Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

48. Illeték fogalma, jellegzetességei, Magyar illetékrendszer kialakulása és jellegzeteséggei


I. Fogalma:

  • állam által önállóan megállapított bevételek
  • amiket közkiadások fedezésére fordítanak
  • összekapcsolva bizonyos állami szervek szolgáltatásaival; de ez nem értékarányos pl:vagyonszerzési illeték
  • szükség esetén kényszer útján behajthatók

Kettősség:

  • alany lehet természetes és jogi személy
  • a kötelezettség előre vagy utólag fizetendő
  • felhasználása központi (bélyegben) vagy helyi (készpénzben) befizetve

II. Jellegzetességei:

  • az SZJA és illeték a leggyakoribb bevétel
  • az az állami bevétel amely a legszélesebb körben csatlakozik a polgári joghoz
  • annak -Pj- intézményeire épül; olyan bevétel, melyet az állam önállóan állapít meg a közkiadások fedezésére fordítja és összekapcsolja bizonyos állami szevek szolgáltatásaival (ellensozlgáltatást nyújt érte)
  • szükség esetén az állam kényszer útján szedi be
  • az illeték az szevek által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, de azzal nem értékarányos
  • általánan olyan bevétel, aminek van ellenszolgáltatása, kivéve a vagyonszerzési illetéknél

Az illetékek megállapítása és felhasználása kétféle lehet:

  • az illeték megosztott illeték, tehát felhasnzálhatja:
    1. az állam
    2. és az önkormányzat → hova kerül a kifizetett illeték
  • az illetékhivatalhoz
  • a készpénzben befizetett illetékek önkormányzati bevételként jelentkeznek
  • amit bélyegben vagy nem készpénzben (pl.: postai úton) fizetnek be, az állami bevétel lesz  (ez technikai kérdés és nem tartalmi)

III. Magyar rendszer kialakulása; jelenlegi rendszere:

  1. Az első illetéket a szabadságharc leverése után egy császári pátens vezetett be, amit 1867 után recipiáltak (törvénnyé emeltek)
    • a) a bírósági eljárás illetéke igazságszolgáltatási törvénykezési illeték
    • b) közigazgatási illeték
    • c) okirati illeték
    • d) vagyonszerzési illeték
  2. 1949 után mindent átformáltak: hármas tagolás jött létre 1976-ig
    • a) vagyonszerzési illeték
    • b) eljárási illeték (államigazgatási és bírósági)
    • c) okirati illeték
  3. 1976-os reform szerint az okirati illeték megszűnt; pl.: szerződésre, érettségi bizonyítványra kellett fizetni
  4. A jelenlegi rendszer 1990-ben formálódott, azóta többször módosították: 1991:XCIII. tv.
    • a) vagyonszerzési illeték
    • b) eljárási illeték
    • c) a törvény az illetékek mintájára fizetendő díjakat is tartalmazza (ilyen kötelezettséget más törévny is meghatározhat; pl.: a bírósági jegyzókönyv másolatáért / a hitelesítésért fizetendő díjat

IV. Illeték egyenérték:    

  • korábban alkalmazott
  • holt kéz adója: gneráciováltáshoz kapcsolódott, amelynek kapcsán az állami illetékbevételhez jutott a vagyonátszállás kapcsán
  • jogi szmélyekél generációváltás színes jogi személyek vagyona után periodikusan, renszeres időközönként  állapították meg
  • évente:0,5-1%

A törvény felépítése:

  • illetékfajták megállapítása; pl.: örökösödési illeték
  • hatálya
  • hatállyal összefüggő mentességek; a mentesség lehet tárgyi és személyes ( a személyes az alanyokhoz kötött; a tárgyipedig az eljárás típusához)

Illetéktv hatálya:

  • a) öröklési illeték:
    • belföldön lévő hagyatékra minden esetben
    • magyar állampolgár, illetve Mo-n élő nem magyar állampolgár, vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt: ingóhagyatékra
    • külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra: ha ahagyaték országában nem fizettek öröklési illetéket
    • (a fizetést az örökösnek kell bizonyítania)
    • nem terjed ki külföldi ingatlanhagyatékra    
  • b) ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték:
    • belföldi ingatlanok és ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra
    • kivéve: ha nemzetközi szerződés máshogy rendeli
    • ingó és ehhez kapcsolódóvagyoni értékű jogok esetén: ha ingó átadása vagy megszerzése belföldön történt   
  • c) eljárási illetékek:
    • természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell
    • kivéve, ha nemzetközi szerződés másképp rendelkezik

Találatok: 10617