09. Mi a különbség a közgazdasági, számviteli és a társadalmi költségek és profit között? Hogyan kapcsolható össze az infláció a költségek változásával? Mutasson be egy költséginflációt!
Gazdasági költség:
Az összes alternatív költség, azaz az explicit és implicit költségek összessége.
TC=számviteli ktg.+Normál profit
Számviteli költség:
Azok a ráfordítások, amelyeket a könyvekben el lehet számolni: az explicit költségeket és az elszámolható implicit költségeket /amortizáció; árfolyamveszteség; behajthatatlan követelések/
Számvit.ktg= explicit+amortizáció
Folyó ktg.
Társadalmi költségek:
állami és szövetkezeti költségek.
Folyó költség+ tartós befektetés
Profit:
Az összes bevétel és az összes gazdasági költség különbsége.
Normál profit:
nem elszámolható,alternatív ktg.
adott iparágban szokásszerű befektetéssel elérhető tiszta jövedelem, amely az előzetes gazdasági kalkulációkban az alternatív ktg. része
Gazdasági profit:
Ha a gazdaság i vállalkozás eredményei meghaladják az alternatív költségeit, azaz a számviteli profitja nagyobb, mint a normál profit
Hogyan kapcsolható össze az infláció a költségek változásával?
Ha valamelyik termelési tényező ára megnő, akkor az összkibocsátás költségei növekednek. Ezért az összkínálati függvény balra tolódik. A kínálati függvény eltolódásának döntő oka a költségek növekedése, ezért a kínálati inflációt költség-tolta inflációnak is nevezik.
A költséginfláció folyamata
A költséginfláció folyamatát a nominálbérek-reálbérek növekedésének példáján mutatjuk be. / A nominálbérek adott szintje meghatározza az aggregált kínálati függvény helyzetét, hiszen az összkínálat csak akkor változik, ha az árszínvonal is változik. /
Tegyük fel, hogy a szakszervezetek fellépése következtében a nominálbérek növekednek W0-ról W1-re. Ennek következtében a reálbér függvény felfelé tolódik, minden árszinthez magasabb reálbér fog tartozni, ahogyan ez az ábrán is látható.
Nominálbér növekedése:
A nominálbér növekedésének hatására minden árszinthez nagyobb reálbér tartozik, a nagyobb reálbér mellett pedig kisebb lesz a munka kereslete.
Az összkínálat így minden árszintnél kisebb lesz. Az új aggregált kínálati függvényt az ábra mutatja.
A munkapiac egyensúlya változatlan reálbér mellett alakul ki, de ez a reálbér most magasabb nominálbér és magasabb árak mellett jön létre.
Ezért a potenciális kibocsátást magasabb árszinten éri el a gazdaság. Ugyanígy minden egyes kibocsátási szint magasabb árszínvonal mellett valósul meg.
