A munkaviszony megszűnik
- a munkavállaló halálával
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
- határozott időre kötött munkaszerződés esetén a határozott idő lejártával
- ha a munkáltató személye azért változik meg, mert a munkáltató egésze vagy egy része a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra.
A munkaviszony megszüntetése
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni
A határozatlan idejű munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével
- rendes felmondással
- rendkívüli felmondással
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A határozott időtartamú munkaviszony megszüntethető:
- közös megegyezéssel
- rendkívüli felmondással
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt
- a fentiektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban megilleti egyévi – ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó - átlagkeresete.
A határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg.
Rendes felmondás
A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti rendes felmondással.
Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles felmondását megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a felmondási védelem időtartama alatt, azaz az alábbiakban meghatározott körülmények között:
- a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés
- a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság
- a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság
- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A felmondási idő kezdete a felmondás közlését követő nap. A felmondási időn belül a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól meghatározott időre felmenteni.
A rendkívüli felmondás
A rendkívüli felmondás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat. A felmondást csak írásban lehet érvényesen közölni, a felmondás jogát a munkáltató részéről csak az arra jogosult személy gyakorolhatja, ellenkező esetben az intézkedés érvénytelen. A rendkívüli felmondást indokolni kell. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnni.
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az első pontban megfogalmazott tényállás 3, együttesen fennálló feltételt tesz szükségessé a jogszerű felmondáshoz:
- Szándékos a kötelezettségszegés, ha a munkavállaló előre látta cselekményének következményeit, azokba mégis belenyugodott.
- Súlyos gondatlanságnak minősül, amikor a munkavállaló feltűnő közömbösséggel jár el.
Rendkívüli felmondás alkalmazására csak kivételes esetben kerülhet sor. A munkavállaló kötelezettségszegő magatartásának tekinthető, ha a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el, vagy visszaél a bizalmával, veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit.
Munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállaló részére annyi időre járó átlagkeresetet kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá jár a munkavállalónak a végkielégítés, és felmerült kárának megtérítését is követelheti. A munkavállaló által közölt rendkívüli felmondás indoklás nélkül érvénytelen. A munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése akkor megalapzott a munkavállaló részéről, ha a munkáltató huzamosabb ideig nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségeinek, azaz
- nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit
- nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges irányítást, tájékoztatást vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését
- megsérti a foglalkoztatási tilalomra vonatkozó előírásokat, illetve
- megsérti a munkavállalói személyiségi jogokat.
Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem jogosult felmondási időre, és nem jár neki végkielégítés sem.