- Nd(W/P)=Ns(W/P)--Ne
- Y=f(Ko, Ne)
- S(i)-tőkekínálati fv., C=Ypot-S(i)
- I(i)=S(i)—ie
- Állam: I(i)+G=S(i)—inő
- C=(Ypot)-S(i)-I,-c ---kiszorítási hatás
- Ms/P=L(Y), MV=PY, P=MV/Y
- Mivel a foglalkoztatottság nem változik, ezért nem változik a kibocsátás sem
- A kamatláb biztosítja az egyenlőséget a megtakarítási szándék és a tervezett beruházás között
Koordinátarendszer:
- E: jövedelem megtakarítása és fogyasztása
Jellemzés:
- Az aggregált keresleti függvény az egyes árszintekhez rendeli hozzá a reáljövedelem különböző értékeit
- P=M/L(Y,i,Πe) nominális pénzkínálat és a reálpénkereslet ezen az árszinten kerül egyensúlyba
- Az aggregált keresleti függvény tehát a kibocsátás egyes értékeit a pénzpiacon keresztül kapcsolja össze az árszínvonal különböző értékeivel
Működése:
- Exogén tényező:
- termelési fv. [Y(K,N)]
- munkakínálati fv. [Ns(W/P)]
- pénzkínálat (M)
- kormányzati beavatkozás mértéke (G,T)
- fogyasztók időpreferenciája [S(i)]
- Ezek együttes működése kialakítják a Y,i,W/P,P nagyságát
- Endogén tényezők:
- foglalkoztatás (N*)
- fogyasztás (C)
- megtakarítás (S)
- beruházás (i)
- Ezek meghatározzák a gazdaságot jellemző egyéb tényezők nagyságát
Logikai felépítése:
- Munkakínálati, termelési fv → munkakereslet: meghatározza az egyensúlyi reálbért, foglalkoztatást → kibocsátás
- Ypot.-->összkereslet max. értéke
- Megtakarítás+beruházási kereslet+kormányzat pénztőke igénye → egynsúlyi reálkamatláb → beruházás, megtakarítás, fogyasztás nagysága
- Kibocsátás+reálkamatláb → pénzkereslet → egyensúlyi árszínvonal
Dichotómia:
- Gazdaság reálváltozói függetlenek a nominális értéktől, a pénzpiac független a többi piactól
- Olyan kettősség, amelyik törést jelent a modellben és elszakítja egymástól a gazdaság egyes területeit
- Pénz semleges
- A pénzmenyiség szabályozásán alapuló gazdaságpolitika hatástalan
- Nominál és reálváltozók ilyenfajta elhatárolása lehetővé teszi a reálgazdaság vizsgálatát