Profitmaximum és munkakereslet:
- A vállalat adott tőkeállomány mellett akkor realizál maximális profitot, ha az alkalmazott munkamennyiség mellett a tényező-határköltség megegyezik a tényező határtermék-bevételével: MFCL=MRPL
- →PL=MPL*PQ (PQ=output ára)
- rövid távon a vállalati szektor egésze hasonló feltételekke maximalizálhatja profitját
- rövid távon a tőkeállomány nagysága adott, ezért a kibocsátás alakulását, a bevétel és költségek változását a felhasznált munkamennyiség határozza meg
- a munka határtermelékenysége rövid távon nemzetgazdasági szinten is csökken, ezért növekvő pénzbérhez csökkenő munkafelhasználási optimum, így csökkenő munkakereslet tartozik
- a vállalati szektor egészének határtermékértéke nem egyetlen termék árától, hanem az árszínvonaltól függ
- az árszínvonal és munkabérváltozása megváltoztatja a munkakeresletet
- árszínvonal nő → munka határterméke nő → munka kereslete növekszik
- a két hatást összevontan jeleníthetjük meg, ha a profitmaximum feltételét a reálbérre vonatkozóan is felírjuk
- W=F’(K,N)/N’*P
- W/P=F’(K,N)/N’
- A profitmaximum akkor biztosított, ha az adott foglalkoztatáshoz tartozó határtermelékenység megegyezik a reálbérrel
- Nagyobb munkáslétszám hatékony alkalmazása csak alacsonyabb reálbérszinten történhet meg
- Adott reálbér mellett csak meghatározott nagyságú létszámot hajlandó alkalmazni a vállalati szektor (reálbértő függ a foglalkoztatás nagysága)
- Adott foglalkoztatás csak meghatározott reálbér mellett valósulhat meg hatékonyan (foglalkoztatás nagyságától függ a reálbér)
- A reálbér és a vállalati szektorban alkalmazni kívánt munkáslétszám ellentétes irányban változik: ha a reálbér nő → keresett létszám csökken → reálbér nő
Neoklasszikus:
- Árak szabadon mozognak, ez biztosítja a piacok egyensúlyát
- Minden szereplő magatartását az áralakulás határozza meg
- Vállalati szektor munkapiacon támasztott kereslete a munka árától, a reálbértől függ
Munkakeresleti függvény: minden reálbérhez hozzárendeli a vállalati szféra tervezett munkakeresletét, N
D→N
D(W/P)
- N’D(W/P)/(W/P)’<0
-
- Cobb-Douglas-féle termelési függvény:
- Y=aKαN1-α, 0<α<1
- Y’/N’=aKα(1-α)N-α
- W/P=aKα(1-α)N-α
- ND=K[(a(1-α))/(W/P)]1/α
- K, a, α, állandó, Nd csak a reálbér függvénye
Keynes:
- Kínálat nagyságát a kereslet határozza meg
- A vállalati szektor foglalkoztatási szintje az összpiac működésétől függ
- Ez akkor hatékony, ha érvényes a profitmaximalizálás feltétele
- Így a munkamennyiség meghatározott reálbér mellett valósulhat meg
Munkapiaci magatartás: olyan fv., amelyik minden tervezett munkáslétszámhoz hozzárendeli a hatékony felhasználást biztosító reálbért → reálbérfüggvény
- W/P → W/P(N(Y))
- A munka felhasználása a termeléstől függ
Cobb-Douglas:- K, a, α állandó → a reálbér N nagyságától függ
- W/P=a(1-α)(K/N)α
- N nő → W/P csökkennie kell, hogy a foglalkoztatás hatékony legyen