- vagyonszerzési illeték rendszere eltérő elveket tükrözve szabályozza a vagyonszerzést
- elvek eltérése függ attól hogy: ingyenes vagy visszetrhes volt-e a szerzés, illetve ingó vagy ingatlanról van-e szó
Más törvényektől eltérő fogalmak:
Ingó: (Itv alkalmazásában)
fizetőeszköz, értékpapír - minden ami nem ingatlan és nem vagyoni értékű jog
fizetőeszköz, értékpapír - minden ami nem ingatlan és nem vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jog -Itv-nél szűkebb fogalom, mint más törvényekben:
- tartós földhasználat, földhasználat, kezelői jog, haszonélvezet, használat joga vagyoni értékű jogok értékelése: !!Vigyázz, kérdezik!! pl: haszonélvezeti jognál:
- 1 évi érték=a terhelt dolog teljes - tehát terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad része
- /ha pl: meghatározott időre szól a jog, akkor ezt az értéket kell megszorozni a meghatározott évek számával
Forgalmi érték:
Az a pénzben kifejezett érték, ami vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhetó, úgy, hogy a tárgy állapotának az illetékkötelezettség keletkezésekori állapotát kell figyelembe venni, a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül
Lakástulajdon:
- lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott (vagy ilenként feltüntetésre váró) ingatlan a hozzá kapcsolódó földrésszel,
- illetve az építési engedély szerint ilyen célból épülő építmény, ha készültségi foka eléri az 50%-ot
- nem minősül viszont lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten épített - lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges - helység, akkor sem, ha egybe van építve a lakással,
- akkor sem, ha az illetékkötelezettséget megelőző 5 évben más célra használták (ezeknek az illeték%-ok miatt van kiemelkedő jelentőségük!!)
II. Ingyenes vagyonszerzés:
- a vagyonszerzés lehet ingyenes vagy visszterhes
- az ingyenes lehet pl.: öröklés vagy ajándékozás
- az illetékfizetési kötelezettség az öröklés megnyiltakor vagy a szerződés megkötésekor keletkezik
- az illeték előlegfizetési kötelezettség nem önadózás!!
- hiszen nem a kötelezett állapítja meg az összeget, hanem az illetékhivatal által megállapított illeték összege,
- amit az elévülési időn belül lehet korrigálni
- feltételes illetékfizeétsi kötelezettséget jelent, hiszen az összeg változhat
1. Az öröklés:
Minden olyan örökségátszállás, amely az örökhagyó halálával kapcsolatos (örökösödési illeték köteles) Öröklés történhet:
- örökség útján /ide értve a haszonélvezeti jog megváltását is/
- hagyomány
- meghagyás alapján történő vagyonszerzés
- kötelesrész szerzése
- halál esetére szóló ajándékozással
- de nem tárgya olyan ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyon értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállt változásra tekintet nélkül fennmarad pl: szolgalom
- osztályos egyezség esetén az illetéket mindenki az így megállapított örökség után fizeti (a ráeső részekre), ha valaki a ráeső résznél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, akkor a nagyobb -plussz- részre visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni, aki átengedte annak -ekkor is- meg kell fizetnie az öröklési illetéket
- lemondás: ha ingyenesen történik, nem kell illetéket fizetni; ha visszterhesen történik, akkor ellenérték alapulvételével kell ajándékozási illetéket fizetni
- hagyaték -megnyilta utáni- átengedés: ha ingyenesen történik, akkor nem szabad plussz öröklési illetéket kiszabni (tulajdonképpen csak az illeték megfizeő személye változik meg)
- ha visszterhes az átengedés akkor két jogügylet jön létre:
- örökös köteles megfizetni az öröklési illetéket, mert megvalósult az öröklés (1. jogügylet)
- az örökrész megszerzőjére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (kvázi adás-vétel)
- hasoznélvezettel terhelten is lehet örökölni; ez csökkenti az illeték mértékét
- adóssággal terhelt örökség esetén is csökken az illeték
- ha az ingatlan hagyatékot, vagy annak részét az örökhagyó hitelezője veszi át akkor rá visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (ilyen esetben elmarad az öröklési illeték kiszabása az érintett részre) Ha a hitelező örökös is egyben, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható
- az illeték alapja a hagyaték tiszta értéke(később)
- a tiszta értékbe azonban nem tartoznak bele pl.: a gépkocsi és a pótkocsi, mert ezekre más illetékszabályok (visszterhes vagyonátruházás) vonatkoznak, de a villamos meghajtású gépek beletartoznak a hagyaték értékébe
- ingó tárgyaknál az örökhagyó mindennapi használati tárygait figyelmen kívül kell hagyni
2. Az ajándékozás:
- A) Ingatlanok ajándékozása
- B) Ingók ajándékozása:
• illetékfizetési kötlezettség két feltétele: vagy okiratot kell kiállítnai, vagy az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot (az ilyen ajándékozást 30 napon belül be kell jelenteni az illetékhivatalhoz) - C)Vagyoni értékű jogok ajándékozása
