I. Adóadatok kezelése   

  1. Az adóhatóság az adatokat csak a feladatainak ellátásához szükséges, jogi normákban megjelölt célra szerezheti meg
  2. A törvény tiltja a jövőbeni célú felhasználásra történő adatbeszerzést
  3. törtölni kell a személyes adatot, ha kezelése jogellenes vagy annak célja megszűnt az    
    Az adóadat kezelésének két korlátja (Art 45.§)
    • a) csak az adózók és az adómegfizetésre kötelezett személyek adatai szerezhetők be más nyilvántartásokból
    • b) más nyilvántartásból adatokat a meghatározott személyi körben és csak az azonosítás érdekében, illetve az adóalap valamint az adó megállapításához szerezhető
  • csak olyan személyes adatok kezelhetők, amelyek:
    • a) adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlenek
    • b) a cél elérésére alkalmasak
    • c) a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig
  • a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog, azaz az adótitok szaáblyozásának másik oldala, hogy ne szolgáltasson ürügyet az adózónak, hogy az adózás szempontjából fontos adatot elhallgasson

II. Adótitok

1. Adótitok:

Az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás, vagy más irat

  • a titokvédelem az adóhatósági tevékenység minden szakaszában érvényesítendő követelmény

2. Titokmegőrzési kötelezettség (46. §):

az adóhatósági eljárásba bevont és résztvevő személyek bármilyen módon tudomására jutott adatok /alkalmazottak, szakértők stb/

  • időben korlátlan

3. Titokmegőrzési kötelezettség megsértése:

Illetéktelen személy részére alapos oknélkül:

  • a) hozzáférhetővé tétel
  • b) felhasználás
  • c) közzététel

4. Adótitok jogszerű - alapos okkal történő - felhasználása:

  • a) ellenőrzés
  • b) adóigazgatási eljárás megindítása
  • c) szerv tájékoztatása
  • d) a törvény írja elő vagy megengedi
  • e) az érintett hozzájárulásával
  • az adótitok felhasználásának sajátos módja az ellenőrzés során alkalmazható összehasonlító becslés (később szó lesz róla)
  • jogszerű felhasználásra az adóhatóságon kívüli szervezeteknek is van lehetősége

5. Az adóhatóság tájékoztatási joga:

  • a) más adóhatóságot pl: vámhatóság kizárólagos célja: adó-adóhiány feltárását, behajthatóságát teszi lehetővé vagy valószínüsíti
  • b) elkülönített állami pénzalap kezelőjét  célja: alap javára teljesítendő befizetéssel összefüggésben
  • c) bíróságot →megkeresésre
  • d) nemzetbiztonsági szolgálatot  kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel összefüggésben
  • e) pénzügyminisztert ha adóztatáshoz, ennek ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges
  • f) TB.-alapok kezelőjét  alap javára kötelező befizetésekkel kapcsolatban
  • g) Országos Munkaügyi Központot  munkanélküli ellátás melett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme
  • h) Állami Számvevőszéket és KEI-t /Kormányzati Ellenőrzési Iroda/  ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges
  • i) nyomozóhatóságot büntetőeljárás megindításához vagy lefolytatásához (ha ügyész jóváhagyja a megkeresést)

6. Adatnyilvánosság:

  • a törvény kivételként lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság az adózó személyes adatairól nyilatkozatot tegyen közzé
    ennek feltétele:
    • a) valótlanság vagy
    • b) megtévesztés
  • (Art 48. §): " Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adtot, vagy valós tényt-adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtti cáfolatára."
  • 96-tól az adatoknyilvánosságra hozatalának esetei bővültek pl: államigazgatás munkájában ...
    1. Kiemelkedően nagyösszegű adóhiánynál negyedévente adóhatóság közzétesz az adózók adatait (magánszemélyek 10 milló forint felett, más személyek 100 milló Ft felett)
    2. Bejelentkezési kötelezettség megsértésénél- folyamatos nyilvánosságra hozatal
    3. Nyilvántartásból törölt adózóknál (adószám közzététele)    

III. Banktitok és biztosítási titok:

/Pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló tv/

  • (49.§) "Üzleti Titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, melynek tiokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve, amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette."  - megtartási kötelezettség: időben korlátlan   
  • (50.§) "Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagy helyzetére, üzleti itevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik."
  • ezek a rendelkezések korlátozzák a magántitok és üzleti titok körét, az adóztatás eredményesége érdekében
  • pénzintézetekről és pénzitnézeti tevékenységről szóló törévny szabályozza a banktitkot                                                                                                                           Banktitok megkeresésre kiadható, ha:
    • a) adó-vám és Tb kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a végrehajtó okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében
    • b) az adóhatóság külföldi hatóság írásbeli megkeresésének tlejesítése érdekében írásban kér adatot a pénzintézettől
    • az írásbeli megkeresésben meg kell felölni az ügyfelet, bankszámláját, kért adatok fajtáját és az adatkérés célját (ezek nélkül adat nem adható ki banktitok)
    • c) ügyfél felhatalmazást ad
    • d) pénzügyi intézmény érdeke az ügyféllel szemben fenálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükséges
    • e) illetve az Art-ben található esetekhez hasonlóan pl: ÁSZ, MNB megkeresésére, nemzetbiztonsági szolgálat, titkosszolgálat megkeresésére, gyámhatóság, felszámoló, Versenyhivatal stb.Biztosító intézetekről és biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza a biztosítási titkot
  • titoktartási kötelezettség alóli kivétel, -adóügyben-, a biztosító nyilatkozattételi kötelezetsége körében
  • illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetéseket törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli és az adóhatóság írásbeli megkeresést intéz a biztosítóhoz