Infláció:

Az árszínvonal tartós emelkedése.

Defláció:

Az inflációval ellentétes folyamat, ami az árszínvonal tartós csökkenését jelenti.

Stagfláció:

A gazdasági stagnálás és az infláció egyidejű érvényesülése, azaz az a gazdasági helyzet, amikor a jövedelem változatlansága mellett az árak növekednek.
Azt is jelenti, hogy adott munkanélkülisági ráta mellett bármekkora lehet az infláció.

Anticipált infláció:

Amikor a gazdaság szereplői arra számítanak, hogy az infláció mértéke az eddigiek szerint alakul, ezért ez alapján cselekednek.

Infláció a neoklasszikus modellben:

A neoklasszikus modellben az árszínvonal elsősorban a pénzmennyiségtől függ, és nem befolyásolja a reáltényezők alakulását. A neoklasszikus modellben az infláció monetáris jelenség.
A neoklasszikus pénzpiac egyensúlyi feltétele:

LD (Y,i,πe) = MS/P   ill.   P=MS/LD (Y,i,πe)

Az árszínvonal emelkedésének lehetséges okai, vagyis a P akkor nő, ha:

  • Pénzkínálat nő
  • Pénzkereslet csökken.

A pénzkínálat növekédésének hatása:

penzkinalat  

  • A ceteris paribus elvének megfelelően tegyük fel, hogy a pénzkereslet változatlan.
  • Kiinduló helyzetben, azaz P* a pénzpiac egyensúlyban van, vagyis pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal.
  • A pénzmennyiség növelése a pénzkínálat reálértékét kifejező görbét jobbra tolja. A pénzpiac túlkínálatos, az árupiac túlkeresletes lesz, mely az árszínvonal emelkedését váltja ki. Az új egyensúly a P** árszínvonal mellett valósul meg. Ez inflációt okozhat, mely csak akkor alakulhat ki, ha a monetáris hatóságok folyamatosan növelik a pénzmennyiséget.
  • Röviden: MS ↑ → M ↑ → P ↑.
  • Ugyanezt az eredményt kapjuk, a Cambridge-egyenletből kiindulva: M=kPY, ill. a Fisher által használt változatban: MV=PY. Az inflációs ráta, azaz az árszínvonal növekedési üteme akkor pozitív, ha a pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb, mint a jövedelem növekedési üteme.
  • A neoklasszikus modellben az infláció csak pénzkínálati oldalról alakulhat ki, mégpedig akkor, ha a pénzkibocsátás túl gyorsan nő.

A pénzkereslet csökkenésének hatása:

A kamatláb változását kell elemezni.
penzkereslet

  • A neoklasszikus modellben a kamatláb a tőkepiacon alakul ki.
  • Az optimistább magánberuházók, ill. a kormányzat hitelből történő áruvásárlásai megnövelik a piaci kamatlábat, amely a pénzkeresletet csökkentőleg befolyásolja.
  • Változatlan pénzkínálat mellett újra túlkínálatos lesz a pénzpiac, amely az árszínvonal növekedéséhez vezet.
  • Az árszínvonal növekedése csak akkor válhat folyamattá, vagyis akkor alakul ki az infláció, ha a kamatlábra ható tényezők állandósulnak: pl.: A kormányzat újra és újra növelné hitellel finanszírozott megrendeléseit.

Röviden: LD ↓ → i ↑   (+ hitellel finanszírozott kormányzati vásárlások növelése).

Inflációs várakozások:

Inflációhoz, vagyis árszínvonal tartós emelkedéséhez vezethet az inflációs várakozások által kialakult visszacsatolási mechanizmus.

Infláció a keynesi modellben:

A keynesi modellben az árszínvonal a munkapiacon határozódik meg.

  • W0/P=MPN
  • P=W0/MPN     

A keynesi modell feltevései szerint a nominálbérek rögzítettek (W0), így az árszínvonal csak a munka határtermelékenységének a függvénye, mely a technikai színvonaltól és a foglalkoztatottak számától függ.

Az inflációt kiváltó okok alapján két fajta inflációt különböztünk meg:

  • Keresleti infláció:
    • árinfláció
    • pénzinfláció
  • Kínálati infláció

Árinfláció:            

A kereslet autonóm elemeinek az emelkedését okozza: C0, I0, G0, T0, X0.    
arinflacio                                                                                       

  • Az árszínvonal nő.
  • P0 → AD0=AS
  • A beruházók optimistábbak lesznek → I0 ↑  → Y ↑ → AD>AS → a vállalati szektor növeli a termelését. → ND ↑ → MPN ↓ → P ↑ → AD1=AS
  •     ‏↓
  • P1 ; Y1
  • → MS/P ↓ → pénzpiacon túlkereslet → PV0 ↓ → i ↑.

Hatásai:

  • i ↑ → I ↓ kiszorítási hatás  (vagy G ↑ ; vagy T0 ↑ ; vagy TR ↑ )
  • W/P ↓ → N ↑ → u ↓ → Y ↑.

Pénzinfláció: 

penzinflacio

  • AD0 = AS  → P0 ; Y0
  • A költségvetés deficites → az állam hitelt vesz fel a jegybanktól:
  • M/P0 ↑ → pénzpiacon túlkínálat → i ↓
  • → árupiacon túlkereslet →AD>AS → a vállalat növeli Y-t → N ↑ → P ↑ →M1/P1 ↓ → túlkereslet → i ↑
  • → AD1=AS
  •     ↓
  • P1 ; Y1

Kínálati infláció:

kinalati-inflacio

  • Pl.: nominálbérek emelkedése!
  • u ↑ → P ↑
  • ↓  
  • AS csökken, míg az AD nem változik.
  • → W ↑ → P ↑ , Y ↓
  • Ár-bér-spirál: Nominálbér és árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamata