Aggregált keresletnek:
- nevezzük azt a termék- és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni.
- Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást az aggregált keresleti függvénnyel írjuk le.
- Ennek képét AD-görbének is nevezik.
Neoklasszikus modell:
- A reálbér mozgása mindig biztosítja az egyensúlyt a munkapiacon. Adott technológia és változatlan tőkeállomány mellett ebből határozódik meg a kibocsátás. YF(K.N).
- Mivel a foglalkoztatottság nem változik, a kibocsátás sem. Szóval bármi is történik az árszínvonallal ez nem hat ki a kibocsátás és jövedelem szintjére, az aggregált kínálat független az árszínvonaltól.
- Az árupiaci egyensúly úgy alakul ki, hogy a kamatláb mozgása biztosítja az egyenlőséget a megtakarítási szándék és a beruházás között: S(i)=I(i)
- A megtakarítás, a beruházási kereslet és a kormányzat pénztőkeigénye határozza meg az egyensúlyi reálkamatlábat
- Ha az államot harmadik gazd-i szereplőként is figyelembe vesszük, akkor a kormányzati vásárlások keresletnövelő, az adók pedig keresletcsökkentő tényezőként jelennek meg. Az adók nagysága konstans, hiszen a jöv. nagysága adott.
- A pénzpiac egyensúlyát az árszínvonal mozgása teremti meg.
- Az aggregált keresleti fgv. az egyes árszintekhez rendeli hozzá a reáljövedelem különböző értékeit, tehát a kibocsátás egyes értékeit a pénzpiacon keresztül kapcsolja össze az árszínvonal különböző értékeivel.
- Pénz szerepe semleges. Állam passzív. Nincs bizonytalanság. Minden piacon egyensúly van.
- L=(M/P)
- Nd(W/P)=Ns(W/P)
Aggregált kereslet:
Egyensúly:
Keynesi modell:
Aggregált keresletnek:
- nevezzük azt a termék- és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni.
- Y*:egyensúlyi jövedelem, i*:kamatláb
- Árszínvonal Po-ról P1-re megnő, csökken a reálpénzállomány → LM lefelé tolódik → jövedelem csökken
- Árszínvonal Po-ról P2-re csökken, nő a reálpénzmennyiség → LM lefelé tolódik → jövedelm nő
Egyensúly:
- Az árupiaci kereslet a fogyasztási keresletből, a beruházási keresletből és az állam által támasztott keresletből tevődik össze.
- Az árupiaci kereslet adott kormányzati vásárlások és adott kamatlábak mellett meghatározható.
- A kamatláb a pénzpiacon a reáljövedelem alakulásától függ.
- Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló kibocsátás meghatározza a foglalkoztatottságot, ami az árszínvonalat determinálja.
- Ez, valamint a nominálpénzmennyiség találkozik a reálpénzkereslettel. Így alakul ki a pénzpiacon a kamatláb, amely a beruházási kereslet meghatározó eleme. Így a 3 piac összekapcsolódik.
- Yd=Co+^c(Y-To-zY+TR)+Io-ai+Go
