Az ellenőrzések végrehajtása során mind az ellenőröknek, mind az ellenőrzötteknek a kötelezettségeikre, jogaikra vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk.
Az ellenőr jogosult arra, hogy:
  • a titokvédelmi szabályok betartása mellett az ellenőrzöttnek kérdéseket tegyen fel, arra a tájékoztatást megkapja
  • a helyszínen korlátozás nélkül mozoghasson.
Jogában áll különösen:
  • belépni az ellenőrzött bármely helyiségébe
  • írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni
  • dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni
  • másolat hátrahagyásával az eredeti dokumentumokat bevonni és a vizsgálati anyaghoz csatolni
  • felvilágosítást kérni más szervektől az ellenőrzött működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben
Az ellenőrzöttnek joga van:
  • kérni az ellenőr megbízólevelének és igazolványának bemutatását
  • megismerni az ellenőrzési programot és az ellenőrzés megállapításait, azokra észrevételeket tenni és ezekre szóban vagy írásban választ kapni
  • írásban választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára
  • titoktartási kötelezettség esetén megtagadni a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását
  • az ellenőr belépését és mozgását az adott területre érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében
Az ellenőr köteles:
  • munkája során betartani az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat
  • felelősséget vállalni azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény feltárásra kerüljön
  • tájékoztatni az ellenőrzendő szerv vezetőjét tevékenységének megkezdéséről és bemutatni megbízólevelét és igazolványát
  • betartani a biztonsági szabályokat
  • megvizsgálni az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket
  • megállapításait a valóságnak megfelelően írásba foglalni
  • megőrizni az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti titkot
  • haladéktalanul jelentést tenni vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel
  • megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével
  • elismervényt adni az átvett dokumentumokról
Az ellenőrzött köteles:
  • elősegíteni az ellenőrzés végrehajtását
  • az ellenőr részére szóban vagy írásban megadni a kért tájékoztatást, felvilágosítást
  • biztosítani a betekintést a dokumentációkba illetve kérés esetén az eredeti iratokat átadni az ellenőrnek
  • az ellenőr kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről
  • felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni

Az ellenőrző felelőssége

Mind büntetőjogi, mind polgári jogi felelősség is terhelheti az ellenőrt vagy az ellenőrző szervezetet is. Az ellenőrző szerv alkalmazottja, tagja természetesen munkajogilag is felelősségre vonható az ellenőrzési szabályok vétkes megszegéséért.

A felelősség formái

A felelősség csak akkor állapítható meg, ha a tény és az emberi magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn. A jogkövetkezmények alapja az emberi magatartás szándékossága vagy gondatlansága.

  1. Büntetőjogi felelősség
    Akkor lehet felvetni, ha a vizsgálat során megállapított tények a büntető törvénykönyv valamely büntető tényállásának elemeit kielégítik.
    Alapesetei: köz- és magánokirat hamisítás, a számviteli fegyelem megsértése, a vagyon elleni bűncselekmények
  2. Szabálysértési felelősség
    A jog egyes cselekményeit az alacsony kárösszegre vagy a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabálysértésnek minősít. Akkor a jogszabályban előírt hatóság jár el, nem a bíróság. Szankcióként pénzbüntetés szabható ki. Nem fűződik hozzá a büntetett előélettel járó hátrányos következmény.
  3. Polgári jogi felelősség
    A feltárt súlyosabb hibák következménye a gazdálkodó szervezet vagyonában keletkezett kár, melyet a kár okozójának meg kell térítenie. Az elkövetett bűncselekmények nagy része károkozással jár együtt, tehát ugyanazon cselekmény büntetőjogi és polgári jogi következményekkel járhat együttesen.
  4. Munkajogi felelősség
    Alapja a munkavégzésre irányuló szabályok vétkes megszegése, ezért az elkövető csak a gazdálkodó szervezett alkalmazottja, tagja lehet. Az eljárást a Munka Törvénykönyve rendezi. A közalkalmazottakra illetve, köztisztviselőkre külön törvény vonatkozik.
    Közalkalmazottak felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségek vétkes megszegésével merül fel, amiért fegyelmi felelősséggel tartozik.
    Kártérítési felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségekből ered.
    Köztisztviselő felelőssége a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegéséből ered, amiért fegyelmi felelősséggel tartozik. Kártérítési felelőssége a köztisztviselői jogviszonyból származó kötelezettségekből ered, és az okozott kárért való anyagi felelősséget jelenti.
    A munkavégzés szabályainak, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony vétkes megszegésének tehát 2 jogkövetkezménye lehet:
    • fegyelmi büntetés (büntető jelleg)
    • kártérítés (anyagi felelősség)