57. Elkülönített alapok adói, egyéb adójellegű befizetések
I. Az elkülönített alapok adói:
1. az elkülönített állami pénzalap általános jellemzői:
állam által kijelölt fontosabb feladatok megvalósítását finanszírozzák
bevételei: az alapokhoz hozzárendelt adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, önkéntes befizetések
ezeket csak az alap címzett céljainak megvalsítása érdekében használhatja fel:
munkaerőpiaci alap
útalap
központi környezetvédelmi alap
vízügyi alap
nemzeti kulturális alap
(Médiatv) Műsorszolgáltatási Alap -új intézmény, akönyvben még nincs benne
2. Az alapok adói:
a) munkadói járulék:
a munkaadó a munkavállakó részére a tb. járulék fizetési kötelezettség alá eső kifizetés 4,2%-át köteles fizetni a társasági adóalany gazdálkodó szervezet 4,5%-ot
b) munkavállaló járulék:
a munkavállaló a munkáltatótól kapott bruttó munkabére 1,5%-át köteles fizetni
mentes az öregségi, rokkantásgi, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő
c) szakképzési hozzájárulás:
célja: állam által elismert szakképzés támogatása
hozzájárulásra kötelezett társasági adóalany és az egyéni vállalkozó (ha alkalmazottat foglalkoztat)
hozzájárulás alapja a bérköltség
mértéke: 1.5%
fizetés módja: pénzben vagy a gyakorlati képzés megszrvezése önadózással
mentes a fizetés alól: szakképző iskolát létesítő, fenntartó - egyébként - hozzájárulásra kötelezett
önadózással teljesítik, többlet visszaigényelhető az alapból
d) rehabilitácós hozzájárulás:
célja a megváltozott munkavégézi képességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése
kötelezett: a társasági adóalanyok többsége, szociális foglalkoztató, ha az ilyen személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos 5%-ot (ez a kötelező foglalkoztatási szint)
mértéke: a foglalkoztatandó létszám és a ténylegesen foglalkoztatottak létszámának különbsége → 8000 forint
e) környezetvédelmi termék járulék (öko-adók):
célja a környezetet terhelő vagy veszélyeztető termékek által okozott károk csökkentése vagy megelőzése, ezekhez szükséges pénzügyi források előteremtése
valamint: a természeti erőforrásokkal való takarékosságra való ösztönzés
általános rendező elv: a környezetszennyező fizesse meg a szennyezés költségeit
kötelezett:
a belföldi előállítású termék első belföldi forgalmazója
a belföldi előállítású termék saját célú felhasnzálója
termékdíj köteles termék importálója
termékdíj köteles termék: az üzemanyag, a gumiabroncs, a hűtőberendezés, a csomagoló eszköz, és az akkumulátor
mértéke: eltérő pl.: a gumiabroncs esetében 30 forint/Kg, akumulátor 38 forint/Kg
kedvezmény csak a díj felét kell megfizetni: környezetbarát védjegy esetén
kötelezettség keletkezése: az első teljesítési értékesítéskor kiállított számlán kiállított teljesítés napján, vagy saját célú felhasználás esetén a költségként való elszámolás napján
f) bányajáradék:
adójellegű és nem adójellegű kötelezettségek határát képzi, inkább koncessziós díj, mint költségvetési bevétel
bányavállalkozó áltla kitermelt és tulajdonába került ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia után kell fizetni
alapja: az ásványi nyeresanyag keltkező értéke
mértéke: eltérő pl.: kőolaj, földgáz esetében 12%, geotermikus energia esetén: 2%
koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenységnél a miniszter (gondolom IKIM) egyedileg állapítja meg a járadék mértékét
kedvezmények: nem kell járadékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj után, valamint közérdekből a bányajáradék mértéke csökkenthető (ez a kedvezményes elbánás jó példa az állam adópolitikai döntéseinek, amelyeknek mindig gazdaságpolitikai összefüggésük is van)
g) kulturális járulék:
a köznyelv régen giccsadónak nevezte, mert a kultúrális szempontból kevésbé értékes alkotás után kellett fizetni pl: szexlap
ez '93 óta megfordult: a kulturális szempontból értékes alkotások után kell fizetni
kötelezett: termékszolgáltatás jellegétől függően kiadó, gyártó, kivitelező, importáló
mértéke: eltérő, 0,5-20% (ÁFA nélüli árbevételen alapul a számítás)
mentesek: a művészeti zsűrik által minősített képzőművészeti alkotások, eredeti szerző által szerzői jog védelme alatt álló alkotások, szolgáltatások, előadó művészi tevékenységek és a "0"-ÁFA kulcsos termékek
h) útalap hozzájárulás:
belföldi termelő, belföldi termeltető, importőr által előállított / előállíttatott, behozott üzemanyag után
mértéke: pl.: motorbenzin után literenként 15,40 forint (a fogyasztási adón felül)
i) vízkészlet járulék:
vízhasználó, a vízjogi engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált vízmennyiség után vízhasználó vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat
a hozzájárulások általában normatív feltétleken alapulnak
hiányzik a közvetlen ellenszolgáltatás eleme, ezért díjnak és illetéknek nem minősíthető, de nem a fizetési kötelezettség alapozza meg a használat és hasznosítás lehetőségét
ezek - általában - nem szankció jellegűek, hanem valamely természeti erőforrás használatához kapcsolódnak
szankció jellegűek: erdőgazdálkodási bírság, vadgazdálkodási bírság(FM célelőirányzatok között szerepelnek)
adónak kell tekinteni a sertésállomány mentesítési hozzájárulást ( még jogalkotási tv előtti MÉM-PM rendelet '87-ből), amelyet a sertésfeldólgozó üzem fizet, az általa felvásárolt sertések után: 0,15-0,18,-Ft/kg
kötelezettek: a kereskedelmi szálláshelyet pl: camping, vendéglátó helyet üzemeltető, utazásszervezői tevékenységet folytató jogi vagy jogi személyiség nélküli gt-k, vagy egyéni válllakozók