elő a támogatás.

XII. a munkaerő-piaci programok támogatása:

Időtartama max 3 év. Előre meghatározott, olyan programok pénzügyi fedezete, melyek a térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására és az itt, hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatására irányulnak.

XIII. a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás:

Feltétele, hogy a munkaadó: