Az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezmények
A következők: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság.
Késedelmi pótlék
Késedelemi pótlékot kell fizetni az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjá-ig. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 2x-esének a 365-öd része. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Önellenőrzési pótlék
Önellenőrzési pótlékot kell fizetni, ha az adózó az adót, illetve a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Adóként, illetve költségvetési támogatásként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. Kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírság mérséklését is.
Adóbírság
Adóbírságot kell fizetni adóhiány esetén. Mértéke az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Mértéke hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Nincs helye a mérséklésnek, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget.
Mulasztási bírság
Mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Ennek összegét önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó után, vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után
- 5%, ha a késedelem nem haladja meg a 15 napot
- 20%, ha a késedelem nem haladja meg a 30 napot
- 30%, ha a késedelem meghaladja a 30 napot.
Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5%-a, de legalább 5eFt és legfeljebb 100eFt, magánszemély esetén legalább 500 Ft és legfeljebb 100eFt. Ha az adózó adólevonási kötelezettségét elmulasztotta, 20% mulasztási bírságot fizet, akkor is ha az általa levont, megállapított és a beszedett adónak az esedékességig történő befizetését elmulasztotta. A bírság alapja a levonni, illetőleg befizetni elmulasztott adó összege. A magánszemély adózó 50eFt-ig, más adózó 100eFt-ig terjedő bírsággal sújtható, ha bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, illetve nyugta kibocsátására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, vagy nem a tényleges ellenértékről állítja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100eFt-ig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
Adóhatósági intézkedések
Az adóhatóság, ha bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetve cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállítja és megőrzi. Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztott, akkor a mulasztási bírságon felül a helyiséget 6, 3. alakalommal 10, 4. alkalommal 20 napra lezárja.
Az adóigazgatási eljárás
Hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. Különösen a követk. irányul:
- adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására
- a költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására
- törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.
Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Az adóigazgatási eljárást abban az esetben kell megindítani, ha az ellenőrzés megállapításait határozattal kell előírni.
Az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatai
Az APEH a társadalmi közkiadások fedezetéül szolgáló adóbevételek mellett általános hatáskörrel szedi be címzetten a társadalombiztosítási kiadások fedezetéül szolgáló járulékokat és hozzájárulásokat. Feladata:
- a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, mint fizetési kötelezettségek megállapításának és megfizetésének ellenőrzése
- a különböző társadalombiztosítási ellátások jogszerű igénybevételét alátámasztó igazolások kiadása, ill. az ellátások megállapításának alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
- a határidőben nem teljesített járulékkötelezettségek behajtása
- a járulékbevételek teljesülésével kapcsolatos összesített adatszolgáltatási kötelezettség az Egbizt Alap és a Nybizt. Alap kezelői, illetve más állami szervek részére.
A járulékokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai csak a kötelezettségek megállapítására és befizetésére vonatkoznak, így idetartoznak a tb kifizetőhelyet működtető járulékfizetésre kötelezettek is.
A VPOP és szervei a vámügyekkel foglalkoznak, de termékimport esetén az áfát (fogyasztási adót) a vámkezeléssel együtt veti ki, egyúttal meghatározva az import után fizetendő vámot is. A vámkezelés mellett ellátja a külföldön nyilvántartott, de Magyarországra érkező közúti járművek gépjárműadójával kapcsolatos feladatokat is. Szervei a vámellenőrzéskor egyben adóellenőrzést is végeznek az adóellenőrzésnél részletezettek szerint. Ehhez kapcsolódóan a jövedéki termékek importja, exportja és belföldi forgalmazása esetén jövedéki-adó ellenőrzést is végeznek.
Önkormányzati adóhatóság
Az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzésének célja, hogy ügyeljen a helyi adók megállapításának törvényes voltára, segítse ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését és az önkormányzatok pénzügyi érdekeinek érvényesítését. A helyi adókat a helyi önkormányzat képviselő-testülete az illetékességi területén rendelettel állapítja meg. Az önkorm. jegyzőjének adóellenőrzési feladatai:
- a helyi, valamint a hatáskörébe tartozó központi adókkal kapcsolatos bejelentések, késedelmek intézésének ellenőrzése
- a hatáskörébe tartozó adók kivetésének, közlésének, nyilvántartásának, beszedésének, behajtásának, kezelésének, elszámolásának ellenőrzése
- az adójogszabályok érvényesülésének, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése
- az adózással kapcsolatos információszolgáltatás, illetve adatgyűjtés ellenőrzése.
A helyi adók formái: építmény-, telek-, kommunális-, idegenforgalmi-, helyi iparűzési adó stb.
Illetékhivatalok
Az illetékhivatalok feladata a kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzése. Illetéket eseti és járulékos jelleggel, valamilyen állami szolgáltatás igénybevételéért kell fizetni. A befizetett illeték állami bevételt képez. Az illetékek igen jelentős csoportját képező eljárási illetékeket az állam-igazgatási szervek és bíróságok eljárásáért, illetve eljárási cselekményeiért kell fizetni. A második fontos csoport a vagyonszerzési illeték, amely az öröklés és ajándékozás útján, valamint a vétellel történő vagyonszerzéshez kötődő egyszeri vagyonadó. Az igazgatási és írósági szolgáltatások nem a központi költségvetésbe tartoznak, hanem a díjat megállapító jogszabály előírásaitól függően rendszerint a szolgáltatást nyújtó szervet illetik meg. Főbb ellenőrzési feladatok:
- az illetékekkel kapcsolatos bejelentések, kérelmek elbírálása
- az illetékek, valamint egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjainak kezelése, nyilvántartása, behajtása és ellenőrzése
- az illetékekkel kapcsolatos kötelezettségek, a jogszabály szerinti összegben illetékbélyeggel vagy készpénzben fizetendő díjak teljesítésének ellenőrzése mindazoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.