I. Vagyonadók rendszere:
- vagyonadó: természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja
- vagyon: felhalmozott, megtakarított jövedelem + tulajdon + vagyoni értékű jogok
- vagyonadó feltétele, hogy az adóztatás nem vezethet a vagyon csökkenéséhez, csak a vagyon tényleges hozadékának egy része vonható el
- rendszeres (ismétlődő) vagyonadó:
- eseti (egyszeri) tulajdont, birtoklást, forgalmat szabályozza
Nem minősül vagyonadónak:
- vagyontárgy értékesítésből származó tőkejövedéki adója (jövedelemadó)
- vagyontárgy és annak használatának engedélyezésére vonatkozó adó (díj, járulék) pl. épületek túlzott beépítettségéért
- ingatlanvagyon feltételezhető jövedelmére tekintettel megállapított adó
Vagyonadó melletti érvek:
- horizontális egyenlőség elve: ha csak a jövedelmet adóztatnák meg, akkor figyelmen kívül maradna a közteherviselő képességbeli különbség
- vertikális egyenlőség elve: vagyon az államnak, önkormányzatoknak is kiadást okoz; pl.: autó
- rendszeres vagyonadó=a jövedelemadó ellenőrző adója
Ellenérvek:
- nem csak az adókijátszókat súlytja, hanem minden vagyonost
- a pazarlókat jutalmazza, takarékoskodókat bünteti
Vagyonadók rendszere és változása:
- a vagyonadó redormjára nem került sor Magyarországon a jövedselmadókkal és forgalmi adókkal egyidőben (80-as évek)
- fennmaradt az illeték rendszere, hatóköre, de már hiányzik a vagyonszerzési illetékek - korábbi prohibitív jellege, mert megszünt a meredek progresszió
- a vagyonszerzési illetékek mai rendszere eltér az európaiaktól pl: értékpapír-ügylet esetében nem kell illetéket fizetni
- a 80-as években számos korábbi vagyonadó megszünt, illetve vagyonkorlátozó funkciója szünt meg
- egyes vagyonadók pl: gépjárműadó éves regisztrációs díjként működik
- megszünt a földadó
- a helyi adók korábbi elemek átalakításával jöttek létre
II. Illetékjog rendszere:
Vagyonadójellege csak a vagyonszerzési iilleték körében domináns
illetéknormák szempontjából nincs rendező szerepe annak, hogy az illetékfizetéssel kapcsolatban állnak-e az állami,- önkormányzati szervek nem gazdasági természetű közszolgáltatási
vizsgálatukkor el kell tekinteni az illetékek adótani sajátosságaitól
- magyarorszgái előzmények: XI-XV. század
- 1850: császári nyílt parancs vezette be az illetékrendszert
- 1920-as évekre kialakult a négyes tagozódású illetékrendszer:
- törvénykezési,
- közigazgatási,
- vagyonátruházási,
- okirati illeték
- 1950-től hármas tagozódású az illetékrendszer:
- vagyonkezelői,
- eljárási
- a) államigazgatási,
- b) bírósági,
- okirati
- 1986: okirati illeték megszűnt (beolvadt a másik két fajtába)
- 1990. CXIII tv is megtartja a kettős tagozódást :
- vagyonszerzési
- a) ingyenes (öröklés, ajándékozás),
- b) visszterhes;
- eljárási
- a) államigazgatási,
- b) bírósági;
- vagyonszerzési
+ igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai /a tv ezeknek tv-es alapot teremt/díjak:
eljárási illetékektől tartalmilag nem sokban különböznek elvi különbség: a díjaknál megállapítható a közszolgáltatás költsége fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg a z adott eljárással felmerülő költségeket
változó költségű eljárás költségei: átalány
illetékkel kizárják egymást, nem lehet a két -fizetési- kötelezettség párhuzamos (garanciális szabály)
díjjogszabályban meg kell jelölni, hogy ki jogosult a beszedésre, és ha a díjfizetés nem illetékbéllyeggel történik, akkor meg kell nevezni a bankszámlát is (díjbevételek általában tárcabevételek)
III. Illetékkötelezettség az illetékkódexben:
Kötelezettség keletkezése:
- öröklési illetékkötelezettség: örökhagyó halála napján
- ajándékozási illetékkötelezettség: → ingatlan esetén: ajándékozási szerződés megkötése napján (ingatlan esetén mindig kötelező ajándékozási szerződés)
→ ingó és vagyon értékű jog esetén vagyonszerzéskor, vaagy ha van szerződés, akkor annak aláírásakor - visszterhes vagyonátruházási illeték: a szerződés megkötése napján, árverés napján, vagy bírósági,-hatósági határozattal történő szerzés esetén a határozat jogerőre emelkedése napján vagy egyébként vagyonszerzéskor
- eljárási illetékkötelezettség fő szabályként: az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor
- hatósági jóváhagyástól, vagy harmadik személy beleegyezésétől függő (függő feltétel) vagyonszerzési jogügylet esetén az illetékkötelezettséga jóváhagyás, illetve beleegyezés napján keletkezik
/ hasonlóképpen: felfüggesztő, bontó feltétel esetén, vagy kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik/
Illetékmentesség:
- a) tárgyi illetékmentesség: senkitől nem követelhető, hisz magában a dolog a kedvezmény alapja
- b) személyes illetékmentesség:
- csak a mentes féltől nem követelhető, sőt pl: szerződés esetén az illeték megfizetését a mentes fél is magára vállalhatja (jogról való lemondás), ilyenkor az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb -az illeték jogerős megállapítása után - 1 évig nem lehet mástól követelni
- ha van olyan személy - az ügyben - aki illeték megfizetésére kötelzhető, akkor az egész összeg megfizetésére kötelzhetik
- az illeték megfizetéséért felelősök körére Art szabályok irányadók, de az örököstárs egyetemleges illetékfizetési kötelezettsége nem állapítható meg
- szervezet,- alapítvány esetén az illetékmentességről: eljárás megindításakor (írásban), vagy vagyonszerzés bejelentésekor nyilatkozni kell
- nemzetközi szervezet - tisztségviselői, családtagjaik, idegen állam, Mo-i diplomáciai,- konzuli,- egyéb képviselete és családtagjaik - illetékmentességére nemzetközi szerződés vagy viszonosság irányadó
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
- a) Magyar Állam (feltétlen mentesség)
- b) helyi önkormányzat (feltétlen mentesség)
- c) Költségvetési szerv
- d) Ápv Rt.
- e) társadalmi szervezet, köztestület, kht
- f) egyház, egyházak szövetsége. egyházi intézmény
- g) alapítvány, közalapítvány
- h) vízgazdálkodási társulat
- i) Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat
- j) MNB
- h) MTI Rt. /Magyar Távirati Iroda/
→ (feltételes mentesség) ezeket a szerveket csak akkor illeti meg illetékmentesség: ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nincs Társasági adó fizetési kötelezettsége, illetve a központi költségvetési szervnek eredménye után nem kell a költségvetésbe befizetnie