Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások fogalma, fajtái, megjelenésük a beszámolóban, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, gazdasági eseményei, bizonylatolása, elszámolása
F. Kötelezettség
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is.
Analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk és bizonylatai
A költségvetéssel szembeni követelések esetében amennyiben a 362. Költségvetési kiutalási igények és 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számlákat, valamint a kötelezettségek esetében a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek és 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákat bontjuk, nincs szükség külön analitikára.
Költségvetéssel szembeni követelések bizonylata
Az igények kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza, hogy az adott támogatást élvező termékből milyen mennyiséget adtunk el, illetve családi pótlék és a táppénz esetén mennyi az igényjogosultak száma. Az igények teljesítésének bizonylata egy jóváírási bankértesítés.
Költségvetéssel szembeni kötelezettség bizonylata
A kötelezettség kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza a járulék vagy adó alapot és az összegét. A kötelezettség teljesítésének bizonylata a terhelési bankértesítés.
Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások gazdasági eseményei, elszámolása
Kötelezettségek keletkezése
Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (bérfeladás) (29% = 21% nyugdíj + 8% eb. járulék)
T 561. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
Egészségügyi hozzájárulás (bérfeladás)
T 562. Egészségügyi hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
Munkaadói járulék (bérfeladás)
T 563. Munkaadói járulék
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
Szakképzési hozzájárulás (év végi kalkuláció)
T 564. Szakképzési hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
Személyijövedelemadó-előleg (bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
Egyéni egészségbiztosítási járulék (7%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
Egyéni nyugdíjjárulék (8,5% = 8% + 0,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
Munkavállalói járulék (1,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
Társasági adó elszámolása (adóbevallás)
T 891. Társasági adó
K 461. Társasági adó elszámolása
Belföldi értékesítés miatt fizetendő áfa (számla)
T 311. Belföldi követelések
K 467. Fizetendő áfa
Kötelezettségek állomány csökkenése
Költségvetési befizetési kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 454. Szállítók
K 384. Elszámolási betétszámla
Személyi jövedelemadó-előleg átutalása (bankszámlakivonat)
T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
K 384. Elszámolási betétszámla
Társadalombiztosítási kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
K 384. Elszámolási betétszámla
Áfa kötelezettség teljesítése (bankszámlakivonat)
T 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla
Államháztartás fogalma, alrendszerei
Az államháztartás egyrészt gazdálkodási tevékenység, amely során az állam a bevételeit beszedi, a költségvetés összegyűjti és a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználja. Másrészt gazdálkodási rendszer, amelyben a társadalmi szükségletek kielégítése végbemegy.
Az államháztartás gazdálkodási rendszere alrendszerekből épül fel:
- központi költségvetés
- helyi önkormányzatok
- elkülönített állami pénzalapok
- társadalombiztosítás
- nyugdíjbiztosítás
- egészségbiztosítás
Minden alrendszer önállóan működik és önálló költségvetése van.
A központi költségvetés:
Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, formailag a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítása.
Jellemzői:
- naptári évre készül
- a következő időszakot tervezi meg
- szisztematikusan tagozódik
- jogilag kötelező
A kormányzat központi költségvetése tartalmazza:
- az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait
- a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat
Tagozódása
1. Bevételek
2. Kiadások
Fejezetek
- Cím
- Alcím
- Előirányzat csoport
- Előirányzat
- Előirányzat csoport
- Alcím
Az egyes részek tartalma
Fejezetek:
- országgyűlés
- minisztériumok
- országos hatáskörű szervek
- nemzetközi elszámolások
- belföldi államadósságok
Cím: a fejezeten belül, a fejezetek felügyelete alatt álló költségvetési szervek.
Alcím: a címhez tartozó költségvetési szerv. Tovább nem bontható bevételek és kiadások.
Előirányzat csoport: azonos célű előirányzatok tartoznak ide.
Előirányzat: lehet rendes, rendkívüli és kiemelt.
Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek.
A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:
- adók
- vámok
- illetékek
- járulékok befizetése
- hozzájárulások
- bírságok
Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:
- belső kölcsönök
- külföldi kölcsönök
- egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek
Az állami kiadások:
- szociális és egészségügyi ellátás
- kultúra, oktatás
- honvédelem és a rend-, és jogbiztonság
Egyéb kiadások:
- a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai
- nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
- adósságszolgálat
Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzés
Az államigazgatás közpénzeket használ fel. Ennek ellenőrzése az elmúlt évtizedekben kiemelten fontos. A parlamentáris demokrácia egyik nagy lehetősége és kötelessége is, hogy a pénz elköltését lehet ellenőrizni, ehhez mindenekelőtt a mindenkoi ellenzék teszi meg a parlamentben, vizsgálóbizottságokban, médiában és a hivatalos intézményrendszeren keresztül.