- ingók ajándékozási szabálya vonatkozik rá
- illeték alapja: az örökség vagy ajándék tiszta értéke
- nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy az ingatlan átruházás előtt már fennállt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal terhelten ajándékozták
- (pl.: 5 millióforintos nyaralót 1 milliós OTP kölcsön terheli: 4 millió forint után ajándékozási illetéket, az 1 millió forint után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni)
- saládon kívüli ajándékozásnál. az illeték mértékét a rokonsági foknak megfelelően kell meghatározni Rokonsági kapcsolatok
- (mindig az örökhagyóhoz, ajándékozóhoz viszonyít)
- egyenesági rokon: gyermek, házastárs, szülő, háztartásban eltartott szülő nélküli unoka
- oldalági rokon: 1. csoportba nem tartozó unoka, testvér, nagyszülő
- mindenki más
- örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, valamint a szülő vér szerinti szűlövel egy tekintet alá esik
- a szerző fél rokonsági foka számít a tiszta érték alapul vételével az illeték megállapításakor
- a rokonsági fokokat mindig a halál időpontjában, illetve aaz ajándékozáskor kell megállapítani
- elképzelhető, hogy a házastársakra eltérő illetéket kell megállapítani; pl.:
- 8 milliós házból 4 az anyáé, 4 az apáé
- lányuknak és a vejüknek ajándékozzák
- a vej a 3. kategória szerint, a lány az 1. kategória szerint fizeti az illeétket
- ez a helyzet az elvált házastársaknál is
- ha a szülők hasoznélvezeti jogot tartanak fenn, kevesebbet kell fizenti, mert az teher
Lakás illetéke:
| illeték általános mértéke | öröklési illeték | ajándékozási illeték | |
| 1. rokonsági fok | 11 % | 2,5 % | 5 % |
| 2. rokonsági fok | 15 % | 4 % | 8 % |
| 3. rokonsági | 21 % | 5 % | 10 % |
Illeték alapja:
Örökség és ajándék tiszta értéke:
- a) megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni
terhelő tartozást /hagyatéknál: gondnok, végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,temetési költségek/ - b) teher fenállását a jogosult - ajándékozott vagy örökös - köteles igazolni
- c) ajándékot terhelő adósságután visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni (leplezett szerződés)
- d) a pótkocsi és a gépjármű értékét a tiszta érték számításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezeknek vagyonszerzési illetéke egységesen tételes
Haszonélvezet és használat öröklése és ajándékozása:
(szokják kérdezni)
- a) vagyoni értékű jogok értékének kiszámítása: a dolog - terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 1/20-ad részét kell alapul venni és megszorozni a joggyakorlás éveivel
- b) bizonytalan időre kötött ügyletnél 5-szörös a szorző
- c) haszonélvezeti jog számítása-joggyakorló életkorával arányos, azaz
- 25 év alatt: 10-szeres
- 25-50 év: 8-szoros
- 51-65 év: 6-szoros
- 65 év felett: 4-szeres
Tehát a haszonélvezeti jog tulajdonosának jog-értéke a fenti összeg, a dolog tulajdonosának pedig ennyivel kevesebbet kell illetékkénet megfizetni
Öröklési illetékmentesség: (16.§)
- hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra jutatott örökség,- hagyomány
- értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét pl: kft üzletrésze
- ingóörökség 300.000,-Ft alatt / nem számít bele az örökhagyó ruházata, személyes használatra szolgálószokásos mértékű vagyontárgyai, valamint a gépjárművek/
- kiskorú örökhagyó esetén, ha szülő örököl
- lakástulajdon haszonélvezetének, használatának túlélő házastárs általi öröklése
- lakóház építésére alkalmas telekhányad, valamint ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog öröklése, ha a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül örökös lakóházat épít (erről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell)4 év után legkésőbb 15 nappal használatbavételi engedéllyel igazolni kell
- termőföldön ingyenes tulajdonszerzés, ha az örököstársak nyilatkozattal lemondanak róla egyikük előnyére
Öröklési illetékfizetési kedvezmény:
- kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét nagykorúvá válástól számított két évig fizetheti meg késedelmi-pótlék mentesen, ha korábban fizetik meg az illetéket, akkor az tovább -max: 70%-ával- csökkenthető
- termőföld tulajdonának és vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték felét kell megfizetniez a kedvezmény az ajándékozási illetékeknél is létezik
- ha pl: műtárgyat felajánl az örökös pl: helyi önkormányzatnak és azt elfogadják, akkor erre nem kell illetéket fizetnie (?!)
Mentesség ajándékozási illeték alól: (17.§)
- ugyanaz, mint öröklés 1. pontja
- ugyanaz, mint az öröklés 6. pontja /lakásépítés
- lakás kezelői jogának ingyenes megszerzése
- közüzemilétesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezetlői jogának megszerzése, ha azt az üzemeltető szerzi meg
- állami tulajdonú természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő általi megszerzése
- ugyanaz, mint öröklés 2. pontja / értékpapír