Az áfa jellemzői:

• Általános adó: kiterjed mindazon személyre, szervezetre, aki/amely belföldön termelő vagy szolgáltatás jellegű adóköteles értékesítést végez.
• Összfázisú adó: az értékesítésről a számlát kibocsátónak a termelés minden fázisában a számlában fel kell számítani.
• Fizetendő adó: a számlában feltüntetett adó.
• Előzetesen felszámított adó: a beszerzésekről kapott számlán szereplő adó.

Az áfa alanyai:

• saját nevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak, perelhetnek
• saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek.

Adómentesség:

• Tárgyi adómentesség: a tárgyi adómentes értékesítést végző a rá továbbhárított adó terhét viseli. A tárgyi adómentesség kötelező, ha az adóalany tárgyi adómentes tevékenységet végez. Az értékesítés tárgya adómentes.
• Alanyi adómentesség: az alanyi adómentességet az választhatja, akinek a gazdasági tevékenységének székhelye, illetve az állandó lakhelye belföldön van, valamint akinek az adóévet megelőző évben árbevétele nem haladta meg a 2 millió Ft-ot.

Adófizetési kötelezettség keletkezése:

Attól függ, hogy belföldi eredetű termék értékesítéséről, illetve szolgáltatásnyújtásról, vagy termékimportról van-e szó.

Ha az értékesítésről számlát, számlát helyettesítő okmányt bocsátottak ki: a számlában, okmányban a teljesítés napjaként feltüntetett időpont.

Ha az értékesítésről egyszerűsített számlát bocsátottak ki: a számla kibocsátásának a napja.

Ha a teljesítésre kötelezett előleget kap: az összeg átvételének napja.

Saját vállalkozáson belül végzett beruházás esetén: az eszköz használatba vételének napja.
Bérlet és részletvétel esetén, ha a bérlő/vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes díj

Kiegyenlítésével megszerzi: az a nap, amelytől kezdve a bérlő/vevő a terméket birtokba veszi.

Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál: a részfizetések esedékességének napja.
Adófizetési kötelezettség halasztására való jogosultság esetén: a teljesítés időpontjában, de legkésőbb a 60. napon.

Egyéb tudnivalók az áfáról:

Főszabály szerint az adó alapja a teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke.

Az adóalapba beletartozik:

• Az adók az áfa kivételével (pl. helyi adók)
• A termék, szolgáltatás árát közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések (pl. termékdíj)
• A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek (pl. biztosítási költség).

Az adóalapba nem tartozik bele:

• Árleszállítás, árengedmény címén elengedett összeg, kivéve, ha az árleszállítás, árengedmény következtében az ellenérték a forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsonyra csökken
• Az az összeg, amelyet más nevében és javára szednek, és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepel

Az adóalapot csökkenti:

• Árengedmény, árcsökkentés címén visszatérített összeg, kivéve, ha az ellenérték a forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsonyra csökken
• Visszavett göngyöleg betétdíja
• Teljesülés meghiúsulása miatt részben, vagy egészben visszatérített összeg.

Adóalap termékimportnál: az adó alapja a vámérték, amelyet az alábbiak növelnek:

• Termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vám
• Adók (pl. fogyasztási, jövedéki)
• Adók módjára történő befizetési kötelezettségek (pl. termékdíj)
• Az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékosan kapcsolódó biztosítási, közlekedési költségek

Adómentes értékesítés: az értékesítésről kibocsátott számlában adót, adómértéket felszámítani nem lehet. Az előzetesen felszámított adót visszaigényelni nem lehet. A vissza nem igényelhető adó növeli az adóalany költségeit, ráfordításait, csökkenti a nyereséget.
Nulla adókulcsos értékesítés: az értékesítésről kibocsátott számlában az adót 0 adókulccsal kell felszámítani. Az előzetesen felszámított adó visszaigényelhető, amely nem növeli a költségeket, a ráfordításokat, az eladási árat.

