Munkanélküliségről beszélünk ha a nemzetgazdaság aktív lakosságának létszáma nagyobb, mint a foglalkoztatottak száma.
Önkéntes munkanélküliség.az aktív lakosságnak azon része akik önszántukból választják a munkanélküliséget.
- Súrlódásos vagy frikciós:munkahely változtatása időleges munkanélküliség
- Strukturális: saját munkaerő kínálatának, szakmaiságával nem elégedett, ezért átképzésen vesz részt.
Kényszerű munkanélküliség:akkor alakul ki ha a munkakínálat nagyobb mint a munkakereslet, azaz NS>ND(dolgozna de nem tud elhelyezkedni.
- Konjunktúrális: adott gazd.-i helyzetben kisebb a munkakereslet nagysága, mint a kínálat
- Strukturális: a munkaerő kereslet és kínálat szerkezete nem egyezik
Munkanélküliségi ráta: U= munkanélküliek száma/aktív népesség száma*100
Okun törvénye:
- Az aktuális és hosszabb ideig stabilnak mutatkozó munkanélküliségi ráta, valamint az aktuális és a potenciális kibocsátásoknak megfelelő jövedelem között számszerű összefüggés mutatható ki
- Munkanélküliségi ráta jövedelemrugalmasságára kérdez rá
- U:1%, GDP:3,2%, potenciális GDP:4% = A munkanélküliségi ráta 1%0 csökkenéséhez 3,2%-kal kell nönie a munkajövedelemnek
- Yp=Yt[1+0,032(ut-4)]
- GDP bizonyos mértékben változik, akkor a munkanélküliségi rátájának is meghatározott mértékben változnia kell
Neoklasszikus munkanélküliség:
- Csak ökéntes munkanélküliség lehet
- Itt az alkalmazkodáshoz idő kell
- Reálbér egyensúlyi szinten van:munkakereslet=munkakínálat. Ilyenkor nincs munkanélküliség, és a teljes foglalkoztatottság mellett megtermelt áruk iránti kereslet megegyezik a kibocsátással—munka és árupiac egyensúlyban van
Kialakulása:
- Egyensúlyi reálbérnél magasabb az aktuális reálbér
- Munkakereslet<munkakínálat
- Foglalkoztatottság=munkakereslet
- Bérek nem reagálnak azonnal
- A munkapiaci túlkínálat árupiaci túlkeresletet vált ki—két piac ilyen viszonya: Klasszikus munkanélküliség
Okai:
- Inflációk hiánya
- Hatékony bérek
- Szakszervezetek: kiharcolják a magasabb bért, amely az átlagbér növekedéséhez, és ezzel munkanélküliséghez vezet
Megszűnése:
- Reálbér csökken, a piac egyensúlyi állapotba kerül
- Árszínvonal azonnali alkalmazkodásának hatására a reálbér a korábbi (W/P)e egyensúlyi szintre csökken
Csökkentése:
- piaci mechanizmusok révén
- munkapiaci túlkínálat a reálbérek csökkenését, az árupiaci túlkereslet a termékárak növekedését váltja ki
- így a piacok önmegtisztító működése egyensúlyt eredményez
- nincs szükség állami beavatkozásra
Keynesi munkanélküliség:
- az elégtelen árupiaci kereslet nem a termékárak csökkenését váltják ki, hanem a termelők mennyiségi alkalmazkodásához vezet
- ha adott árszínvonal mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez
- munkanélküliség mértéke:Ns-No
- minimálbér túl magas a munkapiaci egyensúlyhoz képest
- mindig létezik bizonyos mértékű kényszerű munkanélküliség
- GDP bizonyos mértékben változik, akkor a munkanélküliség rátájának is eghatározott mértékben változnia kell
Csökkentése:
- 1.Fiskális eszközzel: gond:
- kiszorítási hatás
- árszínvonal emelkedés
- 2.Monetáris eszközzel:
- hatása bizonytalan
- várakozás, árszínvonal emelkedése
- likviditási csapda
