A bérrendszer 

A bér a lakossági jövedelmek részét képezi, forrását tekintve a versenyszférában eredeti jövedelem, az ún. nonprofit szférában, viszont származékos jövedelem. Jellegét tekintve a személyes munkavégzés honorálásra szolgál.

Bér:

az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.
A bérhez kapcsolódik a bérpolitika. Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják.
Beszélhetünk makro-, országos kormányzati bérpolitikáról és mikroszintű, a gazdasági szervezetekben kialakított és érvényesített bérpolitikáról.

Bérrendszer elemei:

  1. Alapbér: - a kereset legjelentősebb összetevője
    • kifejezi az adott munkakör, beosztás rangja, a hierarchiában elfoglalt helyet
    • kereteit, szabályait a bértarifa határozza meg
  2. Pótlékok: meghatározott időre szóló vezetői megbízások elismerésére szolgál
  3. Prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletpénz
  4. Jutalom: a tevékenység komplex, utólagos alapján kapott többletbér
  5. Kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre járó bér
  6. Egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási időre járó bér, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére
  7. Teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amit általában az alapbérért megkövetelnek
  8. Bérforma: a teljesítménykövetelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzük és milyen konkrét módszerrel
  9. Szervezeti egységek ösztönzési rendszere: azt határozza meg, hogy az egyes egységekben kifizethető bér mitől függően növelhető

Bértarifa rendszer:

A különböző munkakörök rangsorának kialakítására, az egyes munkakörök azonos fokozatokba való állítására, majd ezen fokozatokhoz megfelelő bértételek hozzárendelésével foglalkozik a besorolási rendszer.

Alaptípusai:

  • analitikus
  • globális
  • vegyes módszer (analitikus + globális)

Ösztönzési rendszerek alapformái:

  1. A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere
    1. anyagi motiváció, ami lehet pénzben megjelenő pl.: jutalék, prémiumok; és egyéb vagy természetbeni juttatás pl.: étkezési hozzájárulás, tanulmányi szerződés, mobil használat, üdülési támogatás
    2. erkölcsi: előléptetés, elismerések
  2. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere
    Aszerint, hogy mihez viszonyítjuk a feladat teljesítését, a szervezetek, egységek ösztönzése lehet:
    • tervtípusú
    • bázistípusú
    • normatív típusú
    Elszámolásának módja szerint az ösztönzési rendszer lehet:
    • elkülönült
    • eredményen alapuló
    • kapcsolt eredményen alapuló
    indegyik módszernél el kell dönteni, hogy az egész bér vagy juttatás, vagy annak csak a növekménye függjön-e a feladat teljesítésétől. Arra kell törekedni, hogy olyan feladat kerüljön az érdekeltség középpontjába, amelynek teljesítését nem befolyásolják külső tényezők, az kizárólag, de legalább döntő részben az adott kollektíva munkájától függ.
  3. A vezetők ösztönzési rendszere
    Lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gazdasági szervezet eredményességére.
    Közép vezetők:
    • legyen összhang a vezető és az általa irányított kollektíva érdekeltsége között
    • a középvezető anyagi elismerése az általa befolyásolható feladattól függjön. A prémium, a jutalom és a bonusz döntő hányadát célszerű az általa irányított egység eredményétől függővé tenni, mert azt közvetlenül és teljesebb mértékben tudja befolyásolni
    A vállalkozás felső vezetői:
    • a szervezet kulcsszereplői, minthogy tevékenységük a vállalat hosszú és rövidebb távú eredményességében meghatározó
    • érdekeltségi rendszerük három elemből áll:
      1. alapbér: összege általában nem magas
      2. juttatások: magasabbak az előző év lezárását követően
      3. rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzők: p.: részvénytulajdonhoz jutás