Mai pénz lényege:

  • Hitelpénz: törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg. Két formája: készpénz, számlapénz.
  • Saját belső értékkel nem rendelkezik.
  • A bank passziválja.
  • Más gazdasági szereplő aktiválja.
  • Vannak funkciói:
    • Értékmérő: más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat
    • Forgalmi eszköz: a csere általános eszközeként az áruk mozgását közvetíti.
    • Felhalmozási eszköz: ha valamely időpontban a forgalomból kilép és innentől kezdve vagyonként létezik.
    • Fizetési eszköz: az árumozgástól fügetlenül, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

M1 és M2 pénztömeg likviditás szempontjából:

Likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz (pénz vagy vagyontárgy) milyen mértékben használható fel forgalmi eszközként, vagy milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre.

M1: a közvetlen fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, amibe a lakosságnál lévő készpénz és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló betétek tartoznak.

  • M1 = KP + KPB
  • M1 = [1/ (mr + (1 – mr)* t* + (1 – mr) * tf * (i ))] * IBP
  • M1 = (1/t* ) * IBP

mr: készpénzhányad
t*: kötelező tartalékráta
tf: fölöstartalék-ráta

M2: a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz és a határidős betétek (ún. kvázipénz) együttes mennyisége.

  • M2 = M1 + HB

Monetáris politika lényege:

A monetáris politika a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a nemzetgazdasági folyamatokat. A monetáris politika a központi bank hatáskörébe tartozik.

Expanzív és restriktív monetáris politika:

Expanzív: A jegybank a forgalomban lévő pénz mennyiségét növeli.
Restriktív: A jegybank a forgalomban lévő pénz mennyiségét visszafogja.

Jegybanki szabályozás eszközei:

  • Kötelező tartalékráta: hatása bizonytalan:
    • A tartalékráta növelése következtében a kereskedelmi bankok kevesebb pénzt
      tudnak teremteni, csökken a forgalomban levő pénz mennyisége.
    • A tartalékráta csökkenése következtében elvileg növekszik a forgalomban lévő
      pénz mennyisége.
    • A kötelező tartalékráta nem változtatja meg feltétlenül és automatikusan a forgalomban levő pénz mennyiségét, a változás hatása a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól és ezen keresztül végső soron a piaci kamatlábtól is függ.
  • Kamatláb politika: hatása bizonytalan
    Ha a központi bank csökkenti (növeli) a kamatait, ezzel serkenti (visszafogja) a kereskedelmi bankok jegybankpénz-keresletét, növeli (csökkenti) a jegybankpénz-tartalékot és ennek következtében a forgalomban levő pénzmennyiséget.
    Hatással van a piaci kamatlábra is.
  • Nyílt piaci műveletek: hatása biztos
    A központi bank értékpapírokat vásárol vagy ad el a gazdaság szereplőinek, ezzel közvetlenül jegybankpénzt hoz forgalomba vagy von ki onnan.
    Hatással van a piaci kamatlábra.