1. A vállalatmenedzselés:
A vállalati működés a válságmenedzselés szempontjából három szakaszra bontható:
- Az első szakaszban a vállalati tevékenység normális mederben folyik, a vállalat piaci helyzete stabil, realizálja az ágazatában szokásos nyereséget, esetleg annál is többet. A vállalati stratégia döntően a válságok megelőzését szolgálja. A megelőző válságmenedzselés a vállalat első számú vezetőjének a feladata. Alapvető célja, a vállalat megtartása az adott kedvező piaci helyzetben, a válságjelenségek felbukkanásának lehetőségét minimálisra csökkentve.
- A második szakaszban a vállalatnak a már fenyegető, illetve bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Itt kell elhárítani a fenyegető válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. A válságmenedzselés itt már általában speciális válságmenedzserek bevonásával folyik.
- A harmadik szakaszban a vállalat már menthetetlen, a felszámolása elkerülhetetlenné vált. A feladat ilyenkor a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítése, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű kielégítése, a vállalat megszüntetésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. A felszámoló értesíti a hitelezőket, felméri a vállalat tartozásait és követeléseit, behajtja a követeléseket, valamint a törvényben meghatározott sorrendben kielégíti a tartozásokat. Ezek után a vállalatot kivezetik a cégjegyzékből, és megszűnik létezni.
Megelőző válságmenedzselésről akkor beszélhetünk, a vállalat objektíve még nincs válsághelyzetben és még csak nem is fenyeget ilyen helyzet.
Az aktív válságprevenció részei:
- Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők rendszeres vizsgálata.
- Futurológia: a tevékenység komplex jövőképének előrevetítése.
- Trendek és prognózisok: a működő folyamatok várható változásainak előrejelzése.
2. A zavarelhárító válságmenedzselés:
2.1 A válság fázisai:
A válság fázisai:
- Fenyegető válság: a vállalati működésben a jövőben zavarok keletkezhetnek. A folyamatok visszafordíthatók „turnaround management”. Itt elegendő lehet a vállalati stratégia megfelelő módosítása is.
- Lappangó (latens) válság: a válság már elérte a vállalatot, de igazán kézzelfogható következményei még nincsenek. A vállalati stratégia megfelelő módosítása mellett szükséges a válságot előidéző okokat megszüntetni.
- Konkrét válság: a válságjelenségek már nyilvánvalóak, a vállalati működésben egyértelmű zavarok mutatkoznak. Itt szükséges a vállalati folyamatokba történő jelentős beavatkozás. Nevezik ezt reorganizatív zavarelhárításnak is. Most már aktív válságmenedzselés szükséges, a vállalatnál kiemelten kell foglalkozni a válság leküzdésével. Különálló válságmenedzselési stratégia szükséges.
- Kiterjedt / kifejlett válság: a válságjelenségek elhatalmasodtak a vállalaton, a vállalati működésben komoly zavarok mutatkoznak, a válság a vállalat egészére kiterjedt. Néhány hónapra kiterjedő akciótervet kell készíteni. Ezért ezt reaktív zavarelhárításnak is nevezik.
- Akut (heveny) válság: a válság összeroppanással fenyegeti a vállalatot, a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanná (irreverzíbilissé) válhatnak. Ezt nevezik repulzív válságmenedzselésnek is. Ilyenkor azonnali intézkedések sorozata szükséges, egészen addig, amíg a vállalat ki nem kerül ebből a stádiumból.
2.2 A válságot előidéző okok és a válságok típusai:
A külső okok:
- A piaci helyzet romlása,
- Az erősödő konkurenciaharc,
- Megváltozott vásárlói szokások,
- Felgyorsult műszaki fejlődés,
- Társadalmi-gazdasági események,
- Kormányzati intézkedések
- Vezetési hiányosságok
- Nem megfelelő munkaerő-állomány,
- Nem megfelelő termékek.
- Pénzügyi, likviditási problémák,
- Nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység.
A következő eszközökkel csökkenteni lehet a válság bekövetkezését:
- Veszélyes vizek kerülése,
- Menekülési utakat nyitva hagyó kapacitásfejlesztés,
- Válságveszély-megosztás helyi vállalatok bevonásával,
- Válságelszigetelés
- Megfelelő biztosítás kötése.
