I. Jogforrások:

  •  a) pénzügyi jog általános része (elméletek)
  •  b) a pénzügyi jog különös része: Áht jog, közbevételi, deviza és számviteli jog  

1. Története:

  1. 1945-ig kereskedelmi számvitel a magánszektorrra, az állami számvitel pedig a költségevetési szervekre vonatkozott
    ennek alkalmazására külön szervezeti egység alakult ki: a Számvevőségi Kar (ez a köztisztviselői kar egyik kategóriája, a másik kategória a fogalmazói kar)
  2. 1949-91. tvr-tel szabályozzák, és állami szempontok érvényesülnek rajta keresztül
  3. 1991:XVIII. tv. EU direktívákon alapul
    könyvvezetésre, közös vállalkozásokra és könyvvizsgálókra is vonatkozik

2. Fogalma:

  • gazdasági műveletek nyilvántartásának gazdasági eremények megismertetésének eszköze
  • adójog nem minden esetben veszi figyelembe a számviteli eredményeket, bizonyos kiadásokat nem ismer el
    • a) a számvitel mérleget készít
    • b) a pénzügyi mérlegek az adóbevalás alapjai

3. Személyi hatálya:

  1. Vállalkozók: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok ha a saját nevükben és kockázatukra nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen és ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek (97-től az egyéni vállalkozók az SZJA alá tartoznak)
  2. Költségvetés alapján gazdálkodó szevek: központi költségvetési sz.; önkormányzati költségvetési sz.; TB. alapok és elkülönített állami pénzalapok kezelői
  3. Egyéb szervezet: pl.: lakásszövetkezet, társasáház, alapítvány és közalapítvány, ügyvédi iroda és Kht.
  4. MNB.

4. Fogalmak:  

  1. mérleg: olyan kimutatás, ami megmutatja -egy adott időben- a gazdasági egység vagyonát
  2. leányvállalat: ahol az anyavállalat meghatározó - több mint 50 százalékos - befolyást gyakorol
  3. közös vezetésű vállalkozás: anyavállalat egy vagy több vállalkozással együtt paritásos alapon irányít
  4. társult vállalkozás: anyavállalat mértékadó - jegyzett tőke vagy szavazatok 25 százaléka mérékű - befolyással rendelkezik
    (ennek a felsorolásnak jelentősége van, pl.: hogy egyszerűsített vagy ... mérleget kell ksézíteniük)

II. Számviteli kötelezettségek:

1. Beszámolási kötelezettség: (számvit 4.§):

A gazdálkodók működésükről, vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetükről - naptári év könyveinek lézárását követően - könyvvezetéssel alátámasztott besázmolót kötelesek készíteni
  • vállalkozóknál következő beszámolókról lehet szó:
    • a) éves besázmoló, a kettős könyvvitelt vezetőknél
    • b) egyszerűsített éves beszámoló, ha
  • a bevallás alapja két egymást követő évben nem haladja meg a 150 millió forintot, mint mérlegfőösszeget, és
  • a nettó éves árbevétel 300 millió forint alatt van és
  • az átlagosan fogalkoztatottak száma nem éri el a 100 főt
    • c)összevont - konszolidált - éves beszámoló
  • ha az anyavállalat illetőleg a közös vezetésű vállalkozásban átfedések vannak, ami az eredményben is megjelenik /leányvállatokat megíllető jogokat az anyavállalatnál kell elszámolni/
    • d) egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés: minden szerv csak egy beszámolót készít
  • kivéve azok a vállalkozók, amelyek többségükben külföldi tulajdonban vannak, és Magyarországon működnek

2. Éves beszámolókor vonatkozó általános szabályok:

  • kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves vagy egyszerűsített éves besázmolót készít
  • az éves beszámoló áll:
    • a) mérlegből: melyben az eszközök és források bruttó módon feltűntetve
    • b) eredmény kimutatásból: bevételek és ráfordítások bruttó módon feltűntetve
    • c) kiegészítő mellékletekből: vállalat külső kapcsolataira vonatkozó adatok
    • d) üzleti jelentésekből vállalat stratégiájára kutatási programjaira vonatkozó tervek
  • mérlegben és eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát és ha az adatok nem hasonlíthatók össze ezt a kiegészítő mellékletekben indokolni kell

III. A mérleg tagolás:

  • két oldalnak egyeznie kell, mert minden eszköznek van forrása
  • beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, ami tételesen, ellnőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait (mennyiségben és értékben is)

I. Eszközök: (aktívák) (számvit melléklet)

A) befektetett eszközök:

  1. immateriális javak (pl: vagyoni értékű jogok, üzleti-cégérték, szellemi termékek)
  2. tárgyi eszközök (ingatlan, műszaki berendezések, beruházások)
  3. pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök)

B) Forgó eszközök:

  1. készletek (anyagok, árúk, állatok, késztermékek)
  2. követelések (árúszolgáltatásokból, váltóból)
  3. értékpapírok (eladásra vásárolt kötvények és részvények, saját részvények, üzletrészek)
  4. pénzeszközök (csekkek, bankbetétek)

C) Aktív időbeli elhatárolások:

Források (passzívák):

A) Saját tőke:

