I. Adóadatok kezelése
- Az adóhatóság az adatokat csak a feladatainak ellátásához szükséges, jogi normákban megjelölt célra szerezheti meg
- A törvény tiltja a jövőbeni célú felhasználásra történő adatbeszerzést
- törtölni kell a személyes adatot, ha kezelése jogellenes vagy annak célja megszűnt az
Az adóadat kezelésének két korlátja (Art 45.§)- a) csak az adózók és az adómegfizetésre kötelezett személyek adatai szerezhetők be más nyilvántartásokból
- b) más nyilvántartásból adatokat a meghatározott személyi körben és csak az azonosítás érdekében, illetve az adóalap valamint az adó megállapításához szerezhető
- csak olyan személyes adatok kezelhetők, amelyek:
- a) adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlenek
- b) a cél elérésére alkalmasak
- c) a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig
- a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog, azaz az adótitok szaáblyozásának másik oldala, hogy ne szolgáltasson ürügyet az adózónak, hogy az adózás szempontjából fontos adatot elhallgasson
II. Adótitok
1. Adótitok:
Az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás, vagy más irat
- a titokvédelem az adóhatósági tevékenység minden szakaszában érvényesítendő követelmény
2. Titokmegőrzési kötelezettség (46. §):
az adóhatósági eljárásba bevont és résztvevő személyek bármilyen módon tudomására jutott adatok /alkalmazottak, szakértők stb/
- időben korlátlan
3. Titokmegőrzési kötelezettség megsértése:
Illetéktelen személy részére alapos oknélkül:
- a) hozzáférhetővé tétel
- b) felhasználás
- c) közzététel
4. Adótitok jogszerű - alapos okkal történő - felhasználása:
- a) ellenőrzés
- b) adóigazgatási eljárás megindítása
- c) szerv tájékoztatása
- d) a törvény írja elő vagy megengedi
- e) az érintett hozzájárulásával
- az adótitok felhasználásának sajátos módja az ellenőrzés során alkalmazható összehasonlító becslés (később szó lesz róla)
- jogszerű felhasználásra az adóhatóságon kívüli szervezeteknek is van lehetősége
5. Az adóhatóság tájékoztatási joga:
- a) más adóhatóságot pl: vámhatóság kizárólagos célja: adó-adóhiány feltárását, behajthatóságát teszi lehetővé vagy valószínüsíti
- b) elkülönített állami pénzalap kezelőjét célja: alap javára teljesítendő befizetéssel összefüggésben
- c) bíróságot →megkeresésre
- d) nemzetbiztonsági szolgálatot kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel összefüggésben
- e) pénzügyminisztert ha adóztatáshoz, ennek ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges
- f) TB.-alapok kezelőjét alap javára kötelező befizetésekkel kapcsolatban
- g) Országos Munkaügyi Központot munkanélküli ellátás melett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme
- h) Állami Számvevőszéket és KEI-t /Kormányzati Ellenőrzési Iroda/ ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges
- i) nyomozóhatóságot büntetőeljárás megindításához vagy lefolytatásához (ha ügyész jóváhagyja a megkeresést)
6. Adatnyilvánosság:
- a törvény kivételként lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság az adózó személyes adatairól nyilatkozatot tegyen közzé
ennek feltétele:- a) valótlanság vagy
- b) megtévesztés
- (Art 48. §): " Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adtot, vagy valós tényt-adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtti cáfolatára."
- 96-tól az adatoknyilvánosságra hozatalának esetei bővültek pl: államigazgatás munkájában ...
- Kiemelkedően nagyösszegű adóhiánynál negyedévente adóhatóság közzétesz az adózók adatait (magánszemélyek 10 milló forint felett, más személyek 100 milló Ft felett)
- Bejelentkezési kötelezettség megsértésénél- folyamatos nyilvánosságra hozatal
- Nyilvántartásból törölt adózóknál (adószám közzététele)
III. Banktitok és biztosítási titok:
/Pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló tv/
- (49.§) "Üzleti Titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, melynek tiokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve, amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette." - megtartási kötelezettség: időben korlátlan
- (50.§) "Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagy helyzetére, üzleti itevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik."
- ezek a rendelkezések korlátozzák a magántitok és üzleti titok körét, az adóztatás eredményesége érdekében
- pénzintézetekről és pénzitnézeti tevékenységről szóló törévny szabályozza a banktitkot Banktitok megkeresésre kiadható, ha:
- a) adó-vám és Tb kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a végrehajtó okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében
- b) az adóhatóság külföldi hatóság írásbeli megkeresésének tlejesítése érdekében írásban kér adatot a pénzintézettől
- az írásbeli megkeresésben meg kell felölni az ügyfelet, bankszámláját, kért adatok fajtáját és az adatkérés célját (ezek nélkül adat nem adható ki banktitok)
- c) ügyfél felhatalmazást ad
- d) pénzügyi intézmény érdeke az ügyféllel szemben fenálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükséges
- e) illetve az Art-ben található esetekhez hasonlóan pl: ÁSZ, MNB megkeresésére, nemzetbiztonsági szolgálat, titkosszolgálat megkeresésére, gyámhatóság, felszámoló, Versenyhivatal stb.Biztosító intézetekről és biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza a biztosítási titkot
- titoktartási kötelezettség alóli kivétel, -adóügyben-, a biztosító nyilatkozattételi kötelezetsége körében
- illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetéseket törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli és az adóhatóság írásbeli megkeresést intéz a biztosítóhoz