Profitmaximum és munkakereslet:

  • A vállalat adott tőkeállomány mellett akkor realizál maximális profitot, ha az alkalmazott munkamennyiség mellett a tényező-határköltség megegyezik a tényező határtermék-bevételével: MFCL=MRPL
  • →PL=MPL*PQ (PQ=output ára)
  • rövid távon a vállalati szektor egésze hasonló feltételekke maximalizálhatja profitját
  • rövid távon a tőkeállomány nagysága adott, ezért a kibocsátás alakulását, a bevétel és költségek változását a felhasznált munkamennyiség határozza meg
  • a munka határtermelékenysége rövid távon nemzetgazdasági szinten is csökken, ezért növekvő pénzbérhez csökkenő munkafelhasználási optimum, így csökkenő munkakereslet tartozik
  • a vállalati szektor egészének határtermékértéke nem egyetlen termék árától, hanem az árszínvonaltól függ
  • az árszínvonal és munkabérváltozása megváltoztatja a munkakeresletet
  • árszínvonal nő → munka határterméke nő → munka kereslete növekszik
  • a két hatást összevontan jeleníthetjük meg, ha a profitmaximum feltételét a reálbérre vonatkozóan is felírjuk
  • W=F’(K,N)/N’*P
  • W/P=F’(K,N)/N’
  • A profitmaximum akkor biztosított, ha az adott foglalkoztatáshoz tartozó határtermelékenység megegyezik a reálbérrel
  • Nagyobb munkáslétszám hatékony alkalmazása csak alacsonyabb reálbérszinten történhet meg
  • Adott reálbér mellett csak meghatározott nagyságú létszámot hajlandó alkalmazni a vállalati szektor (reálbértő függ a foglalkoztatás nagysága)
  • Adott foglalkoztatás csak meghatározott reálbér mellett valósulhat meg hatékonyan (foglalkoztatás nagyságától függ a reálbér)
  • A reálbér és a vállalati szektorban alkalmazni kívánt munkáslétszám ellentétes irányban változik: ha a reálbér nő → keresett létszám csökken → reálbér nő

Neoklasszikus:

  • Árak szabadon mozognak, ez biztosítja a piacok egyensúlyát
  • Minden szereplő magatartását az áralakulás határozza meg
  • Vállalati szektor munkapiacon támasztott kereslete a munka árától, a reálbértől függ
Munkakeresleti függvény: minden reálbérhez hozzárendeli a vállalati szféra tervezett munkakeresletét, ND→ND(W/P)
  • N’D(W/P)/(W/P)’<0
  • cobb-douglas-fuggveny
  • Cobb-Douglas-féle termelési függvény:
  • Y=aKαN1-α, 0<α<1
  • Y’/N’=aKα(1-α)N
  • W/P=aKα(1-α)N
  • ND=K[(a(1-α))/(W/P)]1/α
  • K, a, α, állandó, Nd csak a reálbér függvénye

Keynes:

  • Kínálat nagyságát a kereslet határozza meg
  • A vállalati szektor foglalkoztatási szintje az összpiac működésétől függ
  • Ez akkor hatékony, ha érvényes a profitmaximalizálás feltétele
  • Így a munkamennyiség meghatározott reálbér mellett valósulhat meg
Munkapiaci magatartás: olyan fv., amelyik minden tervezett munkáslétszámhoz hozzárendeli a hatékony felhasználást biztosító reálbért → reálbérfüggvény
  • W/P → W/P(N(Y))
  • A munka felhasználása a termeléstől függ
Cobb-Douglas:
  • K, a, α állandó → a reálbér N nagyságától függ
  • W/P=a(1-α)(K/N)α
  • N nő → W/P csökkennie kell, hogy a foglalkoztatás hatékony legyen