{autotoc}
Szerződés érvénytelensége
Érvénytelenség esetén van legalább két egybehangzó akaratnyilatkozat, ez azonban valamely oknál fogva nem alkalmas arra, hogy kiváltsa a kívánt joghatást (pl. adás-vételnél az eladó nem a tulajdonában lévő dolgot akarja eladni).
A szerződés akkor érvénytelen, ha szerződési akaratban, a szerződési akaratnyilatkozatban vagy a célzott joghatásban lévő valamilyen fogyatékosság miatt a szerződés nem alkalmas a célba vett joghatás előidézésére. Az érvénytelenség okának a jognyilatkozat tételekor kell fennállnia.
A semmisség feltétlen érvénytelenség, azaz erre bárki hivatkozhat határidő nélkül.
Két fő formája
- semmisség
- megtámadhatóság
Megtámadhatóság
- akarathibák
- a tévedés akkor adhat okot a megtámadásra, ha a tévedés valamilyen lényeges kérdésben történik
- a megtévesztés annyit jelent, hogy a szerződő felek valamely lényeges körülményről tévedésbe ejtették a másik felet
- a fenyegetés szoros rokonságot mutat a kényszerrel, mivel valójában lelki kényszerről van szó
- a joghatás hibája
- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő vagy értékkülönbség
Semmisség
Az akaratban, a nyilatkozatban vagy a joghatásban.
-
Akarat hiba
- ha a szerződési akarat hiányzik: színlelt szerződések, fizikai kényszer, fenyegetés, megtévesztés esetén
- ha a jog nem ismeri el az akaratot szerződési akaratnak pl. cselekvőképtelen és korlátozott cselekvőképes személy akarata
- ha tévedés áll fenn, amely irányulhat a szerződés alanyára, tárgyára, tartalmára, a szerződéssel kapcsolatos jogi kérdésre és a szerződés indokára
- a tréfából tett nyilatkozat esetében szintén hiányzik a szerződési akarat
- kényszer esetében
-
Akarat nyilvánítási hiba
- az akaratnyilatkozat hibájának egyik esete a képviselet jogkör hiánya vagy annak túllépése (álképviselet, megtévesztés)
- semmisséget eredményez az is, hogyha az akaratnyilatkozat a törvényben meghatározott alakszerűségek megsértésével történt
-
Célzott joghatás miatti érvénytelenség
- tilos szerződés: amelynek célzott joghatását jogszabály tiltja (pl. megvesztegetés)
- ennek megfelelően tilos az olyan szerződés, amelyben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között aránytalanul nagy különbség van
- kifejezetten jogszabályba ütközik az olyan szerződés, amely szerint a jelzálogjog jogosultja a zálogtárgy birtoklására vagy hasznainak szedésére jogosult
- lehetetlen szerződés: ha a kikötött szolgáltatás teljesítése nem lehetséges.
Oka:- fizikai lehetetlenség: ha a szolgáltatás véghezvitele a társadalmi - technikai fejlődés adott szintjén nem lehet
- jogi lehetetlenség: ha a szolgáltatást jogszabály tiltja (pl. drogkereskedelem)
Érvénytelenségtől megkülönböztetjük a hatálytalanságot és a nem létező szerződéseket
Hatálytalanság: a szerződés tényállása is megvalósul és az érvényességi kellékek is megvannak, de a szerződés hatálya már megszűnt vagy még nem állt be.
Nem létező a szerződés: ha a felek nem állapodnak meg a lényeges kellékekben vagy ha a felek között nincs megegyezés.
Szerződés megtagadása
A megtagadhatóság feltételes érvénytelenség.
A szerződés megtagadására jogosult:
- az a fél, akire nézve a szerződés hátrányokkal jár
- az a harmadik személy, akinek törvényes érdeke fűződik a szerződés érvénytelenségének megállapításához.
Szerződés módosulása
- a felek akaratán kívüli okból pl. halál
- szándékolt módosítás
- egyesség
- bírói szerződés-módosítás
Szerződés megszűnésének esetei
- teljesítés
- a felek akaratából megszüntető és felbontó szerződéssel
- elállással (egyoldalú visszamenőleges szerződésmegszűnés)
- felmondással (rendes, rendkívüli)
- hatósági intézkedés vagy bírósági rendelkezés folytán
- más esemény következtében
Szerződések és az állam viszonya
Az állam a szerződésekhez háromféleképpen viszonyulhat:
- elismerheti és támogathatja azokat
- elismerheti azokat, de érvényesítésükhöz nem nyújt segítséget
- megtagadhatja tőlük az elismerést
Az államilag nem érvényesíthető szerződések
Az államilag nem érvényesíthető szerződések kétfélék lehet:
- naturális kötelmek
- elévült kötelmek
Az alanyi jog megszűnése csak azoknak a határidőknek az elmulasztásakor következik be, ahol ezt a törvény kimondja.
Az elévülés ezzel szemben csak azt jelenti, hogyha a jogosult rendelkezésre álló időtartam alatt nem hívja segítségül jogának érvényesüléséhez az állami kényszert
Az elévülési idő a polgári jogban öt év.
Az elévülés megszakadása csak bizonyos tételesen felsorolt esetekben következik be:
- a jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére
- a jogosult követelését bírói úton érvényesíti
- a felek a követelést módosítják
- a tartozást a kötelezett elismeri
Az elévülést a bíróság csak kérelemre, míg a jogvesztést hivatalból veszi figyelembe.