Szerződésszegés
Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamilyen félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. A szerződés feladata, hogy a felek meghatározott érdekeit kielégítse. Ezeket az érdekeket a törvény védi.
Objektív szerződésszegés
Az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre annak előidézésében.
Erre az esetre rendelt szankciók
- teljesítés kikényszerítése
- a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítása
- a jogviszony felmondása
Szubjektív szerződésszegés
Valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza.
Fajtái
- a kötelezett késedelme
- a jogosult késedelme
- hibás teljesítés
- lehetetlenülés
- a teljesítés megtagadása
Késedelem
A szolgáltatás időleges nem teljesítése. Következménye kártérítés (kamat, kötbér).
A kötelezett késedelme
A kötelezett késedelméről akkor beszélünk, ha:
- a teljesítési határnap vagy határidő eredménytelenül eltelt
- teljesítési határidő hiányában a jogosult a saját teljesítésnek felajánlásával a kötelezett egyidejű teljesítését követelte s az nem hozott eredményt.
Kizárja a kötelezett késedelmét, ha:
- a jogosult késedelemben van
- a felek a határidő eljárta előtt a teljesítési időt módosítják
Az objektív kötelezetti késedelem szankciói:
- a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést
- a jogosult a törvényben meghatározott esetekben a szerződéstől elállhat
- ha bebizonyítja, hogy a késedelem következtében már nem áll érdekében a szolgáltatás
- ha a szerződésben késedelem esetére kikötötte az elállás jogát
- ha a teljesítésre póthatáridőt tűzött, s az is eredménytelenül telt el
- pénztartozáskor, akkor is kamatot kell fizetni, ha szerződés kamatkikötést nem tartalmazott
Szubjektív kötelezetti késedelmi szankciók:
- a késedelemmel okozott kárt meg kell téríteni
- a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károsodásért felelősséggel tartozik a kötelezett
A jogosult késedelme
A jogosult késedelembe esik, ha:
- a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el
- elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek
- a teljesítés megtörténtéről nem állított ki nyugtát.
Az objektív jogosulti késedelem szankciói:
- a jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra
- a kötelezettnek jogában áll bírói letétellel teljesíteni
- a kötelezett késedelme nem állhat be
- a kárveszélyviselés a jogosultra száll át
- a jogosultnak viselnie kell a dolog őrzésével kapcsolatos költségeket
- pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha a szerződés kamatkikötést tartalmazott
Szubjektív jogosulti késedelem esetén a jogosult az előbbi jogkövetkezményeken túl köteles megtéríteni mindazt a kárt, amelyet a kötelezett a késedelem következtében szenvedett el.
Hibás teljesítés
Ha a szolgáltatás nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kellékeknek.
Oka lehet
Materiális hiba
Minőségi - mennyiségi hiba, egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek, használati utasítás, védjegy ellátás elmulasztása.
Következménye
Szavatosság, amely lehet:
- kellékszavatosság: a kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás teljesítésekor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött használhatósággal, műszaki kellékekkel.
A kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha a hiba oka a szolgáltatás időpontjában még nem állt fent, illetve a jogosult tudott a hibáról, de azt nem kifogásolta (a jogosult bizonyít).
Kellékszavatossági jogok:- árleszállítás
- kijavítás
- kicserélés
- jogosult elállása
- jótállás: szigorúbb kellékszavatosság a kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett (a kötelezett bizonyít)
Jogi hiba
A jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy a szerződés jogcímén megilletik. Jogszavatosságot vált ki.
Jogszavatosság
A kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a jogosult nem vagy csak korlátozottan szerzi meg a jogait (a szolgáltatás tárgyán 3. személynek jogosultsága van és ezt a kötelezett a teljes határidőig nem szünteti meg).
Lehetetlenülés
Ha a szolgáltatás, valamely a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető.
Gazdasági lehetetlenülés a gazdasági tényezők piaci viszonyok olyan méretű változtatása esetén, amelynek kereskedelmi kockázatát nem képesek viselni a felek.
Következményei: szerződésmegszűnés, kártérítés.
Esetei
- fizikai: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisül vagy hozzáférhetetlenné válik
- jogi: ha a teljesítést jogszabály tiltja
- érdekbeli: ha a szerződéskötés után beállt körülmények olyan helyzetet hoznak létre, hogy a szerződés csak előre nem látott rendkívüli nehézségek aránytalan áldozatok árán teljesíthető, de ezt a kötelezettől elvárni nem lehet
Az objektív lehetetlenülés esetében a szerződés megszűnik.
A felróható lehetetlenülés szankciói szerint alakulnak, hogy a lehetetlenülés a jogosultnak vagy kötelezettnek róható-e fel:
- ha lehetetlenülés a jogosultnak róható fel, úgy a kötelezett szabadul fel a kötelezettségei alól
- ha a lehetetlenülés a kötelezettnek róható fel, úgy a jogosult választhat, hogy
- teljes kártérítést követel
- a szerződéstől eláll, és csak a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követeli.
A teljesítés végleges megtagadás a kötelezett részéről
Ha a kötelezett a teljesítést végleg megtagadja, akkor a jogosult választhat a felróható kötelezetti késedelem vagy a kötelezettnek felróható lehetetlenülés szankciói között.
A szerződés dologi biztosítékai
A dologi biztosítékadás két csoportra bontható:
- a zálogjogra
- és óvadékra
A személyi biztosíték nem más, mint a kezesség.
Zálogjog
A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
A zálogjog, azaz
- Járulékos
- főkötelezettséget tételez fel
- terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik
- a követelés engedélyezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra
- Abszolút hatályú.
Ez annyit jelent, hogy a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni.
A kézizálogjog az elzálogosított dolog átadásával jön létre. A zálogtárgyat viszont nem feltétlenül szükséges a zálogjogosult kezeihez adni, a kézizálogjog úgy is létrejöhet, hogy a zálogtárgyat harmadik személynél helyezik el.
A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. A bírósági út kikapcsolására csak akkor van lehetőség, ha a kézizálog szerződést a felek közokiratba foglalták. Ezen kívül megoldás lehet még a zálogtárgy közös értékesítése.
Zálogjog átruházható követelésen vagy olyan jogon is alapítható, amelynek gyakorlása átruházható. Az elzálogosított követelés kötelezettjét az elzálogosításról értesíteni kell, és ezt követően a kötelezett bírói letéttel vagy pedig a zálogkötelezett és a zálogjogosult kezeihez együttesen teljesíthet.
Óvadék
Az óvadék a jogosult követelésének biztosítékául szolgál a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén.
A foglalóra és a kötbérre vonatkozó szabályoktól eltérően a jogosult óvadék esetében mindenkor köteles kárának nagyságát bizonyítani, tehát az óvadéknak nincs kárátalány funkciója.
A szerződés személyi biztosítéka, kezesség
A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezességnek két fajtája ismeretes.
Az egyszerű kezesség esetében a kezes helytállása másodlagos, s a jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha követelést a kötelezettől nem tudta behajtani.
A készfizető kezesség esetében a kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia.