  1. jegyzett tőke
  2. jegyzett, de még be nem fizetett tőke
  3. tőketartalék: legfontosabb része a névérték feletti jegyzésből származó ázsió
  4. eredménytartalék: előző időszakban megtemelt, de ki nem osztott nyereség
  5. mérleg szerinti eredmény

B) Céltartalékok:

Várható veszteségekre, kötelezettségekre tartalékolják, olyanokra, amelyekre nincs bizos fedezet

C) Kötelezettségek:

  1. hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási és fejlesztési hitelek, hosszú lejáratra kapott kölcsönök)
  2. rövid lejáratú kötelezettségek (vevőtől kapott előleg, rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú kölcsönök)

D) Passzív időbeli elhatárolások:

Eredménykimutatás:

  • Ebből lehet tudni, hogy a cég nyereséges-e vagy veszteséges
  • a vállalkozások tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza mérleg szerinti eredmény kiszámítása:  (a számtan jelek matematikai műveleteket jelölnek)
  • az üzemi tevékenység eredmény + pénzügyi műveletek eredménye ezek együttesen alkotják a szokásos vállalkozási eredményt
  • előzőek + rendkívüli eredmény  ezek alkotják az adózás előtti eremdényt
  • előzők - adófizetési kötelzettség  ezek együttesen az összevont adózott eremény
  • előző + osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék - fizetett osztalék részesedés mérleg szerinti eredmény 

Könyvvezetési kötelezettség: (számvit. 12.§)
    
Könyvvezetés:

Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó tevékenysége során előforduló vagyoni,- pénzügyi,- jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és a naptári év végével lezárja

  • a, egyszeres könyvvitel: vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot
  • b, kettős könyvvitel: vállalkozó, és költségvetés alapján gazdálkodó szervek, MNB. (mindenki az egyszerest kivéve)
  • ki kell alakalakítaniuk a gazdálkodás adottságainak legmegfelelőbb számviteli politikát, az ebben szereplő adatok alapján születik meg az éves beszámoló, a mérleg   

IV. A könyvvitel elvei:

  1. Vállalkozás folytatásának elve: abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás jövőben is fenn tudja tartani működését
  2. Tejesség: mindazon gazdasági eredményt el kell könyvelni, amely az eszközre, forrásokra és tárgyévi eredményre hatással van
  3. Valódiság elve: tételeknek a valóságban megtalálhatónak és bizonyíthatóknak kell leniük
  4. Világosság elve: könyvvezetést, beszámolót áttekinthető, érthető formában kell elkészíteni
  5. Következetesség elve: álandóság és összehasonlíthatóság biztosítása érdekében
  6. Folytonosság elve: nyitómérleg adatainak meg kell felelniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival
  7. Összemérés elve: bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor gazdaságilag felmerültek (nem a tényleges pénzügyi teljesítés számít, hanem a számla kelte)
  8. Óvatosság elve: nem lehet ereményt kimutatni, ha az árbevétel vagy bevétel bizonytalan
  9. Bruttó elszámolás elve: a bevételek, költésgek, kötelzettségek és követelések egymással szemben nem sázmolhatók el (a tételeknek egyenként kell szerepelniük)
  10. Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni
  11. Időbeni elhatárolás elve: ha a gazdasági események két vagy több évet is érintenek, az adott idősak bevételei és költségei között az olyan arányban kell elsázmoln, ahogy ez az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
  12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: a gazdasági eseményeket, tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni
  13. Lényegesség elve: minden adatot nyilván kell tartani, amelynek elhagyása befolyásolja a besázmoló adatait felhasználók döntését
  14. Költség haszon összevetésének elve: információk haszna álljon arányba az információk előállításának költségeivel

V. Nyilvánosságra hozatal, közzététel:

  • könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - mérleget, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, (!!de az üzleti jelentést nem!!) valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot a vállalkozó köteles a cégbíróságnál (adóév utáni május 31-ig) letétbe helyezni
  • éves bszámoló adatai nyilvánosak, arról a Cégbíróságnál bárki tájékoztatást és másolatot kérhet
  • Rt. és egyszemélyes,50 milliónál nagyobb törzstőkével rendelkező Kft. és kötvénykbocsátó vállalkozó köteles az - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót közzétenni
  • + 98-tól a mérleget hivatalos lapban is közzé kell tenni

VI. Könyvvizsgálat:

Célja annak megállapítása, hogy az éves beszámoló:

  • a törvény előírásai szerint készült
  • megbízható és valós képet ad a vállalkozó (és egyebek)
  • vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről

Könyvvizsgálat során vizsgálni kell:

  • éves beszámoló és üzleti jelentés összhangját
  • hogy az összvont üzleti jelentésben szereplő adatok reálisak (ugyanis a cég megítélésénél ez fontos támpont - pl: banki hitelosztályba történő besorolás alapja - is lehet
  • pénzügyminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgálót köteles a vállalkozó a felülvizsgálattal megbízni

VII. Jogkövetkezmények (88. §):    

  • számviteli szabályok megsértése a Ptk. által meghatározott felelősségi szabályokat vonja maga után
  • külön törvényben foglalt rendelkezések a Btk-ban és a szabálysértési törvényben találhatók

**Megjegyzés:
A hitel és a kölcsön közötti alapvető különbség, hogy a hitel: az adós által nyújtott biztosíték melett a pénz átruházásának művelete, míg a kölcsön a hitelnyujtás megvalósításának fizikai formája.