Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

12. A háztartás a piacon, a döntéseket befolyásoló tényezők, bevételei

Háztartás:

A háztartás természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, és akik jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbá bizonyos javakat és szolgáltatásokat – főleg élelmiszert és lakást – együtt fogyasztanak, illetve vesznek igénybe.

A közgazdasági elemzésekben a háztartást döntéshozó egységként fogjuk fel. Ezek a döntések a következőek lehetnek:

  1. Fogyasztói döntések, mert a háztartások végső fogyasztói az előállított javaknak. Az egyes háztartások fogyasztói döntéseit a mikroökonómia vizsgálja.
  2. Tényezőkínálati döntések, amelyek közül legáltalánosabb és leggyakoribb a munkakínálati döntés.
  3. Vagyontartási döntések, beleértve a vagyon növelését, értékének megtartását. Ezek többnyire megtakarítási döntések, amelyekkel a háztartások tőkekínálatot hoznak létre.

A háztartás döntéseit befolyásoló tényezők:

Valamennyi háztartási döntés társadalmi és gazdasági környezetben születik, s ez a környezet a lakóhelytől a kerek világig terjedhet. A két legfontosabb tényező: a kormegoszlás és a nemek közötti arány.

Természetesen az egyes háztartásnak is van kormegoszlása, de magát a kormegoszlás fogalmát inkább a lakosságra szoktuk érteni. A kormegoszlás azt jelenti, hogy a teljes lakosság hogyan oszlik meg az egyes korosztályok között.

A közgazdasági szempontból nem az általános arány a legfontosabb, hanem inkább az, hogy a munkaképes koron belül a tényleges munkavállalók hány százaléka nő és hány százaléka férfi.

A háztartás bevételei:

A befolyó pénzösszegeket a háztartás bevételeinek nevezzük. A bevételeket gazdasági természetük szerint csoportosíthatjuk.

Csoportosításuk:

  1. Bérek:
    A legtipikusabb háztartási bevétel, abból származik, hogy a háztartás valamely speciális szakértelmet, vagy fizikai munkaerőt ad el a munkaerőpiacon. Itt a háztartás eladóként jelenik meg a munkapiacon, és bért kap.
  2. Transzferek:
    Olyan bevételek, amelyek nem munkaerőpiaci tevékenységből származnak. Ilyen a nyugdíj, ami a háztartás az államtól kap. Az állam kiadásainak jelentős része ilyen transzfer kifizetés, és az különbözteti meg az egyéb állami kiadásoktól, hogy aki ezt a kifizetést kapja, az az adott időszakban, amikor a kifizetés történik, semmiféle ellenszolgáltatással nem tartozik. Ilyen még a munkanélküli segély és általában a szociális kiadások névre szóló része is.
  3. Egyéb bevételek:
    Pld: örökség, szerencsejáték nyeremény.
  4. Portfolióátrendezésből eredő pénzbevételek:
    Három eset:
    1. Vagyontárgyak (tartós javak) értékesítése (egyértelmű, mit jelent…)
    2. Tőkekivonás
    3. Hitelfelvétel
    Ha a pénzt nem fektetjük be újra, akkor tőkekivonás történik. Tőkekivonás formái: üzlet (üzletrész) felszámolása, értékpapírok eladása, tartós betét felmondása, felszabaduló betétek, kötvények törlesztőrészletei. Az üzletrész tehát eladható, de értékesíthető a kötvény, a részvény és a váltó is. A tartós betét felmondása is tőkekivonás. A háztartás kötvényhozamoknak nevezett bevétele a kötvénykamatok és kötvénytörlesztések összege. Tőkekivonásnak csak a pénzben kapott törlesztőrészlet számít, a kapott kamat már tőkehozam.
  5. Tőkehozamok:
    1. felosztott nyereségek (osztalék)
    2. a kötvénykamatok (a kötvényhozamokból a kötvénykamat a tőkehozam)
    3. bankkamatok (lehet tartós betét és látra szóló, a tartósan elhelyezett betétért a bank kamatot fizet)
Találatok: 5482