A társasági adózás szoros összefüggésben áll a számvitel szabályaival:
1.) alanyainak többsége a számvitei tv (továbbiakban Sztv) hatálya alá is tartozik
- a) a Sztv személyi hatálya alatt nevesített közel valamennyi alany szerepel a Társasági törvény (továbbiakban Ttv)hatálya alatt is (kivétel: MNB, költségvetési szerv)
- b) a Ttv személyi hatálya szélesebb: kiterjed pl: szabadalmi ügyvivő irodára, vizitársulatokra, állami vállalatra, trösztre, valaint - míg a számviteli szabályok nem vonatkoznak a Mo-n működő, de a Cégbíróságnál be nem jegyzett többségi vag 100 %-os külföldi tulajdonú vállalkozóra - addig a Ttv kiterjed: a külföldi illetősségű adózóra is, ha
- belföldi telephelyén végez vállakozási tevékenységet
- belföldről ellenértéket kap (akár külföldi vállalat belföldi telephelyéről is)
2.) a Ttv fogalomrendszere is a számviteli fogalmakra épül
pl: árbevétel a Ttv-ben a számviteli tv szerint az értékesítés nettó árbevételét jelenti
értékcsökkenési leírás, kapcsolt válallkozás, könyvviteli zárlat, céltartalék, a bevételek számbavétele is pénzforgalmi szemléletben történik (gazdasági felmerülésnek megfelelően)
3.) de a Ttv szabályai deformálják a számviteli szabályokérvényesülését
pl: értékcsökkenési leírás szabályainál: a Sztv szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást lehet érvényesíteni, de ennek korlátot szabnak -!!deformálják!!- a Ttv-ben meghatározott leírási kulcsok
II. Adózás előtti eredmény megállapítása
(számviteli fogalmakra épül és a Sztv-nél ismetetett matematikai egyenlettel számítják)
- a) kettős könyvvitelt vezető adózónak a beszámoló részét képező eredménykimutatásban kimutatott összegSztv előző tétel
- b) egyszers könyvvitelt vezető adózónál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott össze eredmény, azaz az adóévi árbevétel-adóévi költségek és ráfordítások
az adózás előtti erdményt könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó mindaddig, míg beszámoló készítésére nem kötelezett
(az igazság az, hogy bővebbet sem könyvben sem előadásban nem találtuk)