Gazdasági növekedés:
Főbb jellemző vonásai:
- Mérése:
- A növekedést az egy főre jutó kibocsátás nagyságával fogjuk jellemzi:
- diszkrét változók esetében: yt = Yt/Nt
- folytonos változók esetében: y(t) = Y(t)/N(t)
Ahol az Yt, Y(t) a t-edik időpont kibocsátása, az Nt, N(t) pedig az ország lakosság
- A gazdasági növekedés mérőszáma, gy az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme:
- diszkrét változóknál: gy = (yt-1 – yt)/yt
- folytonos változóknál: gy = (dy(t)/dt)/y(t)
Ahol a gy az egy főre jutó termelés növekedési üteme.
- A növekedést az egy főre jutó kibocsátás nagyságával fogjuk jellemzi:
- Növekedési tényezők:
- a felhasznált munka mennyisége
- a rendelkezésre álló tőkeállomány, illetve az ennek növekedését biztosító beruházások
- a természeti tényezők, a megművelt föld, illetve a kiaknázásra kerülő ásványkincsek
- a technikai haladás
- Növekedés típusai:
- extenzív: akkor a gazdasági növekedés alapvető forrása a mennyiség bővülése. (fizikai korlát a rendelkezésre álló létszám)
- intenzív: a növekedés forrása a termelési tényezők hatékonyságának növekedése.
Konjunktúraciklus:
Főbb jellemző vonásai:
- Fázisai:
- Bővülési időszak (konjunktúraidőszak): kibocsátás növekszik:
- megélénkülés
- fellendülés
- Visszaesési időszak (dekonjunktúra): kibocsátás csökken:
- hanyatlás
- depresszió
- Bővülési időszak (konjunktúraidőszak): kibocsátás növekszik:
- Időtartama:
- egy évnél rövidebb
- néhány év kiterjedésűek (= klasszikus konjunktúraciklus)
- 18 – 22 év kiterjedésűek
- vagy ennél hosszabbak:
- Kondratieff – ciklusok: 50 éves periódushosszal
- Szekuláris ciklusok: több évszázadot átölelve.
- Kiváltó okai.
1. beruházási
2. monetáris
3. politikai stb. ciklusok. - Szabályos konjunktúraciklus elemzése.
A teljes ciklus t1─t5 intervallumban zajlik le. A fellendülés a t1─t2 periódusban történik, amikor a termelés növekedési üteme a trend fölött van. t2─t3 intervallum a hanyatlás fázisa, a termelés növekedési üteme csökken, de még mindig a trendvonal fölött van. A depresszió szakasza t3─t4 időszak, amikor a termelés tovább csökken, de már a trendvonal alatt. A megélénkülés során (t4─t5) a termelés elkezd növekedni, de még a trendvonal alatt.
Termelés, munka átlagterméke, munka határterméke:
A termelés segítségével meg lehet határozni a munka átlagtermékét, és határtermékét.
A munka átlagterméke: egységnyi munkaráfordításra jutó termékmennyiség:
Kiszámítása: APL = a termék mennyiség / a munka mennyisége = Q/L
A munka határterméke: a munkaráfordítás-változás hatására bekövetkező termelésváltozást jelenti.
Kiszámítása: MPL = a termelés változása / a munkaráfordítás változása = ΔQ/ΔL
Függvényként is ábrázolhatjuk őket, ekkor különböző összefüggéseket vonhatunk le:
- Mindaddig nő a termelés, amíg a határtermék pozitív.
- Össztermék csökkenő ütemben nő, amikor a határtermék csökkenő, de pozitív.
- Az átlagtermék maximumát a hozadéki függvény origón átmenő érintője jelzi.
- Az átlagtermék ott éri el a maximumot, ahol egyenlő a határtermékkel.