A külföldön történő gyógykezelés
A külföldi gyógykezelés szabályainak megértéséhez elsősorban az alábbi fogalmak ismerete szükséges
- Európai Gazdasági Térség: valamennyi olyan állam, amely csatlakozott az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményhez.
- Harmadik állam: az EGT és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.
A harmadik államok területére vonatkozó szabályok
A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló jogszabály gondoskodik az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosítottakról is.
Ha a biztosított személy külföldön (harmadik államban) munkát vállal, tanulmányokat folytat vagy egyéb jogcímen átmenetileg külföldön tartózkodik, és a jogszabályokban meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe külföldi tartózkodása idején, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a MEP a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a MNB Rt. által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forintösszegben megtéríti.
Az EGT területére vonatkozó szabályok
Ha a biztosított a vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozik, az EGT-tagállamok területén annak rendelkezései szerint vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismerni kell az Európai Unió célját, koordinációs alapelveit.
Az EU célja:
- az áruk
- a szolgáltatások
- a tőke és
- a személyek szabad áramlását, azaz a
négy szabadságelvet az alapító szerződés tartalmazza.
A személyek szabad áramlásával biztosított mozgásszabadság sokat veszítene hatásából, ha szabadságjog gyakorlása közben a személyeknek kockáztatniuk kellene a szociális biztonsági ellátásaikat.
A tagállamokban a szociális biztonság területén koordinációra került sor.
Szociális védelem alatt minden olyan juttatást értünk, amelyhez az adott tagállamban alanyi jogon, járulékfizetéssel vagy szociális helyzetre tekintettel juthatunk.
Ezen belül megkülönböztetünk
- szociális biztonsági ellátásokat (aktív gazd. tevékenységet végzők meghat. kockázatok elleni védelmét szolgálják)
- szociális segélyezést (rászorultsági alapon nyújtott ellátás)
A koordináció 4 alapelve:
- Egy ország jogrendszerének alkalmazása: a dolgozóra annak az országnak a jogrendszere vonatkozik, ahol dolgozik, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakóhelye.
- Azonos elbírálás: Az Unió bármely tagállamának dolgozója azonos elbánásban részesül az adott ország állampolgárával.
- Szerzett jogok megtartása: az egyik tagállamban szerzett jogok átvihetők a másik tagállamba. A koordinációs szabályok értelmében az ellátásokat akkor is teljes összegben ki kell fizetni, ha állandó lakóhelye nem abban az országban van, ahol a kifizetésért felelős szerv működik.
- Biztosítási idők beszámítása: minden olyan ledolgozott munkaidőt össze kell adni, mely az igényjogosultság megszerzése és megtartása, valamint a juttatások összegének meghatározása szempontjából fontos, s amelyeket a különböző tagállamok szabályai szerint figyelembe kell venni.
Egészségbiztosítási ellátások
A koordinációs rendeletek értelmében minden állampolgár a lakóhelyén teljes ellátásra jogosult, más országban tartózkodás esetén sürgősségi ellátásra jogosult.