Oligopólium:

Az a piaci helyzet amikor néhány nagyvállalat adja a piaci kínálatot. Termékük lehet homogén v. diferenciált. Sajátos esete a DUÓPOLIUM amikor 2 vállalat kínálja az adott terméket.

Monopolisztikus verseny:

Az eladók száma elég nagy ahoz, hogy az egyik termelő sem tudja a piacot uralni, de a vállalatok által kínált termékek differenciáltak ami monopoloisztikus elemet kölcsönöz a vállalati magatartásnak.

Duopólium modellek:

A Cournot-féle duopólium:

Areakciógörbe megmutatja hogy a másik vállalat kínálatát adottnak véve, mennyit kínálna az adott vállalat, a saját helyzetét optimizálandó esetben. Azt a pontot /kibocsátás kombináció/ ahol a tényleges és a reakció görbék által várt output megegyezik egymással Cournot-féle egyensúlyi pontként nevezzük.

Stackelberg duopólium:

Az összpiaci kínálat nagyobb mint a Cournot egyensúly esetén, mert a vállalatok nincsenek egyenlő heylzetben. Azt a szervezetetet amelynek csak passzív szerepe van a termelés kialakításásban, csak elfogadja a versenytársa döntéseit követőnek nevezzük, míg az aktív piaci résztvevőt vezetőnek.

Bertrand duopólium:

Szerinte a gazdaság egyensúlyi pontja megegyezik a tökéletesen versenyző iparág egyensúlyi pontjával. Nem fordulhat elő olyan helyzet, amikor az árak nem egyenlőek, és a kisebbik ár magasabb mint a határköltség. Nem fordulhat elő olyan helyzet sem amikor az árak nem egyenlőek és a kisebbik ár kisebb v. egyenlő a határköltséggel. Valamint nem lehet, hogy az árak egyenlőek, és a határkölts. alatt v. felett helyezkednek el.

Monopolisztikus verseny jellemzői:

1. Az adott piacon relativ sok vállalat működik, amelyek piaci részesedése kicsi de nem elhanyagolható.
2.  vállalatok által gyártott termékek v. felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak.
3. Az iparágat képező vállatok az árra és a termelni kívánt mennyiségre vonatkozó döntési folyamatukban nem veszik figyelembe versenytársaik hasonló döntéseit.
4. Szabad a picra való belépés és a kilépés.
5. Sem lehetőségük, sem motivációjuk nincs a piacon szereplő vállaltoknak, hogy összejátszank annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az árat v. a kibocsátandó termékmennyiséget.

A vállalatoknak 2 kereseti függvénnyel kell számolniuk:

1. Az egyik egyedi kereseti görbe ami azt felyezi ki, hogy mennyivel változik a keresett mennyiség, ha a vállalat egyedül változtatja meg az árat= asszimetria keresleti görbe.
2. A másik egyedi keresleti görbe megmutatja hogyan változik a vállalat termékének keresett mennyisége, ha egyidejűleg valamennyi vállalat megváltozatatja azárat=szimmetriai keresleti görbe.

A vállalat maximális profitot biztosító kibocsátását uo-an módszerrel határozza meg mint bármely monopólium: a határköltség és a határbevétel azonossága biztosítja a legnagyobb profitot.

A monopoloisztikus versenyben termelt termékek iránti kereseti görbe ár rugalmassága jóval nagyobb, mint nem helyettesíthető termékek esetében.