A megkérdezés legfontosabb kelléke a kérdőív. A kérdőív szerkesztőnek alaposan ismernie kell a vizsgált témát, akár jelenségről, folyamatról van szó, tisztába kell lennie a kutatás módszertanával, statisztikai, matematikai, lélektani alapismeretekkel kell rendelkeznie.
A kérdőív szerkesztés három lépésben történik:
1.     Előkészítés: még egyszer pontosan meg kell határozni a kutatás célján belül az adott megkérdezéssel elérendő célt, a kérdésekkel nyerhető válaszok mélységét, valamint össze kell gyűjteni mindazon információkat, amelyek a kérdőív szakszerű összeállításához szükséges.
2.     Szerkesztés általános szabályai:
•    egyszerű, könnyen megválaszolható kérdések, zömében zártak: melyeket gyorsan meglehet válaszolni, akár aláhízással is.
•    kevés kérdést tegyünk fel, az írásban megválaszolandó kérdőívek esetében maximum 8-9 kérdés lehet.
•    röviden, egyszerűen, érthetően fogalmazzunk, kerülni kell az idegen kifejezéseket
•    minden lehetséges válasz adását lehetővé kell tenni.
•    a kérdések nem befolyásolhatják a válaszadót.
•    fel kell hívni a figyelmét a válaszadás önkéntes voltára, válaszadó „névtelenségére”
•    a válaszoknak alkalmasnak kell lenniük a számszaki feldolgozásra.
•    könnyű legyen a kérdések megválaszolása
•    A kérdőív felépítése logikus legyen.
•    a kérdőívnek fel kell keltenie az érdeklődést pl. jól szerkesztett kísérőlevél
•    a kérdőív és a kísérő levél jó minőségű papíron, szép kivitelben, jól olvashatóan készüljön.
3.     A kérdőív kipróbálása, véglegesítés:
A kísérőlevél készítésének szabálya:
•    fel kell tüntetni a felmérést végző szerv nevét, ügyintéző nevét, telefonját
•    meg kell fogalmazni a felmérés célját
•    meg kell határozni a visszaküldés módját, határidejét, a kitöltés módját
•    megfelelő megszólítással kell kezdődnie, köszönettel végződnie.
•    fontos kellék a dátum és a cégszerű aláírás.
Kérdéstípusok a kérdés feltevésének módja szerint:
a)    zárt kérdés:  a kérdésre adandó válaszok előre nyomtatottak, a megkérdezettől csak valamely lehetőség aláhúzását várjuk, illetve csak meghatározott alternatívák között választhat
•    kétváltozós kérdések, alternatív kérdések (igen-nem, van-nincs)
•    dialóg (helyzetre adott válasz, illetve, hogy adott helyzetben hogyan cselekedik a válaszoló
•    többváltozós szelektív ( több megadott választási lehetőség is van + egyéb....)
•    skála vagy intenzitáskérdés (a szelektív válaszok egyik fajtája, de elsősorban valamely válasz erősségét méri)
b)    nyitott kérdés : teljes önállóságot biztosít vélemények, észrevételek kifejtésére
c)    szűrő kérdés : ellenőrzésre szolgál, zárt alternatív kérdéssel kérdezni, valamely változatára adott válasz nyitott kérdéssel konkretizálni.
Kérdéstípusok a kérdés feltevésének célja szerint:
•    átvezető és speciális kérdések : a megcélzott sokaság elérésére hivatott, segítségével kiszűrhetőek azok az egyedek, akik a vizsgálat szempontjából számunkra közömbösek.
•    limitáló kérdés : ellenőrző jellegű, pontosításra finomításra, emlékeztetésre alkalmas.
•    emlékeztető kérdés : múltbeli eseményekre kérdeznek, intervallumokat jelölünk meg.
•    ellenőrző kérdés : minden kérdés típus használható, a válaszok kontrolálása más formában.
•    direkt és indirekt kérdés
•    csoportképző kérdés : ált. a kérdőív végén a megkérdezett adataira vonatkozó kérdések: neme, kora, foglalkozása, iskolai végzettsége, jövedelme, családi állapota,
További kérdéstípusok :
•    fényképes kérdés
•    körülírt kérdés
•    harmadik személyre vonatkozó kérdések
•    asszociációs teszt