A válságokat lehet csoportosítani aszerint is, hogy mennyire terjednek ki a vállalat egészére, annak környezetére:
- Operatív válság, amikor a válság csak a vállalati funkciók egyikét érinti. Leküzdése úgy történik, hogy a gyengébben működő részleget beillesztik a vállalat jó működő egészébe. Ezt „soft landing”-nek is nevezik.
- Stratégiai válság: amikor a válság a vállalat egészét vagy több funkcióját érinti. Leküzdése úgy történik, hogy a vállalati vezető helyett ekkor a tulajdonosok döntése alapján válságmenedzser kerülhet a vállalat élére, aki új célokat határoz meg. Ezt nevezik „quick take-off’-nak.
- Többdimenziós válság: amikor a válság nemcsak a vállalaton belül, hanem azon kívül is kiterjedt és általános. Itt egyszerre kell a belső vállalati válságot, a piacvezetést, a megfelelő jogi-gazdasági környezet hiányát, az általános fizetőképtelenséget túlélni. Ezt nevezzük „emergency take-of” válságmenedzselésnek.
1.3 A válságok felismerése és a korai előrejelző rendszerek:
A korai felismerés gátjai:
- Rossz vállalati információs rendszer, a jelzések nem jutnak el a vezetéshez.
- A vezetés nem érdekelt,
- Ragaszkodnak a megszokotthoz, a régi struktúrához
- Félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat.
- Félnek, hogy a válságszituáció beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét.
1.4 A válságmenedzser:
A válságmenedzser a válságkezelés központi alakja.
A jó válságmenedzser jellemzői:
A jó válságmenedzser jellemzői:
- A körülmények diktálta intézkedések következetes végrehajtója.
- Képes meggyőzni a megmaradtakat.
- Rezdülés nélkül elbocsát, leépít, felszámol.
- Versenyfutásra képes az idővel,
- Siker esetén is képes azonnal lemondani
- Célraorientált
1.5 A válság leküzdésének folyamata és módszeri:
A vállalat válságos helyzetből való kilábalásának menete:
- A válság megjelenése
- A válság felismerése
- Válságmenedzsment kezdeményezése
- Durva elemzés
- Azonnali intézkedések:
- likviditásnövelő intézkedések
- költségcsökkentés
- munkaerő-leépítés és csere
- bizalomerősítő intézkedések
- az esetleges jogi lehetőségek kihasználása
- Részletes elemzés
- Szanálási stratégia kidolgozása (a válságból kivezető célok meghatározása)
- A szanálási stratégia végrehajtása
- A válság sikeres leküzdése (új hosszú távú stratégia kidolgozása)
2. A likvidációs válságmenedzselés, a vállalkozások megszüntetése:
A vállalati válság kiútjai:
- A vállalat új növekedési pályára állítása
- A vállalat összeolvadása egy másik vállalattal (fúzió) vagy felvásárlása egy másik vállalat által.
- A vállalat jogutód nélkül megszűnik. Ez a vállalat felszámolása, ami a vállalat jogutód nélküli megszűnését eredményezi. A felszámolás lebonyolítása a likvidációs menedzsment feladata, aminek vezetője a bíróság által kijelölt felszámoló. Az eszközbegyűjtés keretében be kell hajtani a vállalat követelését is. A begyűjtés után meg kell találni a legcélravezetőbb módszert az eszközök értékesítésére. A befektetett eszközökre, megmaradt készletekre árverést tűzhet ki, hirdetést adhat fel, vagy egyszerűen a kereskedelemben értékesítheti azokat. Megegyezhet a hitelezőkkel, hogy egyes eszközöket a kötelezettségek fejében átad. Amennyiben a tárolási költségek meghaladnák az értékesítésből származó bevételeket, meg is semmisítheti az érintett eszközöket, vagy a hulladékkereskedelemben értékesítheti azokat.
A nehéz helyzetbe került vállalatok csődeljárást kérhetnek, ami fizetési moratóriumot jelent számukra. A fizetési moratórium alatt a hitelezők nem léphetnek fel a vállalattal szemben követeléseik érvényesítése végett, a vállalat „levegőhöz jut”. A vállalat ügyeinek rendbetételére a csődeljárásban vagyonfelügyelőt nevezhetnek ki.