Szezonalitás elemzése: 

Szezonalitás létrejöttében meghatározó szerepe van bizonyos természeti jelenségeknek. (pl. föld forgása)
Kialakultak olyan gazdasági – társadalmi jelenségek, amelyek szintén szezonalitást okoznak. (pl. ünnepek, hagyományok, divat)
<- káros jelenség -> tompítására stratégiák:

A csillapítás stratégiája:

= szezonális hatás kiküszöbölésére pl. sok helyen erőfeszítéseket tesznek az „ év végi hajrá” kiküszöbölésére.

Az alkalmazkodás stratégiája:

= az erőforrásoknak kell a szezonalitáshoz alkalmazkodniuk. (pl. vendéglátóipar)

Az állandó szezonalitás elemzése:

  1. szezontényező meghatározásának klasszikus módszere: a módszer lényege, hogy leválasztjuk a trendhatást és a véletlen hatást)
  2. szezontényező meghatározásának Pearson féle láncindex módszere: nem törvényszerű a trend előzetes ismerete
  3. szezonalitás számszerűsítése lineáris regresszióval: a szezonalitás paramétereinek meghatározása érdekében ún. mesterséges változókat kell bevezetnünk.

A változó szezonalitás elemzése:

Cenzus II módszer:
  • idősori alapadatokon többször végzünk súlyozott mozgóátlagolást
  • kiküszöböljük a mozgóátlagolásból származó rövidülést
  • extrém értékek kiszűrése után azokat a szomszédos adatok átlagával helyettesítjük
  • előállítjuk a nyers, majd végleges változó szezonindexeket.