Készletek a Számviteli törvény megfogalmazása szerint a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, és a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. Főkönyvi nyilvántartásukra a 2. számlaosztály szolgál. A főkönyvben csak az érték adatokat, az analitikus nyilvántartásban egyéb adatokat is (pl. mennyiség) nyilvántartunk. (Harmadik nyilvántartási szintként a raktári nyilvántartást említhetjük, ahol csak a mennyiséget vezetjük.)

Az analitikus könyvelés célja a főkönyvi adatok alátámasztása mellett:

  • a készlet szintek mennyiségének és/vagy értékének nyilvántartása,
  • a készletváltozások nyomon követése,
  • készletekkel kapcsolatos költségek nyilvántartása fajtánként, tárolási helyenként (raktáranként) és felhasználási helyenként (költséghelyenként, költségviselőnként).

A készletek csoportosítása:

  • Vásárolt készletek:
    • anyagok
    • áruk
    • alvállalkozói teljesítmények
    • betétdíjas göngyölegek
  • Saját termelésű készletek:
    • állatok
    • befejezetlen és félkész termékek
    • késztermékek

A Számviteli törvény szerint:

A mérlegben a vásárolt készleteket beszerzési áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját előállítású készleteket előállítási költségen, illet utókalkuláció vagy norma szerint közvetlen önköltségen kell értékelni (kimutatni).
Az azonos fajtájú készletek között gyakori a keveredés. Ha különböző időpontokban eltérő áron történik a beszerzés, és a keveredés miatt az egyedi beszerzési ár nem megállapítható, kérdés, hogy a mérlegben melyik árat szerepeltessük.

Értékelési módszerként használhatjuk:

  • Az átlagos (súlyozott) beszerzési árat (összes érték/összes mennyiség)
  • FIFO (first in first out) módszer, amely azt feltételezi, hogy a beszerzés sorrendjében történik a felhasználás
  • HIFO (highest in first out) módszer, amely szerint a legdrágább készleteket használjuk fel előbb. Az óvatosság elvének leginkább megfelelő értékelési forma.
  • Elszámoló ár esetén a nyilvántartás fiktív áron történik, amelyhez a készletérték különbözet (eltérés a beszerzési ártól) is nyilván kell tartani.

A nyilvántartás lehet:

  • A tárolás helye szerint:
    • egy raktáras (egy készletféleség csak egy raktárban található)
    • több raktáras (egy készletféleség több raktárban is megtalálható)
  • Nyilvántartás módja szerint:
    • egyedi (nagy értékű készletek esetén, pl. autó kereskedés)
    • csoportos (azonos tulajdonságú kis értékű készletek esetén)

A nyilvántartást leltárral kell alátámasztani. Ez lehet folyamatos vagy forduló napi, mennyiségi felvétel vagy egyeztetés.
A bizonylatok a gazdasági eseményeket leíró okmányok.

A gazdasági eseményeket az alábbi módon csoportosíthatjuk:

  • Készletállományt növeli:
    • Beszerzés (számla /szállító/)
    • STK raktárra vétele (raktári bevételezési jegy)
    • Vevő visszáru (vevő jóváírás /visszáru bizonylat/)
    • Visszavétel felhasználásból (raktár-bevételezési jegy)
    • Átvétel más egységtől (átadás – átvételi bizonylat)
    • Átvétel apportból (apport lista)
    • Átminősítés tárgyi eszközből (átminősítési bizonylat)
    • Leltári többlet (leltárfelvételi bizonylat)
  • Készletállományt csökkenti:
    • Értékesítés (számla /vevő/)
    • Anyagfelhasználás (anyag felhasználási bizonylat)
    • Szállítói visszáru (szállítói jóváírás /visszáru bizonylat/)
    • Leltári hiány (leltárfelvételi bizonylat)
    • Selejtezés (selejtezési jegyzőkönyv)
    • Átadás apportba (apport lista)
    • Átminősítés tárgyieszközzé (átminősítési bizonylat)

A rögzítendő adatok (a bizonylatok alapján):

  • Törzsadatok: Ezeket a program automatikusan beírja vagy egy listáról kiválaszthatjuk. Természetesen a törzskarbantartás során a törzsadatokat fel kell vennünk.
    • Cikktörzs: a készletféleségek adatait tartalmazó adatállomány (cikk kódja, megnevezése, minőségem típusa, mérete, vámtarifaszáma, maximális, minimális készletszint, ,,,)
    • Partner törzs (lásd: pénzügyi analitika)
    • Mennyiségi egység (kód, megnevezés)
    • Mozgásnem (mozgásnem kódja, megnevezése)
    • Számlarend (főkönyvi számla száma, megnevezése, naplókód)
    • Tárolási helyre vonatkozó adatok (szervezeti egység kódja, neve, felelős személy neve, …)
  • Forgalmi (tranzakciós) adatok:
    • a bizonylat száma, kiállításának dátuma
    • a forgalom (gazdasági esemény) dátuma
    • mennyiségi adatok
    • egységár (jöhet a törzsből is)
    • érték

Kimutatások (lekérdezések):

  • Törzslisták
  • Készletnyilvántartó kartonok (forgalom, állomány)
  • Szűrt vagy összevont kimutatások (mozgásnemenként, költséghelyenként, költségviselőnként)
  • Feladás a főkönyv felé.