Az államigazgatási ellenőrző szervek
A költségvetési ellenőrzés végrehajtása
A költségvetési ellenőrzést jóváhagyott éves munkaterv és ellenőrzési program alapján kell végrehajtani. Az ellenőrzési programot az ellenőrző szerv vezetője, vagy annak felhatalmazása alapján az ellenőrzési szervezet vezetője hagyja jóvá. A programtól eltérni csak a jóváhagyó írásbeli engedélyével lehet, módosítását indokolt esetben a vizsgálatot vezető vagy végző személy kezdeményezheti. Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján, a teljesítéshez szükséges dokumentációk értékelésével és a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrizendő szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek. Ennek keretében az ellenőrző szervezet vezetője vagy megbízottja tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, az ellenőr-zésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról, az ellenőrzés várható időtartamáról. A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzendő szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján várhatóan bűntető-, szabálysértési-, kártérítési, illetőleg fegyelmi eljárást kell lefolytatni, a cselekmény, hiányosság, illetve mulasztás miatt felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni. A tényállást, a felelősség megállapítását, valamint az eljárás lefolytatására vonatkozó javaslatot ellenőrzési jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Az eredeti okmányt a vizsgálati anyaghoz kell csatolni, ha az ellenőr megítélése szerint a felelősként megnevezett személlyel szemben büntető-, vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményezni, továbbá, ha az okmányról feltételezhető, hogy az hamis vagy fiktív, illetve tartani kell a megsemmisítésétől. Eredeti okmányt átvenni másolat hátrahagyása mellett, elismervény ellenében lehet. A megállapítások bizonyítására készített másolatot, kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szerv vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okmányban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.
Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése
Az ellenőrzést indokolt esetben legfeljebb 30 napra megszakítható. Ilyen eset különösen, ha az ellenőrzési szervezetnek más területen soron kívüli ellenőrzést kell lefolyatatnia, illetve indokolhat-ja a vizsgálatvezető, az ellenőr, vagy az ellenőrzött szerv illetékes vezetőjének akadályoztatása is.
Az ellenőrzést az ellenőrző szerv vezetője felfüggeszti, amennyiben úgy találja, hogy a számviteli rend állapota, egyéb hiányosságok, illetve az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása az ellenőrzés folyatatását nem teszik lehetővé. A vizsgálat vezetőjének kötelezettsége az ellenőrzés folyatatását gátló tényeket ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni. Az ellenőrző szerv vezetője az ellenőrzés felfüggesztése esetén
- írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét
- legfeljebb 30 napos határidőt állapíthat meg az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok pótlására
- az ellenőrzési jegyzőkönyvben felelősként megjelölt személyekkel szemben büntetőjogi, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményezhet vagy javaslatot tehet kártérítési igény érvényesítésére.
Az ellenőrzés megállapításának írásba foglalása, hasznosítása
A megállapításokat az ellenőrnek minden esetben írásba kell foglalnia. Formái: ellenőrzési jegyzőkönyv, részjelentés, jelentés, összefoglaló ellenőrzési jelentés.
Az ellenőrzött szervezetnél a megállapítások és javaslatok alapján intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Formái: realizáló levél, intézkedési terv, realizáló megbeszélés, utóellenőrzés.
Realizáló levél
Az ellenőrzési megállapítások realizáló levéllel történő hasznosítására akkor kerülhet sor, ha az ellenőrzés lényegi, személyes felelősség felvetését igénylő hiányosságokat nem állapított meg, illetve az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat nem vitatják. A realizáló levélben az ellenőrző szerv vezetője felhívást intéz a vizsgált szerv vezetőjéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekről adjon írásbeli tájékoztatást (készítsen intézkedési tervet). Kézhezvételtől számított 30 napon belül kell megküldenie az ellenőrző szerv vezetőjének.
Realizáló megbeszélés
Realizáló megbeszélést kell tartani a szükséges intézkedések elrendeléséről súlyosabb, személyes felelősség felvetését is igénylő hiányosságok megállapítása esetén. A megbeszélést az ellenőrző szerv vezetője vagy megbízottja vezeti, amelyen részt vesz az ellenőrzési szervezet vezetője, a vizsgálatvezető, valamint az ellenőrzött szerv vezetője. A megbeszélésről emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza az ellenőrzött szerv által megteendő intézkedések, különös tekintettel a személyi felelősség érvényesítésére, az intézkedések felelőseit és határidejét, továbbá a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatás megadásának határidejét.
Célellenőrzés keretében vizsgálatot kell indítani, és fel kell vetni az ellenőrzött szerv vezetőjének személyes felelősségét, ha
- az ellenőrzött szerv vezetője a realizáló levélben, illetve a realizáló megbeszélésen előírt, az in-tézkedésekről szóló tájékoztatót külön felszólítás ellenére sem küldi meg az ellenőrző szervnek
- a beérkezett válaszlevél tartalma és az egyéb információk szerint megállapítható, hogy a vizsgá-lat alapján szükséges intézkedések elmaradtak, illetve nem kielégítőek
- az intézkedéseket meghatározni hivatott realizáló megbeszélésen rögzítetteket nem hajtották végre.
