1. A pénz fogalma:
A pénz kialakulásában az általánosan elismert csereeszköz dominált!
A pénzérme meghatározott súlyú és finomságú nemesfémdarab, amit valamilyen közhatalom szavatol.
A pénzt is termelik! A gazdaságban lévő pénz mennyisége tehát a pénztermeléstől függ, maximálisan annyi lehet belőle, amennyit egy adott időpontig előállítottak.
2. A pénz fajtái:
Pénzérme illetőleg aranyhelyettesítők:
- váltó
- klasszikus bankjegy
- bankszámlapénz
Váltó:
A kereskedelmi hitelnyújtást írásban rögzítették, ezt az okiratot nevezzük váltónak. Legegyszerűbb formájában a váltóadós nevét, a visszafizetendő összeget, a fizetés helyét és idejét rögzítik rajta. A váltóval történő fizetéskor az áru tényleges pénzmozgás nélkül cserél gazdát.
Bankszámlapénz:
A bankszámlapénznek nevezett pénzhelyettesítő a viszonylag koránkialakuló középkori banktevékenység kiterjedésének eredménye. Az átvételről kiállítottak egy papírt, ami formailag a bank aranyra szóló adósságlevele, ezzel a papírral, ami egy aranybetét letété igazolja, akár fizetni is lehet, tehát pénzhelyettesítő. Vagyis ez a bank látra szóló fizetési ígérete. Van növekedési (Követel oldal) és csökkenési (Tartozik) oldal.
A bankszámlapénz a látra szóló folyószámla-követelések összessége.
Klasszikus bankjegy:
A klasszikus bankjegy a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete.
3. A pénz funkciói:
- Az árak mércéje, ami azt jelenti, hogy a piacgazdaságban a termékek árát pénzben fejezzük ki, és ezzel cserearányaikat is meghatározzuk.
- Forgalmi eszköz, azaz az áruk cseréje a pénz közvetítésével folyik.
- Fizetési eszköz, ha az árumozgások és a pénzmozgás időben elválik, illetve a pénz az árumozgástól független mozgást végez.
- Felhalmozási eszköz, mert vagyonelemként későbbi vásárlásokra őrizhetők meg a jelenbeli bevételek.