Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

32. Adóbevallás, adófizetés, adminisztratív kötelezetségek, nyilatkozatétel és adatszolgáltatás


I. Adóbevallás (Art 20.§):

“ Az adózó az önadózással megállapított adóról továbbá kötségvetési támogatásról- az eljárási illetékeke kivételével - adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz”
  • az adómegállapítási módok nélkülözhetetlen eleme az önadózás elképzeletetlen bevallás nélkül

1) Bevallás funkciója:

  • adókivetést (kiszabást) tartalmazó határozatnak feltétele
  • önadózás és levonás esetén az adómegállapítás eredményeit tükrözi
  • az adóhatóság tevékenységéhez is nélkülözhetetlen:
    • a, költségvetési támogatást ennek alapján utalják
    • b, befizetések is ennek alapján nyilvántartott adószámlával szemben számolandók el
    • c, a határozattal történô adóelôleg - kivetés (fizetési meghagyás) is ezen alapul
  • ellenôrzések
  • a bevallást nem helyettesíti az adó megfizetése!
  • bevallás törvényben meghatározott időszakonként történik

2) Bevallás tartalma: (Art 20§):

  • a) adózó azonosításához
  • b)adóalap-adómentességek- kedvezmények megállapításához
  • c) az adó és költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza
  • egyes adóknál a havi és évközi -pl: negyedéves - bevallás mellett éves összesítő bevallást is előír atv. Pl: ÁFA
  • írásban elôírt formanyomtatványon illetve gépi adathordozón
  • adónként, költségvetési támogatásonként és adózási idôszakonként történik több adóköltelezettség is teljesíthetô ugyanazon nyomtatvány felhasználásával

3) Bevallás teljesítése:

  • határidô elôtt is teljesíthetô, de csak az adózási idôszak letelte után nyújtható be bevallás
  • költségvetési támogatás sem igényelhető idő előtt
  • a bevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése súlyos jogsértés, melyek szankcionál a törvény
  • akadályoztatott adózónak az akadály megszünése után legfeljebb 15 napon belül igazolási kérelemmel egyidejűleg kell bevallást tennie
  • magánszemélyek törvényben meghatározott módon mentesülnek a bevallás alól pl: nincs adóköteles jövedelmük, csak nyugdíjuk
  • Soron kívüli adóbevallás (3O nap):                                                                                                                     
    • a, megszűnés
    • b, adóköteles tevékenység megszüntetése esetén    
    • c, cégbírósági bejegyzés iránti kérelem elutasítása
    • d, vállalkozói igazolás iránti kérelem elmulasztása vagy elutasítása esetén    
  • Az adóhatóság korrekciója: (Art 24.§)
  • Az adóhatóság megvizsgálja a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás érinti az adófizetési kötelezettség vagy az adóvisszatérítés összegét, a kjavítástól számított 30 napon belül értesíti az adózót (erre 1998. január 1-től csak 15 nap áll majd az adóhatóság rendelkezésére)
  • ha ezzel az adózó nem ért egyet,egyeztetésre kerül sor, végső soron pedig határozattal állapítják meg az adót                                                                                                                 
    • e) egyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott bevallás egybevetésével ellenőrzi
  • jogkövetkezmények tekintetében “rendes” ellenőrzésnek minősül, tehát nem lehet mégegyszer ellenőrizni az adózót
  • adókülönbözet esetén - ha az adózó 8 napon belül nem tesz észrevételt - megindítja az
  • adóhatóság az adóigazgatási eljárást

II. Adófizetés és adóelôleg – fizetése:

1) az adófizetés az adózás fôkötelezettsége (adó és adóelőleg anyagi adótveken alapul):

  • az adóhoz tapadó járulékos költségek, kötelességek, pótlékok és bírságok jogcímét az Art határozza meg, mivel az adókra vonatkozó rendelkezések az adóelôlegre, bírságra és pótlékokra is alkalmazandók (3.§)
  • az adóalanytól nem követeletô a levont adó (adóelôleg), ha azt a munkáltató, kifizetô nem fizette be esedékességkor
  • ha a levonásra kötelezett nem vonja le az adót, akkor az adóalanytól követlendô (pl. bírói gyakorlat) a munkáltató és a kifizetô százalékos mértékű mulasztási bírsággal sújtható

2) sajátos adófizetôi mód: megfizetési kötelezettség 25§(2)(9):

