{autotoc}
A szerződések teljesítését számos jogintézmény ösztönzi, elsősorban viszont az a gazdasági érdek, amiért a felek a szerződést megkötötték.
A polgári jog azonban az általános szankciókon túlmenően további eszközöket is állít a felek szerződéses érdeke érvényesülésének szolgálatába, nevezetesen a foglalót, a kötbért, a jogvesztés kikötését és a jótállást.
Foglaló
A szerződés megkötésekor annak jeléül és biztosítékául átadott pénz vagy más dolog.
A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére, nevezetesen:
- ha a szerződés meghiúsulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor az a foglalót elveszti
- ha viszont annak róható fel a meghiúsulás, aki a foglalót kapta, akkor az a foglaló összegének kétszeresét köteles visszafizetni
- ha a meghiúsulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár
A foglalónak kárátalány funkciója is van, ugyanis a foglaló összegét meg nem haladó kár összegét nem kell bizonyítani.
A szerződés teljesítése esetén a foglaló a vételár összegébe beszámít, vagy pedig vissza kell azt adni. A gyakorlatban problémát jelent a foglaló és a vételárelőleg elhatárolása. Ezt a szerződéskötés körülményeiknek, a felek szerződéskötéskori nyilatkozatainak és magatartásának figyelembevételével döntik el.
A kötbér
A kötbér a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. A kötbért mindenekelőtt el kell határolni a foglalótól:
- a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják
- nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel
A kötbér tehát bármelyik szerződésszegés esetén követelhető, ha
- a felek a szerződésben azt írásban kikötötték
- az így szankcionált szerződésszegés felróható magatartás következménye
A kötbérnek is van kárátalány funkciója. A kötbért meghaladó kárra vonatkozóan is ugyanaz a helyzet, mint a foglalónál.
A jogvesztés kikötése
A szerződő felek írásban megállapodhatnak, hogy az, aki a szerződésszegésért felelős elveszít valamely olyan jogot vagy kedvezményt, amely őt egyébként a szerződés alapján megilletné.
Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a joghátrány bíróság által csökkenthető.
A jótállás (garancia)
Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent a jótállás vagy más szóval garancia. A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, de jótállást szerződésben is lehet vállalni. A feltétlen helytállás annyit jelent, hogy a kötelezett a kellékszavatossági igényeket meghaladó többletfelelősséget vállal. Ennek a többletfelelősségnek a mibenléte eléggé szerteágazó. Jótállást alapvetően szerződésekben vállalnak, így a törvényben e többletfelelősség tartalmának meghatározását is a szerződésekre bízza.
