- A nemzetgazdaságban minden állampolgár gazdasági szereplő is egyben.
- a gazdasági szereplőket csoportosítjuk, bizonyos tulajdonságaik alapján egységekbe vonjuk össze. Ezen egységeket gazdasági szektoroknak nevezzük.
- A gazdasági szereplők kapcsolatai szerteágazók, az egyének és csoportjaik sokféle gazdasági intézményhez kötődnek, és ezeken keresztül sokféle viszony alakul ki közöttük. A vegyes gazdaság működése szempontjából meghatározó szerepet a piaci intézmények játszanak.
A makrogazdaság szereplői:
- Vállalati szektor
- Háztartási szektor
- Állami szektor
- Külföld
Vállalati szektor:
Azon gazdasági egységek összessége,amelyek értékesítés céljából árukat termelnek költségeiket pénzbevételeikből fedezik,céljuk profitszerzés. W+Tv+Sv=Y+Trv
Háztartási szektor:fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése,a fogyasztás.A szükségletkielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak.
A háztartási szektor két részből áll:
- magánháztartásokból, amelyekben a piacokon beszerzett, szükségletkielégítést szolgáló javak fogyasztása történik, és amelyek a munkaerő újratermelésének színhelyei, valamint
- olyan, nem profitorientált szervezetekből, amelyek a magánháztartások közösségi fogyasztásának színhelyei és költségeikhez a háztartások közvetlenül járulnak hozzá vagy egyéb közösségi forrásokból fedezik azokat. Ide tartoznak pl. az egyházak, társadalmi szervezetek, kulturális egyesületek stb.
Az előző két definíciót végiggondolva kiderül, hogy a felosztás nem is teljes.
Vállalati szektorba tartoznak:
- a szűkebb értelemben vett vállalatokon kívül például azon fogyasztók is idetartoznak, akik termelőtevékenységet folytatnak, mondjuk, építkeznek, sőt azokat a szervezeteket is a vállalati szektorba kell sorolni, amelyek termelési tényezők használatából jövedelemre tesznekszert.
- Egy társadalmi szervezet ebben az értelemben egyrészt háztartásként viselkedik - amikor a tagdíjakból származó bevételekből finanszírozza tevékenységét -, másrészt pedig a vállalati szféra része - amikor pl. a tulajdonában lévő eszközök eladásából vagy bérbeadásából szerez jövedelmet.
- A vállalati és háztartási szektor megkülönböztetése gazdasági funkción alapul
Magánszektor:
Háztartási+vállalati szektor
Állami szektorba a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak,melyek nem a piacon elégítenek ki szükségleteket a kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik.
- Ide tartozik a kormány, összes hivatalával, társadalmi szintű végrehajtó szervezeteivel , regionális vagy helyi állami irányító szervek, iskolák, kórházak
- Az állam olyan feladatokat lát el,amelyet a magánszféra nem tud, vagy nem akar megoldani Pl: oktatás, egészségvédelem
Bankrendszer:
- Feladata: gazdálkodáshoz szükséges stabil értékű pénz megfelelő mennyiségének biztosítása, pénzforgalom lebonyolítása
Külföld:
Mindazok a természetes és jogi személyek akik nem állandó lakói az adott országnak ill. nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazd-i folyamataiba.
- Termelés egy részét a nemzetgazdaság külföldön realizálja
Mikroökonómiai piaci szereplők:
- Azok a személyek, szervezetek, csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységesnek tekinthető
- Első számú szereplő: fogyasztó:
• Lehet személy, család, emberek csoportja, szervezete
• Végső fogyasztás céljából szerez be javakat, szolgáltatásokat
• Leggyakrabban keresletükkel jellemezhetjük
• A vásárlás meghatározott a vásárló és termék által is - Kereslet: a fogyasztó mennyi terméket vagy szolgáltatást hajlandó és képes megvásárolni
- Kínálat: összes termelő mennyit hajlandó és képes kínálni, eladni a termék árának függvényében
Operál:
- Műveletet végrehajt
- Valamely ügyletet véghez visz
- Működik
- Felhasznál
Zárt gazdaság: ha a külföldiek szektorát figyelmen kívül hagyjuk
Nyitott gazdaság: külföldi szektor szerepe
Vegyes gazdaság: piacgazdasági tulajdonságok megmaradnak de a tulajdonságoknál jelentős szerephez jut az állam