I. Adó ellenőrzés:
- az adóhatóságok kiemelkedően fontos feladata, a helytelenül megállapított adók, illetve költségvetési támogatások ugyanis sértik aközteherviselés elveit
- veszélyezteti az államháztartás alrendszereinek bevételét
- az adózási folyamat több szakaszában is lehet jelentősége !!de nem kizárólag adóigazgatási eljárásban!!
Az adóhatóság ellenőrzés során megvizsgálja (Art 51.§):
- a) az adókötelezettség teljesítését: adó alapjának és összegének megállapítását és bevallását
- b) az adókötelezettség határidőben - helyes összegben való teljesítését
- c) bejelentésre, bevallásra, bizonylati rendre, könyvvezetésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra és nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását
- d) illetékkötelezettség teljesítését
- (ez tartalmazza azt is, hogy vizsgálja az adóbevétel jogellenes megrövidítést, valamint a költségvetési támogatás jogosultatlan igénybe vételét)
- az ellenőrzés tulajdonképen az előbbiek megelőzésére és megakadályozására rendeltetett
1.Az ellenőrzések csoportosítása:
- a)helye szerint:
- hivatali helyiségében
- helyszíni ellenőrzés )speciális esete: próbavás-próbavásárlás és leltár ellenőrzés)
- b) terjedelme szerint:
- adózási idősakot lezáró átfo ellenőrzés
- célellenőrzés egyes adónemekre, vagy egyes kötelezettségekre
- c) ellenőrzést végzők szerint:
- APEH vagy VPOP felügyeleti ellenőrzése az elsőfokú adóhatóság felett (ez lehet szakszerűségi vagy törvényességi ellenőrzés)
- pénzügyminiszter ellenőrzése (az adóztatás felügyeletének és irányításának ellnőrzése)
- d) ellenőrzés tárgya szerint:
- adó ellenőrzés
- illeték ellenőrzés
- e) elrendelés oka szerint:
- kiválasztás alapján
- törvény alapján kötelező
2. Vizsgálat: (kiterjedése fentebb 51.§):
- a kötelezettségek teljesítése folyamatában vagy utólag
- áltlalános és speciális megelőzési célok vezérlik
3. Feladata:
- a) tényállás tisztázása
- számos esetben bizonyítási eszközök állnak rendelkezésére
- felhasználható eszközei:
- irat
- szakértői vélemény
- igazoltatás
- próbavásárlás
- helyszíni szemle, helyiség, gépjármű átvizsgálása, leltározás, fuvarellenőrzés, lefoglalás
- elővezetés,
- nyilatkozattélel kiterjesztése
- tanuvallomás
- más adózók adatainak felhasználása
- becslés
- b) adózót ellenőrzés alatt is együtműködési kötelezettség terheli, ennek megtagadása már önmagában is szankcionálható
II.Becslés: (Art 60.§):
" Becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvénynek megfelelő, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínüsíti."
- ha a kiszolgáltatott adatok nem alkalmasak a valóságos adóalap és adó megállapítására
- becslés esetén az adóhatóság bizonyítja (mindig, Palotás ellopot adóbevallásánál is), hogy ennek tv-i feltételei fennállnak, valamint, hogy
- a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és alkalmazott módszerek valóban valószínüsítik az adó alapját
2. A becslés esetei:
- a) valótlan, hiányos bevallás,- illetve nyilatkozat vagy nyilatkozattételt az adózó elmulasztotta
- b) ÁFA megállapítását elmulasztotta
- c) vagyonszerzési illeték alapját nem állapította meg
- d) adó, költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg
- e) jelentősnek tekinthető adat vagy tény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó megállapítására
- f) ha az adózó érdekkörén kívül eső ok miatt nem állnak bizonyítékok az adózó és az adóhatóság rendelkezésére az adó - költségvetési támogatás - megállapítására pl: Palotás ellopott és megsemmisített adóbevallásai
- g) adózó a bejelentkezést mulasztotta el
- a tételes bizonyítás lehetősége az adóhatóság érdekörén kívüleső okokból hiányzik, ezért elegendő az adóalap valószínűsítése
- együttes értékelésre lehetősége van az adóhatóságnak
3. A becslés módszerei:
- függ attól, hogy milyen adó megállapítására irányul, és milyen adatok álnak rendelkezésr
- a) bevétel-kiadások egy részének ismeretében az adólap valószínűsíthető: bizonylatok, próbagyártás, adatok , nyilatkozatok beszerzésével
- b) összehasonlító becslés: hasonló körülmények között, hasonló tevékenységet folytató adózók azonos időszakra eső bevételei-kiadásai alapján, ha adózó érdekkörén kivül eső okra vezethető vissza a valószínüsítés /ezesetben az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja, hogy el kell térni a becslés alapján számított adóalaptól
- c) Pminiszter évenkénti irányelveiben kötelezi az adóhatóságot, hogy hívja fel bevallásban közölt adatok kiegészítésére azokat az adózókat, akiknak jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért (jövőre 19.500,-Ft), vagy a területi,- szakmai sajátosságok alapján kialakított összeghatárokat /ha az adózó forrásai pl. nem adhattak legendő fedezetet kiadásaihoz, akkor tevékenység jellege és az eset sajátos körülményei alapján becsléssel kell valószínüsíteni az adóalapot/
- d) ha az adózó adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és nincs más mód az adóalap megállapítására, akkor 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezik az adózót
- e) ÁFA megállapításának elmulasztásánál - ha a bizonylatok is hiányoznak - az adóhatóság:
- tényleges eladási ár (ha nincs ilyen)
- forgalmi érték
- kalkulált ár
- szokásos piaci ár és az alkalmazandó adómérték alapján állapítja meg az adóalapot
4. Az adózó kötelezettsége és a garanciák:
- a) kötelezettsége: együttműködés, ennek megtagadása már önmagában is szankcionálható
az együttműködés tartalma: iratok rendelkezésre bocsátása
szükséges tények, feltételek megismerésének biztosítása
felvilágosítás adása - b) garanciák
- ismételt ellenőrzés tilalma
- ellenőrzés megbízólevélhez kötése
- előzetes értesítés
- ellenőrzés céljának közlése
- különleges ellenőrzési jogosítványok előzetes határozathoz kötése
- hatósági tanúk jelenléte
- panaszjog (57. §)
- jegyzőkönyv (62. §) (zárótárgyalás tartható 8 napon belül az adózó kérelmére a jegyzőkönyv felvétele után