Legfőbb ellenőrzők
1. Kormány
Maga a kormány ellenőrzi saját tevékenységét, beszámoltatja a minisztereket, elszámol az Országgyűlés felé.
2. KEHI (Központi Ellenőrző Hivatal)
A kormányt ellenőrzi. A minisztériumok tevékenységét vizsgálja. A költségvetés nagy fejezeteinek elosztásával foglalkozik.
3. Állami Számvevőszék
Megyei szervezeti is vannak. Az állami, önkormányzati intézményeket; egyetemmel, mindenféle iskolák, egészségügyi, kultúrális intézmények, polgármesteri hivatalok tevékenységét vizsgálja. Célvizsgálatokat és visszatérő vizsgálatokat tartanak.
4. Gazdasági Versenyhivatal
A versenyszférát vizsgálja, a verseny szabályainak betartását ellenőrzi. Árképző pályázati eredmény besorolást vizsgálnak és bűntetnek (az ország több milliárd is lehet).
5. Költségvetési ellenőrzés
A helyi önkormányzati intézmények pénzgazdálkodását ellenőrzik. Az ellenőrzés történhet belső ellenőrzéssel és felügyeleti ellenőrzéssel.
A külkereskedelmi vállalkozások hazai kapcsolatrendszerének főbb formái és külpiaci szervezete. A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok jellemzői, tartalma
Olyan külkereskedelmi tevékenység, mely során egy belföldi egy külföldivel köt szerződést és a szerződésben foglaltakat teljesíti.
Iránya:
- export
közvetlen: a termelő saját maga exportál
közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével értékesít - import
közvetlen: a termelő maga importál
közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével vásárol
Fajtái
1. Ellenügyletek
Az ügylet lebonyolítása során részben vagy teljes egészében árucsere megy végbe. Alkalmazása szűkös devizaforrások esetén történik.
- Barter ügylet: árut árura cserélünk az áru hasznosság alapján, szigorúan kétoldalú megállapodással jöhet létre
- Kompenzációs ügylet: az árucsere a világpiaci ár alapján megy végbe
Kompenzáció mértéke alapján
- teljes: azonos értékű árut cserélnek
- részleges: az áruk értékének kiegyenlítése részben áruval, részben pénzzel történik
- háromszög ügylet: az eladó elcseréli az árut egy másik árura és az elcserélt árut pénzért értékesíti
- önkompenzációs ügylet (két szereplős)
- többlábú ügylet (kettőnél több szereplős)
- Ellenvásárlás (viszontvásárlásos): exportőr devizáért eladja a termékeit, de bizonyos mennyiségű terméket vásárol is. Az eladás és vásárlás két egymástól független szerződés alapján történik.
- Offset ügylet: nagy mennyiségű áruk esetén alkalmazzák. Az importőr kiköti, hogy az exportőr a termék előállításához szükséges alkatrészeket részben vagy egészében tőle vásárolja.
- Visszavásárlásos ügylet: az importőr nagy mennyiségű termelőberendezéseket importál és cserébe a berendezéseken előállított termékekkel fizet.
2. Reexport ügyletek
A külföldön vásárolt árut külföldre értékesítik.
Csoportosítása:
- Érintő országok szerint
közvetlen: a reexportőr országot érinti
közvetett: a reexportőr országot nem érinti - Adásvétel időpontja szerint
fedezetlen: a vétel és az eladás időbel eltér egymástól
fedezett: a vétel és az eladás viszonylag egy időben történik
Fajtái:
- Tranzit: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalat közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és importőr köti meg, a tranzit vállalat jutalékot kap.
- Switch: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott.
- Bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és a készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak, vagy rendelkezése szerint más vállalalatnak, külföldre szállítja.
3. Különleges külkerügyletek
- Licencia: egy kizárólagos használati jog átengedése vagy átvétele (pl. szabadalom, know-how)
- Franchise: együttműködés a vállalatok között. Az egyik fél jutalék ellenében engedélyezi a másiknak, hogy valamilyen kereskedelmi márkát vagy cégjelzést alkalmazzon.
- Lízing: a vállalat külföldi cég megbízása alapján termelőeszközt vásárol, melyet a megbízónak használatba ad. A lízingbe vevő lízingdíjat fizet és a szerződés lejártakor a maradványérték kifizetésével megszerzi a tulajdonjogot.