Adólevonási jog az áfa rendszerében:

Az adólevonási jog személyi feltételei:

• Egyszeres vagy kettős könyvviteli nyilvántartás vezetése
• Bevételekből az adóköteles jövedelmet tételes költség-elszámolással kell meghatározni.

Az adólevonási jog tárgyi feltételei:

Az adóalanynak rendelkeznie kell az előzetesen felszámított adó összegét hivatalosan igazoló:

• Számlával
• Egyszerűsített számlával
• Számlát helyettesítő okmánnyal
• Az adó összegét közlő határozattal
• Egyéb, adólevonásra jogosító okmánnyal

Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:

• A teljesítésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap
• Az áfa jogcímen teljesített befizetés időpontja termékimportnál
• Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
  

Számlaadási kötelezettség:

Az adóalany a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról adóigazgatási ellenőrzésre alkalmas bizonylatot köteles kibocsátani, amely lehet:

Egyszerűsített számla: a számlára a teljesítés időpontjaként a fizetés időpontját kell felírni. Teljesítés és a fizetés ideje azonos.

Számla: a teljesítés és a fizetés időben eltér.
Számlát helyettesítő okmány: akkor lehet kibocsátani, ha árut árura cserélnek, vagy ha az eladó ellenérték nélkül teljesít, és az áfa áthárítható, vagy ha a vevő előleget fizet.

Nyugta: akkor bocsátják ki, ha a vevő nem kér számlát, kivéve újság- és folyóirat árusítás, szerencsejáték-szolgáltatás.

Az adó bevallása:

Az adó bevallása történhet havonta, negyedévente, évente. Az adóbevallás tartalma:

• Az adó-elszámolási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege
• Az adó-elszámolási időszakban keletkezett előzetesen felszámított és levonható adó összege
• A fizetendő és az előzetesen felszámított adó különbözete.
  

Az adó megfizetése:

Az áfát a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kötelezett fizeti meg. Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás szerződés alapján ténylegesen nem történik, de az áfa törvény szerint a tevékenység adóköteles, akkor az adót az fizeti meg, aki a tevékenységet ténylegesen végzi.

Az adó visszaigénylése:

Az adóalany az adó összegével az elévülési időn belül a soron következő adó-megállapítási időszakban a fizetendő adóját csökkentheti. Az adóalany az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését.

Fogyasztási adó:

Jellemzői:

Szerepe van a belföldi termelés, értékesítés védelmében
Az adót a fogyasztási adóval terhelt termék első forgalmazója számítja fel.

Alanya:

Az a személy, aki a fogyasztási adó köteles terméket belföldi értékesítésre termeli, termelteti, felvásárolja, illetve importálja.

Adófizetési kötelezettség keletkezése:

1. Termelt és termeltetett termék értékesítése esetén:
   
   • a teljesítés időpontja
   • az ellenérték kiegyenlítésének napja
   • kiskereskedelmi hálózatba történő szállításkor a kiszállítás napja
2. Nem adóalanytól belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén:
   
   • az értékesítés napja
   • a termék átadásának napja
3. Nem termelési célú felhasználás esetén:
   
   • a felhasználás költségként történő elszámolásának napja
4. Termékimport esetén:
   
   • a vámkezelés időpontja

Az adó alapja:

Termelt/termeltetett termék saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó forgalmi érték.

Termelt/termeltetett termék nem a saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó ellenérték.

Nem adóalanytól beszerzett termék esetén: a vételár.

Nem termelési célú felhasználás esetén: a beszerzési ár.

Import termék esetén: a vámérték.

Az adó mértéke: a fogyasztási adó köteles termék adóalapjának meghatározott %-a.

Adólevonási jog: levonhatja a megfizetett adót:

• Az adó alanya, az importáló, ha az adóval növelt áron eladott, beszerzett terméket visszaveszi, vagy külföldre visszaszállítja
• A vevő, ha a fogyasztási adóval növelt terméket exportálja
• Az adó alanya, ha a törvényben meghatározott terméket adóval növelt áron szerezte be, és azt közvetlen anyagként a termelt/termeltetett termékéhez használja fel