  • emlékeztetőül: 1. örökös  2. megajándékozott  3, jogutód   4, kezesség és tartozásátvállaló  5, adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője  6, társasház-üdülő tulajdonostársak  7, gt. helytállni köteles tagja  8,közös tulajdon-minden tulajdonos  9, kiskorú szülője
  • erre a törvényben taxatív módon meghatározott esetekben kerülhet sor 3 további feltétellel:
  • az eredeti kötelezett az esedékes adót nem fizeti be
  • azt tôle nem is lehet behajtani
  • adó megfizetésre kötelezés határozattal történik - a kizárólag adó megfizetésre kötelezett személy a származékos kötelezettségek tekintetében nem minősül adózónak

Sajátosságai:

  • a) több kötelezhetô személy esetén, aki az elsôdleges adóalany helyett teljesít, a rá esô hányadot meghaladó részére megtérítési igénnyel léphet fel
  • b) a megfizetésre köt. gyakorolhatja az adózó jogait
  • kérhet adómérséklést, fizetési halasztást, részletfizetést (ha ezeknek feltételei fennálnak az adózóra)
  • c) az adózót megillető jogosítványaok azonban mégegyszer nem nyilnak meg - akkor sem, ha az adózó már kimerítette, vagy nem is élt vele - pl: ha az adóhiányt már utólagos megállapítással már meghatározták, akkor nem éled fel az önellenőrzési jog)    
  • d) az adózó megfizetésének idôpontja, módja (határozattal megállapított összeg esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap)
  • az utólagos vagy azonnali ellenőrzés nem keletkeztet új esedékesséeget, tehát az eredeti határnapig
  • késedelmi pótlékot az esedékességtől számítananak

3) Adó megfizetése:

  • általában átutalással vagy postautalvánnyal
  • adóelőleget  önadózással
  • elszámolási sorrend: 
    1. adókat esedékességük sorrendjében számolják ( ha tehát az adót hiányosan
      fizették be, akkor a korábbi lejáratú kötelezettségre számolja el az adóhatóság az összeget)
    2. azonos esedékkeségűeket arányosan számolják el  (tehát hiány esetén mindegyik adó
      hiányosnak számít majd, de egyik adó sem lesz teljességében befizetetlen)
    3. önkormányzati adóhatóságnál és Illetékhivataloknál az adókat - elszámolási sorrendben - megelőzik a pótlékok és a bírságok
    4. túlfizetés esetén az adóhatóság értesítést küld az adózónak, akinek kérelmére később kiutalják a többletet, vagy ha erre nem tar tigényt, akkor autómatikusan akésöbbi kötelezettségei javára számolják el
    5. Állami és önkormányzati adóhatóság  évente augusztus 31-ig fizetési értesítést küld az adózó folyószámlájának egyenlegéről

III. Adminisztratív kötelezettségek:

(bizonylat kiállítása és megôrzése, könyvvezetés, nyilvántartás)

  • a rendezés többféle jogszabályon alapul (Art, SZJA, számviteli tevékenység, más pénzügyi technikai szabályok)
  • kiállításuk módja: úgy, hogy  alkalmasak legyenek:
    1. az adó alapját 
    2. adó összegét 
    3. mentességeket 
    4. kedvezményeket 
    5. költségvetési támogatás alapját és összegét   
    6. ezek megfizetésének- igénybevételének megállapítására- ellenőrzésére
  • a) a feljegyzéseknek az Art, a számvitelben előírt bizonylatokon kell alapulniuk
  • b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan tartalmazzák aza adatokat és azok bizonylati hivatkozásait
  • c) kitűnjék az időszakokra bevallott adó - költségvet. t. - alapja

jogforrások: SZJA, Számviteli tv, 24/95 PM rendelet a pénzügytechnikai szabályokról

Art legfontosabb fogalma: Irat
Irat:  jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésrôl szóló jogszabályban elôírt könyvek, nyilvántartások, tervek, szerzôdések, levelek, nyilatkozatok, jegyzôkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok

  • az adótv-ek a bizonylat fogalmát nem határozzák meg, legfeljebb utalnak a számviteli szabályokra: minden olyan külső és belső okmány, amelyet gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartása céljára készítenek.
  • bizonylati elvbôl és bizonylati fegyelembôl következik a minden gazdasági műveletrôl, eseményrôl, amely az eszközök illetve eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltozatják
  • bizonylatot  
    1. ki kell állítani    
    2. az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell  
    3. örzésre kötelezettek: adóalany, munkáltató, jogutód

