I. Rendszere: 1996. évi LXXXI. tv.
- adójogi szempontból meg kell különböztetni a vállalkozá által elért nyereséget (jövedelem) és a vállalkozásból kivont nyereséget (osztalék, részesedés)
- profitadÓzásnak eltérő adójogi modelljei vannak; (lásd:15.tétel)
- társasági adó előnyei:
- a forrásnál történő adózásnál elkerülhető, hogy a részvényesek későbbre tolják ki az adófizetést
- a társasági adó olyan forrásokat is képes megadóztatni, amit az SZJA nem
- a tiszta profitot adóztatja Magyarországon: 1989 óta: nyereségadózás 1992 óta: társasági adózás van
Változások a korábbiakhoz képest:
- adóalap kiszélesítése
- adókulcs csökkentése (1992. évi szint felére)
- a tőketranszfer 1997-től csak a magánszemélyeknél adóköteles
- eltérő szabályok a külföldi és belföldi társaságok között a kiosztott jövedelem tekintetében
- magánszemély által kapott profitot az SZJA az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabálya rendelkezik
Szoros összefüggés a számviteli szabályokkal:
- alanyok többségére a számviteli törvény személyi hatálya is kiterjed
- fogalomrendszer a számviteli törényre épül
- társasági adó nem azonos a társaságok, még kevésbé a vállalkozási tevékenység adóztatásával (pl: helyi adók közül iparűzési adó, vállalkozások kommunális adója)
- társasági és osztlék adó alá esik a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem
II. Alanya: 2. § (1)-(4)
1. Adóalanyok köre:
A) Teljes körű adókötelezettség:
- belföldi illetőségű adóalanyok
- világjövedelemre (belföldről, külföldről) terjed ki
- a) feltétel nélküli adóalany
- gazdasági társaság
- szövetkezet
- állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat
- ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat
- MRP szervezete
- közhasznú társaság, vizitársulat
- b) feltételes adóalany
- alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet
- (adóévben vállalkozói tevékenységéből bevételt érjen el vagy költséget, ráfordítást számoljon el)
- önkéntes, kölcsönös biztosítási pénztár
- (kiegészítő vállalkozói tevékenységéből bevételt ér el vagy költséget, ráfordítást számol el)
B) Korlátozott adókötelezettség:
- külföldi illetőségű adóalanyok
- magyarországi telephelyen végzett tevékenysgéből származó jövedelem
- jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelme legyen
belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet
belföldi személytől, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől - a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó ellenértéket kap
2. Nem adóalany (5. számú melléklet)
- MNB
- IM felügyelete alatt működő büntetés-végrehajtási vállalat és kizárólag a fogvatartottak fogkoglalkoztatását végző jogutódja
- fogvatartottak foglakoztatását végző kht.
- Tartalék Gazdálkodási Kht.
- Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht.
- ÁPV Rt.
- Közszolgálati Műsorszolgáltatók
- felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt állók
3. Kapcsolt vállalkozás: (4. § 23. pont):
Egymással szerződéses kapcsolatban állóknál,
- a, ha egyik adózó (illetve ugyanazon adózók) a másik adótót érintően
- b, adózó (ugyanazon adózók) a másik: adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személyt illetően
- c, (ugyanazon) adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személy az adózót érintően
ha a következő jogkörökkel bírnak- közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik irányításában vagy ellenőrzésében részt vesznek
- döntéshozatalkor - közvetlenül vagy közvetve - 25%-nál nagyobb mértékű szavazati jog
- jegyzett tőkéből 25 % feletti részesedéssel bír (ellenőrzésben irányításban való részvételt jelent: egyesülésnél,- közös vállalatnál igazgatótanácsban kft-nél ügyvezetésben rt-nél és szövetkezetnél igazgatóságban való részvétel is leányvállalatnál az igatgató)
Kkt-nél, bt-nél üzletvezetésben
- látszólag független jogalanyok, akik között feltételezhető az üzleti összefonódás
- ügyleteik az adó kikerülésre irányulnak
- a törvény megszorító szabályokat alkalmaz ezekre
III. Fióktelep
- a) telephely: állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat - függetlenül a használat jogcímétől - azzal, hogy a telephely kifejezés magába foglalja különösen
- az üzletvezetés helyét
- fiókot
- belföldi székhellyel létesített képviseletet
- irodát, gyárat, üzemet, műhelyt, bányát stb.
- b) a fióktelepen általában nem látják el az üzletvezetéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet
- c) fióktelep: azon telephely, amely más községben vagy városban van, mint az cég székhelye
- lehet külföldön is, mert jogszabály - jelenleg - nem tiltja
- nem kötelező cégjegyzékbe venni, de a cégjegyzékbe vételt nem tagadhatja meg a Cégbíróság