Az anyaggazdálkodás ellenőrzése

• megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet,
• biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása,
• megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő, a felhasználó és a szállító szervezetekkel,
• megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala.

A vásárolt anyagok lehetnek alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, építőanyagok, egyéb anyagok ill. áruk.

Hatékony az anyaggazdálkodás, ha megfelelő mennyiségben, minőségben és időben biztosítják a szükséges anyagot a termelés, szolgáltatás részére, továbbá a legkedvezőbb áron folyik a beszerzés, a leggazdaságosabban biztosítva a szállítások, az anyagmozgatás és a raktározás, tárolás költségeit. Vizsgálni kell:

• várható anyagigényt,
• a legelőnyösebb beszerzési lehetőségeket, a beszerzés biztonságát és gazdaságosságát,
• az anyagmegrendeléseket,
• az anyagbeszállításokat, átfutási idejét, a kirakodás ktg-eit,
• a vásárolt készletek átvételét,
• a feleslegessé vált anyagok hasznosítását, értékesítését.

Az anyagszükséglet ellenőrzését a gyártási programok, termelési tervek, anyagfelhasználási normák vizsgálatával kezdik. Vizsgálni kell a bruttó anyagfelhasználási normák helyességét, a nettó normákat, a hulladék tervezett nagyságának megalapozottságát.

Az anyagbeszerzéseknél vizsgálni kell a beszerzési igényeket, szükségleteket, a megrendelés, szerződéskötés előtt. Az anyagmegrendelésekkel kapcsolatban vizsgálni kell:

• a beszerzések lebonyolításához a megfelelő szervezet és a működési feltételek biztosítottságát,
• a megrendelések, szerződések gondos összeállítását, pontosságát,
• a beszerzés legkedvezőbb lehetőségeinek felkutatását, érvényesítését,
• a naprakész nyilvántartás vezetést, a késedelmes teljesítésekkel kapcsolatos ügyintézést.

Az anyagbeszállításoknál vizsgálni kell:

• a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe,
• törekednek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására.

A termelés ktg-ei között általában az anyagktg. a legjelentősebb, vizsgálatának kettős célja van:

• feltárja a veszteségforrásokat és tartalékokat,
• segíti a vagyonvédelmet és a kapcsolatos felelősség megállapítását.

Az anyagktg-et befolyásolja az anyagigényesség, a beszerzési árak alakulása és az anyagtakarékosság. Figyelmet kell fordítani a gyártmányok anyagelszámoltatásának ellenőrzésére is, melyet mindig teljes, befejezett sorozatra célszerű elvégezni.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az anyagutalványozási rend és fegyelem betartására, az anyagfelhasználási normák pontosságára és megbízhatóságára.

A vásárolt anyagokról a belső szabályzat szerint főkönyvi vagy analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat kell vezetni, ill. a mozgásokat a bizonylatok alapján folyamatosan, teljeskörűen rögzíteni kell. Az értékelési előírásokat a számviteli tv. állapítja meg, ahol vizsgálni kell:

• a vásárolt anyagok bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazza-e mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban merültek fel,
• az évközi mozgásokat,
• a fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e,
• helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása,
• elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat.

Gondoskodni kell a vásárolt anyagok megfelelő tárolásáról, állaguk megvédéséről a felhasználásig. Az anyagkészletek alakulása határozza meg az anyagok raktári kapacitásszükségletét és a raktárak kihasználtságát.

Tárolási terveket kell készíteni, vizsgálni kell a raktárgazdálkodás szervezettségét, belső szabályozottságát, az anyagok elhelyezésére, tárolására, mozgatására vonatkozó szabályozást.