Munkanélküliségről beszélünk ha a nemzetgazdaság aktív lakosságának létszáma nagyobb, mint a foglalkoztatottak száma.

Önkéntes munkanélküliség.az aktív lakosságnak azon része akik önszántukból választják a munkanélküliséget.

  • Súrlódásos vagy frikciós:munkahely változtatása időleges munkanélküliség
  • Strukturális: saját munkaerő kínálatának, szakmaiságával nem elégedett, ezért átképzésen vesz részt.

Kényszerű munkanélküliség:akkor alakul ki ha a munkakínálat nagyobb mint a munkakereslet, azaz NS>ND(dolgozna de nem tud elhelyezkedni.

  • Konjunktúrális: adott gazd.-i helyzetben kisebb a munkakereslet nagysága, mint a kínálat
  • Strukturális: a munkaerő kereslet és kínálat szerkezete nem egyezik

Munkanélküliségi ráta: U= munkanélküliek száma/aktív népesség száma*100

Okun törvénye:

  • Az aktuális és hosszabb ideig stabilnak mutatkozó munkanélküliségi ráta, valamint az aktuális és a potenciális kibocsátásoknak megfelelő jövedelem között számszerű összefüggés mutatható ki
  • Munkanélküliségi ráta jövedelemrugalmasságára kérdez rá
  • U:1%, GDP:3,2%, potenciális GDP:4% = A munkanélküliségi ráta 1%0 csökkenéséhez 3,2%-kal kell nönie a munkajövedelemnek
  • Yp=Yt[1+0,032(ut-4)]
  • GDP bizonyos mértékben változik, akkor a munkanélküliségi rátájának is meghatározott mértékben változnia kell

Neoklasszikus munkanélküliség:

  • Csak ökéntes munkanélküliség lehet
  • Itt az alkalmazkodáshoz idő kell
  • Reálbér egyensúlyi szinten van:munkakereslet=munkakínálat. Ilyenkor nincs munkanélküliség, és a teljes foglalkoztatottság mellett megtermelt áruk iránti kereslet megegyezik a kibocsátással—munka és árupiac egyensúlyban van

Kialakulása:

  • Egyensúlyi reálbérnél magasabb az aktuális reálbér
  • Munkakereslet<munkakínálat
  • Foglalkoztatottság=munkakereslet
  • Bérek nem reagálnak azonnal
  • A munkapiaci túlkínálat árupiaci túlkeresletet vált ki—két piac ilyen viszonya: Klasszikus munkanélküliség

Okai:

  • Inflációk hiánya
  • Hatékony bérek
  • Szakszervezetek: kiharcolják a magasabb bért, amely az átlagbér növekedéséhez, és ezzel munkanélküliséghez vezet

Megszűnése:

  • Reálbér csökken, a piac egyensúlyi állapotba kerül
  • Árszínvonal azonnali alkalmazkodásának hatására a reálbér a korábbi (W/P)e egyensúlyi szintre csökken

Csökkentése:

  • piaci mechanizmusok révén
  • munkapiaci túlkínálat a reálbérek csökkenését, az árupiaci túlkereslet a termékárak növekedését váltja ki
  • így a piacok önmegtisztító működése egyensúlyt eredményez
  • nincs szükség állami beavatkozásra 

abra006

Keynesi munkanélküliség:

  • az elégtelen árupiaci kereslet nem a termékárak csökkenését váltják ki, hanem a termelők mennyiségi alkalmazkodásához vezet
  • ha adott árszínvonal mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez
  • munkanélküliség mértéke:Ns-No
  • minimálbér túl magas a munkapiaci egyensúlyhoz képest
  • mindig létezik bizonyos mértékű kényszerű munkanélküliség
  • GDP bizonyos mértékben változik, akkor a munkanélküliség rátájának is eghatározott mértékben változnia kell

Csökkentése:

  1. 1.Fiskális eszközzel: gond:
    • kiszorítási hatás
    • árszínvonal emelkedés
  2. 2.Monetáris eszközzel:
    •  hatása bizonytalan
    •  várakozás, árszínvonal emelkedése
    •  likviditási csapda
abra007