I. Adójogi szankciók rendszere:

A 90-es években teljesen átalakult - figyelembe veszi a piacgazdaság szankciórendszerét (a jogsértések eltérő súlyát, és a magatartás befolyásolás sajátosságait)
  • a szabálysértési szankció eltűnt az adójogi normák mögül
    alapja:
    • a) az adójogi magatartás befolyásolásának nem feladata, hogy beavatkozzon az adózó szervezetének belső viszonyaiba, azaz mindig az adózóval szemben alkalmazzák a sznakciókat
    • b) legsúlyosabb normasértésekre büntetőjogi szankció is rendelhető, pl.: adó- társadalombiztosítási csalás
    • c) számottevő vagyoni hátrány kilátásba gyakori, az 50-100 ezer forint felső határra
    • d) az is lehetséges, hogy az adóhatóságnak írnak elő olyan cselekményeket, a tv-ek,
    • amelyek hátrányosak az adózónak
    • pl: adóadatok közzététele
  • Szankciók fajtái:
    • a) jellegük alapján: reparatív (pótlékok) vagy represszív szankciók (bírságok)
    • b) szűk értelmeben:
    • késedelmi pótlék; önellenőrzési pótlék; adóbírság; mulasztási bírság
    • c) tág értelemben:
    • intézkedések; más törvényekben - az adózással összefüggő jogkövetkezmények - anyagi és eljárási adójogi normák jogsértés esetére előírt hátránya pl: Gt. gazdasági társaságban megszünést követő 2 évig nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan gt-nél volt a megszünés előtti két évből legalább 1 évig vezető tisztségviselő, amely köztatozása kiegyenlítése nélkül szünt meg /magyarul: adós maradt/    

II. Reparatív szankciók:  

1. Késedelmi pótlék: Elsődlegesen kamat jellegű intézmény (67. §)

  • adónál → esedékesség napjától
  • késedelmi pótléknál → az igénybevehetőség napjáig tartó időszakra számolható fel
  • mértéke minden naptári nap után: a jegybanki alapkamat x2/365 (jegybanki alapkamat- '96 február 1-től: 27%, de ennek mérséklése várható)
  • kimentés lehetősége - ilyenkor későbbi időponttól ketyeg a pótlékfizetés - kivételes méltánylást érdemlő esetben:  különösen indokolt,  ha hosszabb idő telt el az adóhiány keletkezése és megállapíítása között
  • Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, ha adózó igazolta, hogy a késedelem oka: elháríthatatlan külső ok
  • utólagos adóellenőrzés esetén a késedelmi pótlék legfejjebb 3 évre számítható fel
  • késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyannanál az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel

2. Önellenőrzési pótlék (70. §)

    
  • a) adónként és költségvetési támogatásonként  a bevallott és a helyesbített értékek különbözete uán kell fizetni
  • b) a felszámítási időszaka: a bevallás benyújtásának határnapjától az önellenőrzés nyilvántartásba jegyzésének napjáig - SZJA önellenőrzési lap benyújtásáig
  • c) mértéke a jegybanki alapkamat (késedelmi pótlék fele) + magánszemélyeknél minimum limit 1000,-ft, más szervezetek: 5000,-ft

Nem kell pótlékot fizetni ha:

  • adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén
  • pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményez az önellenőrzés
  • munkáltató vagy kifizető hibás,- késedelmes igazolása miatt végrehajtott önellenőrzésnél
  • önadózással hatósági aktus nélül történik
  • mérsékelhető: - kivételes méltányosságból, kérelemre - ha adózó tőle elvárható körültekintéssel járt el
  • az adózó egyéb kötelezettségek alól a 71. § értelmében mentesül : azaz
  • önellenőrzés - és ha van - pótlékfizetési kötelezettség teljesítésével mentesül az adózó egy eseteleges ellenőrzésben kirótt adóbirság és mulasztási bírság alól az önellenőrzött időszakban (ezért jó, ha valaki önellenőriz)