IV. Nyilatkozattétel:

Art 37.§: Az adóhatóság felhívására az adózó nyilatkozattételre kötelezhető:

  • a) az általa ismert
  • b) nyilvántartásban szereplő olyan
  • c) adatról, tényről, körülményről, amely
  • d) a felhívásban megnevezett
  • e) vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó (az adózó önmagára nem kötelezhetô nyilatkozattételre)
  • f) adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adóját vagy költségvetési támogatásának (nyilatkozat célhoz kötött)
  • h) megállapítását vagy ellenőrzését teszi lehetővé
  • a rendszeres és eseti adatszolgáltatások révén szerzett információk kiegészítésére, a bizonyítás eredményessé tételére szolgáló eszköz, garanciális feltételekkel
  • a nyilatkozattétel megtagadható, ha Áe. alapján a tanúvallomásnak abszolút vagy relatív            akadálya áll fenn.
  • írásban is történet
  • nemcsak az elj.-ban, hanem bármikor sor kerülhet rá, ellenôrzés során vagy akár annak    elrendelése elôtt is adatgyűjtés céljából
  • különbség a nyilatkozattétel és a tanuvallomás között: , hogy míg nyilatkozattételre csak az    adózó kötelezhető, addig a vallomás megtételére az adózónak nem minősülő magánszemély is, emellett  vallomást csak szóban lehet tenni

V. Adatszolgáltatás:

  • az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintettek köre köteles az adóhatóságnak az adózók adatairól rendszeres tájékoztatást adni, autómatikusan, azaz nem feltétlenül szükséges az adóhatóság felhívása hozzá

Adatszolgáltatásra kötelezettek (45.§)

1. Az adóhatósághoz adatot szolgáltat: !!gyakran kérik!!

  • 1.a)  kifizető
  • 1.b)  munkáltató
  • 1.c)  biztosító intézet
  • 1.d)  Földhivatal
  • 1.e)  Illetékhivatal
  • 1.f)  pénzintézet
  • 1.g) Országos Találmányi Hivatal
  • 1.h) TB-szerv
  • 1.i) engedélyt kiadó hatóság
  • 1.j) BM adatszolgáltatásra kötelezett szerve
  • 1.k) gépjármű forgalmazásával foglalkozó vállalkozó
  • 1.l) megyei-fővárosi Munkaügyi Központ
  • 1.m) adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot - nyomtatványt - forgalmazó
  • 1.n) adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv
  • eseti adatszolgáltatás: ennek minősíthető az adózót terhelő nyilatkozattétel is
    adóhatóság esetileg -megkeresésre vagy felhívásra- további infohoz is hozzájuthat
    pl: pénzintézetet - pénzintézetet megkeresése tájékoztatási kötelezettség terheli ügyfelének adatairól /kivétel a banktitok szabályai alól/

Munkáltató adatszolgáltatása:

  • adózóként szolgáltat adatot
  • az általa kifizetett adóköteles jövedelem teljes összegérôl, ide értve a bevallás alá esô valamennyi jövedelmet
  • levont adóelôlegek
  • az összjövedelmet csökkentô tételekrôl és az adóked. ról jogcímenként
  • megállapított adóról

Kifizetô:

Az általa juttatott adköteles bevétel, jövedelem kifizetésérôl nyilvántartása alapján köteles adatot szolgáltatni

  • ha a munkáltató nem állapítja meg a magánszemély jövedelemadóját kifizetôként szolgáltat adatokat
  • az adatokat adózónként kell feltüntetni, közölni kell a kifizetett teljes összeget, a kifizetô által juttatott vagyoni érték összegét, adóalapot és a levont adóelôleget.
  • adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed: mindarra, amira a munkáltatóé, nem kell adatot szolgáltatnia az egyéni vállakozónak - e jogviszonyára - teljesített kifizetésekről
  • !!'97-től a munkáltató és kifizető 40 %-os adókulccsal köteles levonniaz adóelőleget, és az adót, ha az adózó nem tudja adóazonosító jelét közölni (ez egyfajta preventív célokat szolgáló, represszív szankció)

Találatok: 5114