I. A céladók rendszere:
- a fogyasztást, a jövedelmet és a vagyont terehlő adók mellett az egyéb adók döntő többsége nem a központi költségvetés bevétele, hanem a társadalombiztosítási alapokba, vagy az elkülönített állami pénzalapokba kerül
- az egyes fizetési kötelezettségek elnevezése lehet: hozzájárulás, járulék, díj (az elnevezéseknek nincs túl sok elvi alapjuk)
- országonként változó, hogy mit tekintenek adónak, illetve adó jellegű fizetési kötelezettségnek (ezek általában adójellegűek,illetve eljárási értelemben azok is: hiszen pl: Tb járulékok adók módjára behajtható köztartozások)
- a fizetési kötelezettséget - a célhoz kötöttségből adódó jellegzetességként - a befizetéssel támogatni kvánt feladatok preferencia rendszerét tükrözik
- céljaik szerint három csomópont köré rendeződnek:
- a) foglalkoztatás
- b) mezőgazdaság
- c) környezetvédelem
- szabályozása: differenciált és nehezen áttekinthető
- a szabályozási mód gyakran csak látszólag normatív, mert a miniszternek vagy a hatóságnak egyedi megállapítási jogosítványa, de legalább is mérlegelési joga van
- adóigazgatási szempontból is vegyesek:
- a) állami adóadóhatóság, vagy vámhatóság áltla kezelt befizetések (környezetvédlemi termékdíjak)
- b) közigazgatási szervek által beszedett (vízkészletjárulék)
II. Társadalombiztosítási befizetések:
1. A társadalombiztosítási befizetések:
- adó jellegét megalapozza, hogy a befizetések és szolgáltatások igénybevétele a befizetésektől viszonylag jól elválasztható
- az adó jellege jól érzékelhető a munkáltatónál, aki semmiféle ellenszolgáltatást sem kap még közvetve sem
- a munkavállalók által fizetett járulék felfogható sajátos szervezeti adóként, mivel a személyi és cslaádi körülményeket nem veszi figyelembe és a jövedelmeadótól eltérően lienáris kulccsal fizetendő
Adó jelleggel szemben felhozott érvek:
- biztosítási analógia, veszélyközösség, szolidaritás
- a járulékalap és a kulcs országonként eltérő: progresszív, lineális, áltlános vagy scheduláris (jövedelemtípusonként különbözőek) jellegűek
- a) társadalombiztosítási járulék
- társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni: munkáltató, egyéni vállalkozó, munkanélküli ellátást, keresetpótló ellátást folyósító szerv
- munkáltató: a biztosított részére az adóköteles jövedelem, valamint az az adóeredményből juttatott osztalék után 24% nyugdíjbiztosítás + 15% egészségbiztosítási járulékot fizet + a táppénz 1/3 részét
- az egyéni vállalkozó: (kivéve a kiegészítő tevékenységget folytató, illetve kezdő)
- előző naptári évben elért SZJA alapot képező jövedelem, vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén átalányadó alapját képező jövedelem 1/12 része után
- legalább a tárgyhót megelőző hónap első napján az évényes minimálbérnek megfelelő összeg után
- legfeljebb havi 99 ezer forint (napi 3300 forint) jövedelem után
- segítő családtag után minimálbér alapul vételével
- társas vállalkozás tagja személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelem adózott eredményből juttatott osztalék, de minimum a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes Tb járulékot (jövedelem alap itt is legfeljebb 3300,-Ft/nap)
- b) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíj járuléka
- a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni
- alapja: a biztosítási kötelezettséggel járó jogvisozny alapján kapott és társadalombiztosítási alapot képező adóköteles jövedelem
- mértéke: egészségbiztosítási: 4%; nyugdíjbiztosítási: 6% (járulékfizetés felső határa: napi 3300,-Ft)
- aki egyidejűleg több biztosítási jogvisoznyban áll, mindegyik jövedelme (napi maximum 3300 forint után) ha foglalkoztatása nem éri el a 36 óra/hét
- a nyugdíjjárulékot kell fizetni: a gyermeknevelési támogatás, ápolásgi díj, gyermekgondozási segély után
- nem kell társadlombiztosítási járulékot fizetni: az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknek
- c) a munkanélküli ellátás után fizetett járulék
- a társadalombiztosítási járulékot a munkanélküli járulékot keresetpótló juttatást folyósító szerv fizeti
- a biztosított nyugdíjjárulékot fizet
- d) baleseti járulék
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: adóköteles jövedelme, vállalkozói osztalékalap, átalányadó esetén fizet
- alapja: a jövedelem 1/12 része után (max: napi 3300,-Ft)
- mértéke: 10%
- társas vállakozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak - személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelme és juttatott osztalék után - szintén 10%-os baleseti járulékot fizet
- e) egészségügyi hozzájárulás
- 1997-től az egészségügyi hozzájárulások fedezetének kiegészítésére
- elsődlegesen a foglakoztató szerveket terheli, (biztosítottakat, tanuló szerződéssel tanulót foglalkoztatót)
- egyéni vállalkozó akkor köteles fizetni, ha fizetési kötelezettsége más jogviszony alapján nincs
- mértéke: 1800 forint/hó / biztosítottak, szerződés alapján foglalkoztattakk esetén - függetlenül attól, hogy tanuló vagy ügyellátásra szól-e a szerződés, valamint munkanélüli járadékban és keresetpótló juttatásban részesülő személy után/
- nem kell fizetni pl: ha a foglalkoztatott gyermekgondozási díjban részsül, sorkatonai szolgálatot teljesít, vagy az után, aki egyidejűleg több jogvisoznyban áll (ilyenkor heti36 óra munkavégzésre fizetik a hozzájárulást, a felett nem kell fizetni)
- települési önkormányzat fizet egyes szociális ellátottak esetében
- aki után nem fizetnek és személyi igazolvánnyal rendelkezik és nem egyéni vállalkozó 1800 forint/hó összeet köteles fizetni
- mentesül a fizetés alól:
- öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő
- árvaellátásban részesülő
- gyermekgondozási díjban részesülő
- nevelési, oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója
- felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója
- **Megyjegyzés:
Járadékról beszélünk: ha valaki állami juttatásban részesül pl: munkanélküli járadék (kivéve: bányajáradék)
Járulékról beszélünk: ha mi fizetjük a közkasszákba pl: az előbbiekben felsorolt valamennyi