A bér a lakossági jövedelmek részét képezi, forrását tekintve a versenyszférában eredeti jövedelem, az ún. nonprofit szférában, viszont származékos jövedelem. Jellegét tekintve a személyes munkavégzés honorálásra szolgál.
Bér: az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.
A bérhez kapcsolódik a bérpolitika.
Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják.
Beszélhetünk makro-, országos kormányzati bérpolitikáról és mikroszintű, a gazdasági szervezetekben kialakított és érvényesített bérpolitikáról.
Bérrendszer elemei:
- Alapbér:
- a kereset legjelentősebb összetevője
- kifejezi az adott munkakör, beosztás rangja, a hierarchiában elfoglalt helyet
- kereteit, szabályait a bértarifa határozza meg
- Pótlékok: meghatározott időre szóló vezetői megbízások elismerésére szolgál
- Prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletpénz
- Jutalom: a tevékenység komplex, utólagos alapján kapott többletbér
- Kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre járó bér
- Egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási időre járó bér, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére
- Teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amit általában az alapbérért megkövetelnek
- Bérforma: a teljesítménykövetelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzük és milyen konkrét módszerrel
- Szervezeti egységek ösztönzési rendszere: azt határozza meg, hogy az egyes egységekben kifizethető bér mitől függően növelhető
Bértarifa rendszer:
A különböző munkakörök rangsorának kialakítására, az egyes munkakörök azonos fokozatokba való állítására, majd ezen fokozatokhoz megfelelő bértételek hozzárendelésével foglalkozik a besorolási rendszer.
Alaptípusai:
- analitikus
- globális
- vegyes módszer (analitikus + globális)
Ösztönzési rendszerek alapformái:
1. A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere:
- anyagi motiváció, ami lehet pénzben megjelenő pl.: jutalék, prémiumok; és egyéb vagy természetbeni juttatás pl.: étkezési hozzájárulás, tanulmányi szerződés, mobil használat, üdülési támogatás
- erkölcsi: előléptetés, elismerések
2. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere:
Aszerint, hogy mihez viszonyítjuk a feladat teljesítését, a szervezetek, egységek ösztönzése lehet:
- tervtípusú
- bázistípusú
- normatív típusú
Elszámolásának módja szerint az ösztönzési rendszer lehet:
- elkülönült
- eredményen alapuló
- kapcsolt eredményen alapuló
Mindegyik módszernél el kell dönteni, hogy az egész bér vagy juttatás, vagy annak csak a növekménye függjön-e a feladat teljesítésétől. Arra kell törekedni, hogy olyan feladat kerüljön az érdekeltség középpontjába, amelynek teljesítését nem befolyásolják külső tényezők, az kizárólag, de legalább döntő részben az adott kollektíva munkájától függ.
3. A vezetők ösztönzési rendszere:
Lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gazdasági szervezet eredményességére.
Közép vezetők:
- legyen összhang a vezető és az általa irányított kollektíva érdekeltsége között
- a középvezető anyagi elismerése az általa befolyásolható feladattól függjön. A prémium, a jutalom és a bonusz döntő hányadát célszerű az általa irányított egység eredményétől függővé tenni, mert azt közvetlenül és teljesebb mértékben tudja befolyásolni
- a szervezet kulcsszereplői, minthogy tevékenységük a vállalat hosszú és rövidebb távú eredményességében meghatározó
- érdekeltségi rendszerük három elemből áll:
- alapbér: összege általában nem magas
- juttatások: magasabbak az előző év lezárását követően
rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzők: p.: részvénytulajdonhoz jutás