Kármegelőzés érdekében az ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrző szerv vezetőjénél soron kívül intézkedést köteles kezdeményezni, ha a vizsgálat megállapítása szerint az ellenőrzött szerv
- az erőforrásokat rendeltetésellenesen vagy pazarlón használja fel
- a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz.
Az ellenőrzési megállapításokat követően tett intézkedések
Az ellenőrzési szervezetnek vizsgálnia kell. Ez történhet: az ellenőrzött szerv által megtett intézkedésekről szóló tájékoztató elemzésével, értékelésével; utóvizsgálat megtartásával; a következő átfogó vizsgálat keretében. Kötelező utóvizsgálatot tartani, ha az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés súlyos mulasztást vagy személyes felelősséget felvető hiányosságokat állapított meg.
A költségvetési ellenőrzést követő különleges intézkedések befizetési kötelezettség elrendelését jelentik azokban az esetekben, amikor a pénzeszközöket jogszabályellenesen használták fel. Ennek két módozata lehetséges attól függően, hogy költségvetési szerv vagy államháztartáson kívüli szervezet az ellenőrzött. Ellenőrzési pótlék
- fizetést kell kezdeményezni annál a költségvetési szervezetnél, amelynél az ellenőrzés a költségvetési forrásból juttatott céljellegű támogatás jogszabályellenes vagy céltól eltérő felhasználását állapítja meg
- fizetési kötelezettség terheli az ellenőrzöttet abban az esetben, ha a központi költségvetést illető egyéb befizetési kötelezettségének a jogszabályi előírásoknál alacsonyabb teljesítését állapítja meg az ellenőr.
A pótlék mértéke a jogszabályellenesen felhasznált előirányzat 20 %-kal növelt összege. Ennek forrása az ellenőrzött saját bevétele, előirányzat maradványa, vállalkozási tartaléka, továbbá az a kiemelt előirányzata, amelyet jogszabályellenesen használtak fel. Az ellenőrzési pótlékot a felügyeleti szerv útján, a központi költségvetés javára kell teljesíteni az elrendelés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
Azokat az államháztartáson kívüli szervezeteket és magánszemélyeket, amelyek a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapokból céljelleggel juttatott támogatást nem a rendeltetési célnak megfelelően használták fel, szintén pótlék befizetésére lehet kötelezni. Ez attól is függ, hogy az ellenőrzött és a támogatást folyósító szerv között a céljellegű támogatásra kötött szerződés mit tartalmaz. Az ellenőrnek tehát minden esetben, amikor a céljelleggel adott támogatást a felhasználónál ellenőrzi, fokozott figyelmet kell fordítania a szerződések megismerésére.
A feltételek fennállása estén az ellenőrzött szervezettel szemben eljárást kell kezdeményezni a támogatás kamattal növelt összegének visszafizetésére. A befizetést a támogatást nyújtó fejezet befizetési számlájára kell teljesíteni.
Az ellenőrzés akadályoztatása a költségvetési ellenőrzéseknél mulasztási bírsággal sújtható, melyet az ellenőrzési szervezet vezetője az államigazgatási eljárás szabályai szerint szabhat ki.
Beszámoló és nyilvántartás az ellenőrzésről
Az ellenőrzési szervezet vezetője a tárgyévet követő év február 28.-ig éves értékelő beszámolót készít ellenőrzési tevékenységéről az ellenőrző szerv vezetője részére. A beszámolót az ellenőrző szerv vezető testületei kötelesek megtárgyalni. A beszámolónak tartalmaznia kell különösen
- az ellenőrzési munkatervben foglelt feladatok teljesítésének értékelését, a tervtől való lemaradás okát, a terven felüli ellenőrzések indokoltságát
- az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket
- az ellenőrzés fontosabb megállapításait
- a gazdálkodási szint alakulását, a szakmai tevékenység értékelését, ellátásának módját, szervezetét, hatékonyságát
- a megállapítások, javaslatok hasznosításának tapasztalatait, a fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőeljárás kezdeményezésének eseteit
- az ellenőrzési tevékenység jav1ítására vonatkozó javaslatokat
- a belső ellenőrzés tapasztalatait
- az ellenőrzött szervezetek megnevezését; az elvégzett ellenőrzések megnevezését
- az ellenőrzések kezdetének, befejezésének és lezárásának időpontját; az ellenőr(ök) nevét.
Az ellenőrrel szembeni követelmények
Ellenőri munkakört a következő követelményeknek együttesen megfelelő személlyel lehet betölteni
- szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői, pénzügyi és számviteli szakellenőri vagy okleveles pénzügyi revizori képesítéssel, okleveles könyvvizsgáló képesítéssel
- az alkalmazást megelőzően költségvetési területen eltöltött ötéves munkaviszonnyal rendelkezik pénzügyi vagy számviteli munkakörben.
- aki az ellenőrzött szerv vezetőjének hozzátartozója vagy volt házastársa, illetve a kijelölést megelőző 3 évben az ellenőrzött szerv dolgozója volt
- aki rendszeres és/vagy tartós megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban áll vagy állt az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 évben az ellenőrzött szervnél
- akinek jogaira vagy kötelezettségeire az ellenőrzés eredménye kihatással lehet
- akiről az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható.
Az összeférhetetlenséget az ellenőrző szerv vezetője állapítja meg.