28. A megkérdezés utáni munkafázisok. (Ellenőrzés, kódolás, a kérdőívek feldolgozásának módszerei. M

A megkérdezést követően a kérdőívek feldolgozása és értékelése a következő lépés.
1.     A kérdőívek visszaérkezésének lezárása: szóbeli megkérdezésnél időpontjait napra megtervezzük, postai megkérdezés esetén a visszaérkezés több időt vesz igénybe, ezért a visszaküldési határidőt követő 8-10 napon belül, vagy az első visszaérkező kérdőívet követő három héten belül. Ha túl kevés a visszaérkezett válasz lehetőség van egy lélektanilag hatásos sürgető levél kiküldésére, ez esetben a lezárás időpontja az első levelet követő egy hét.
2.     A kérdőívek formai, tartalmi ellenőrzése: a következőket kell ellenőrizni
•    minden kérdésre válaszoltak-e a válaszolók
•    olvasható-e a kézírás
•    a legfontosabb alapjellemzők ki vannak-e töltve (ha nem akkor, nem használható fel)
•    számszerűsíteni kell a visszaérkezett kérdőíveket
•    meg kell vizsgálni, hogy elegendőek-e a feldolgozáshoz, ha nem pótlólagos megkérdezést kell végezni
•    meg kell vizsgálni, hogy a megoszlás megfelel-e az alapsokaságnak, esetleg a területi megoszlásnak
•    amennyiben a válasz egyértelműen vélelmezhető, a kérdőív javításra kerülhet
•    a tartalmi ellenőrzésnél számszerűen és logikailag vizsgálják meg a kapott válaszokat
1.     A kérdőív feldolgozásának előkészítése: kérdőívek előfeldolgozása, rendszerezése, az adott válaszok kódolása.
    
2.     Adatfeldolgozás: kézi vagy gépi módszerrel.
    
3.     Feldolgozási és közlési táblák készítése: a feldolgozási táblák összefüggéseket mutatnak ki a piackutatás alanyainak ismérvei és a piackutató kérdései között. A kérdőívben szereplő kérdések és az alapjellemzők (nem, kor, foglalkozás stb.) kombinációjával  jönnek létre ezek a táblák. Kellékei : táblaszám, táblacím, jól értelmezhető rovatok, összefüggések számítások. Grafikai megoldásokat is alkalmazhatunk.
    
4.     Elemzés, közlés módszerei, prognózis: ok-okozati összefüggések feltárása, és a jövőben is feltételezett hatása alapján jövőkép felvázolása. Az előrejelzési módszer két alapvető eljárásra vezethető vissza:
•    extrapoláció (előreszámítás)  a felismert múltbeli és jelenbeli törvényszerűségek folytatódnak
•    hipotézisek felállítása
•    reflexiónál (visszaszámítás)  a kiindulási alap a jövő, a jelenlegi helyzetet a jövőre vonatkozó hipotézisekkel vetik egybe.
Prognosztizálási megoldások:  
•    marketing statisztikai eljárásokra épülő módszerek (idősorok alapján végzett előrejelzés, trendfüggvények)
•    szezonhatás mérése és felhasználása az előrejelzésben
•    sztochasztikus kapcsolat előrevetítése korrelációs kapcsolatok, regresszió számítások, mátrix algebrai összefüggések
•    szakértői véleményezés (ötletroham, Delphi módszer);
•    modellezési és rendszerelemzési módszerek.
•    kölcsönhatáson alapuló módszerek.
Adatelemezéssel szembeni elvárások:
•    hipotézis tesztelése
•    az elemzésnek a kutatási célokra kell koncentrálnia és értelmezése pontos legyen
•    a kutatás korlátjainak meghatározása
•    csak tényeken alapuló megállapításain legyenek
•    az elemző munkát mindig a kutatást vezető végezze.