2.5 A logisztika helye a vállalati rendszeben:
2.6 A logisztikai rendszer lényege:
A következő feltételeknek kell eleget tenni:
7M:
- megfelelő termék
- megfelelő minőségben
- megfelelő állapotban
- megfelelő helyen
- megfelelő időben
- megfelelő felhasználónak
- megfelelő költségen
- álljon rendelkezésre.
A logisztikai rendszer részei:
- Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére.
- A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át.
- A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja
3.3 A logisztika rendezőelvei:
A logisztika feladata a termelési és értékesítési folyamat megfelelő kiszolgálása a lehető legalacsonyabb költségszint mellett.
A kiszolgálás színvonalát három tényezővel szokás jellemezni:
- A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki azonnal. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg.
- A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg. Átlagosan mennyi idő telik el az igény felmerülésétől annak kielégítéséig.
- A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Megmutatja, mennyire képes az adott logisztikai tevékenység az igények részletekbe menő figyelembevételére, illetve milyen mértékben szorul rá helyettesítő termékek alkalmazására.
A beszerzés költségei az anyagokhoz való hozzájutás költségeit tartalmazzák. A készletezés költségei az anyagbeszerzés és az anyagigény felmerülése közötti térbeli és időbeli eltérés kiegyenlítésének költségei. A hiány költségei annak a következtében merülnek fel, hogy valamilyen anyagigény nem elégíthető ki megfelelően.
3.4 A logisztikai stratégia:
A vállalati stratégia egyik funkcionális területe a logisztikai stratégia.
Főbb elemei:
- A beszerzés stratégiája a szállítókkal szemben támasztott követelményeket és a szállítók kiválasztásának elveit, valamint az ezekhez kapcsolódó információs rendszert tartalmazza. Az információs rendszernek belülről, és kívülről is adatot kell szolgáltatnia.
- A készletezés stratégiája a készletek összetételére, forrásaira, mértékére vonatkozó kereteket határozza meg.
- A fizikai elosztás és az értékesítés stratégiája a készletezési pontok számát, helyzetét és a közöttük lévő szállítások rendszerét határozza meg.
- Az információáramlás stratégiája a logisztikai rendszer működéséhez szükséges információk megfelelő helyre való eljuttatásának, valamint a rendszer működését ellenőrző információk visszacsatolásának módjait írja elő.
4. A készletgazdálkodás egyes területei:
4.1 A beszerzés:
A beszerzésnél meg kell adni a rendelési tételnagyságot, pontosan meghatározva a megrendelendő termék minőségét és mennyiségét, valamint a szállítási határidőt. Ez után kerül kiválasztásra a megfelelő szállító, ezt követi a rendelésfeladás. Miután a megrendelés megtörtént fel kell készülni a szállítmány fogadására.
A termék átvétele történhet:
- A szállító telephelyén,
- A vevő telephelyén,
- A fuvarozó telephelyén
A termék átvételénél meg kell győződni arról, hogy a termék megfelel-e a megrendelésben megadott specifikációnak. Az átvétel után a termék lerakodása és a tárolóhelyre történő szállítása következik.
A beszerzési folyamat lépcsőfokai:
- a rendelési mennyiség, minőség és idő meghatározása
- a megfelelő szállító kiválasztása,
- a rendelés feladása,
- a szállítmány fogadásának előkészítése
- a beérkező termék átvétele
- a termék ellenértékének kifizetése.
4.2 Az anyagmozgatás:
Fajtái:
- a szállítás különböző helyen lévő gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás
- a raktáron belüli anyagmozgatás a tárolási ideje alatt és helyén történő anyagmozgatás (betárolás, kitárolás, átrendezés)
- az üzemek közötti anyagmozgatás az egy telephelyen lévő egységek közötti termékáramlást biztosítja.
- A munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás egy üzemen belül a különböző megmunkálási szakaszok közötti térben különbség áthidalására szolgál.
- Szabály, hogy a kapacitás egyenlő legyen a maximális és az átlagos igény átlagával.
4.3 A tárolás:
A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása, a készletgazdálkodás legjellemzőbb mozzanata.
A tárolás módjai:
- Polcrendszer
- Tartályok
- Támfalas helyiségek,
- Automatizált magasraktár,
- Fedetlen szabadtér,
- Fedett szabadtér.
A készlet elhelyezése és nyilvántartása két módon történet. Az egyik a fix helyes rendszer, ahol az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják, a másik a szabad helyes rendszer, ahol mindent a legközelebbi szabad helyre tesszük, és nyilvántartjuk, hogy mit hova tettünk.
A készlet nyilvántartása a tárolási folyamatra épül. Alapdokumentuma a raktári anyagnyilvántartás. A raktári forgalmat a raktári ügyrend szabályozza. A raktári ügyrendben meg kell határozni a raktári forgalom alapbizonylatait és azok kiállítási módját.
Az alapbizonylatok a következők:
- Bevételezési jegyek
- Kivételezési jegyek
- Visszavételezési jegyek
- Nyilvántartó kartonok,
- Raktárközi átadási jegyek.
4.4 A kiszolgálás:
A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. Az igényeket sorrendbe lehet állítani. Ezeket sorban állási rendszereknek nevezzük.
Fajtái:
- FIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket érkezési sorrendben elégítik ki.
- LIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket a beérkezés fordított sorrendjében elégítik ki.
- PRI rendszer, ahol a beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki.
- RND rendszer, ahol a beérkező igényeket találomra, véletlenszerűen elégítik ki.
Ugyanezeket a rendszereket használják olyan értelemben is, hogy a raktárba beérkező anyag és áru milyen sorrendben hagyja el a raktárat. Ebben az értelemben a FIFO rendszer fordul elő legtöbbször. Ömlesztett anyagoknál gyakori a LIFO rendszer, míg kevésbé szervezett raktári tevékenység esetén az RND rendszer.